Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Művészettörténet - Várkonyi György: Újabb adatok Martinszky János pályájához

235 24. Minden bizonnyal az 1939. június 29-én már formálisan megalakult, bár 1944. előtt érdemi tevékenységet ki nem fejtő Nemzeti Parasztpártról van szó. Bővebben: TÓTH István: A Nemzeti Parasztpárt története 1944-1948. Budapest, Kossuth Kk. 1972. 25. Az akadémián 1939-40. és 1940-41. tanévben bekövetkezett fontosabb személyi változások: 1939-40-ben a Martinszky által nagyrabecsült Rudnay a rektor, akit 1940. június 26. - augusztus 31. között megbízottként Pilch Dezső prorektor követ - ugyancsak Martinszky egykori tanára. 1940-ben Sidló Ferencet választják rektorrá. Ebben az évben vonul nyugdíjba Benkhardt Ágost, akinek alakrajzi tanszékére Boldizsár Istvánt nevezik ki. Aba-Novák Vilmos betegsége miatt az 1941-es szemeszterben Kontuly Béla veszi át osztályát. Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Évkönyve. 1939-1940, 1940-1941. Szerkesztette Dr. FERENCZY József főtitkár. Budapest, é. n. 26. A kiállítást nem sikerült közelebbről azonosítani. 27. Ez minden bizonnyal a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága 1942. évi őszi (XXIX.) kiállítását jelenti, amelyre 1942. november 20.-26. között került sor Pécsett, a Katolikus Kör nagytermében. A katalógus tanúsága szerint azonban Martinszky csak két olaj-csendélettel szerepelt. 28. Az 1939-ben Párizsból hazatért Martyn Ferenc. 29. Krivátsy-Szüts György (1892-?) festőművész, 1940-1944 között a Műbarát kiállításainak szervezője. 30. A dátum az életmű periodizációja szempontjából kulcsfontosságú, mert belőle a martyni „deus ex machina", és az ennek nyomán bekövetkezett szemléleti fordulat, az új program elindításának ideje meglehetős pontossággal kikövetkeztethető. 31. A „Műbarát" 32. kiállítása. Budapest, V. Mária Valéria utca 12. 1942. november 29. és december 11. között, ahol Erdős Géza Szilvásy Simon Margit és Szabó Iván táraságában állított ki. 32. A kiállításon Erdős Géza 28 munkája szerepelt. A katalógus 5. számú tétele a Vonósnégyes című olajfestmény. 33. A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Első Mohácsi Kiállítása. Mohács, a Városháza közgyűlési terme. 1943. február 28. március 8. Martinszky a női fej című szövött gobelint és hat olajfestményt állított ki. 34. Martinszky a mohácsi szabadlyceumban vállalt előadások mellett a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága által szervezett előadássorozatokba is bekapcsolódott. 1942—43. telén a társaság nyolc elődásból álló sorozatot szervezett. Fülep Lajos, Szobotka Imre, Martyn Ferenc, Hoffmann Edith és mások után utolsóként került sor Martinszkyra. Az előadás-sorozattal kapcsolatos levelezés, program, elszámolás a PKMBT iratanyagában. JPM képzőművészeti adattár, KLT 200-73. A rendezvényről MARTYN Ferenc beharangozó cikket írt a Dunántúlba, s az írást Martinszky Jánossal készült interjúval egészítette ki. Dunántúl, 1943. február 24. 7. o. 35. Pécsi képzőművészek kiállítása. Budapest, Nemzeti Sportcsarnok. A tárlat végül március 18-án, az ország német megszállása előtt egy nappal nyílt meg, s március 30-án zárult. A katalógus szerint Martinszky három olajfestményt és egy gobelint állított ki. Rajta és feleségén, Rohacsek Annin kívül Gádor Emil, Kolbe Mihály, Moshammer György, Nikelszky Géza, Kelle Sándor festők valamint Szomor László szobrász voltak a kiállítás résztvevői. Figyelemre méltó Martyn Ferenc távolmaradása. 36. Jelenkori francia festőművészek kiállítása. Budapest, Gróf Almásy Teleki Éva Művészeti Intézete (volt Ernst Múzeum). Rendezte és a bevezetőt írta François GACHOT. 1943. A nyitás és zárás időpontját a katalógus nem tartalmazza. 37. Lásd a 35.sz. jegyzetet 38. A Kállai Ernő rendezte „Új romantika" kiállítás. Budapest, Tamás Galéria. 1944. február 27. - március 11. 39. Az Elvont Művészet 2. magyar csoportkiállítása. Budapest, a Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete helyisége (Andrássy út 69.) 1947. július 12.-23. között. 40. Minden bizonnyal a 39. sz. jegyzetben említett kiállításra utal, bár ugyanebben az időszakban egy második budapesti kiállításon is szerepelt egy műve. (A Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete Vidéki Csoportjainak I. Kiállítása. Budapest, Ernst Múzeum. 1947. július 6-20.) 41. Az Embernevelés 1947. júniusi számában Az elvontság és a realizmus problémái öszefoglaló címmel az alábbi vitacikkek jelentek meg: K. G.: Jegyzetek a művészeti vitához, SZEGI Pál: Vita az absztrakt festészetről, BARÁNSZKY-JÓB László: Az „absztrakt" vitája esztétikai szempontból, KOVALOVSZKY Miklós: Az „elvont" irodalomról, SZERVÁNSZKY Endre: Absztrakt és reális irányzat a zenében, M. KEMÉNY Judit: A realista és absztrakt művészet vitájához. 262-28l.o. 42. A vita kis késéssel, de tovább gyűrűzött. Az 1947. novemberi számban Vita időszeni kérdésekről gyűjtőcím alatt a következő írásokat közölték: PÁLFFY Zoltán: Zsugori romantika, TÓTH Mihály: Hol a határ?, SZEGI Pál - KOVALOVSZKY Miklós: Jegyzetek Pálffy Zoltán cikkéhez. 500-507. o. 43. A „Galéria a 4 világtájhoz". Budapest, Semmelweis-utca 1. (a „Misztótfalusi" könyvesbolttal együtt) 44. A tervezett kiállításra már nem került sor. 45. „A magyar képzőművészet újabb irányai". Budapest, Nemzeti Szalon. 1948. január 4.-18. Válogatta és a katalógus bevezetőjét írta KÁLLAI Ernő. 46. Kállai maga így ír erről az előző jegyzetben említett katalógus-bevezetőben: „Expresszionizmus és szürrealizmus, kubizmus és absztrakció: ezekkel a fogalmakkal jellemezhetjük a kiállított képek és szobrok formavilágát. A kiállítás tehát a posztimpresszionizmusra következő újabb stOusfejleményeket foglalja össze. Mégis megkülönböztetett helyet juttat három olyan idősebb mesterünknek, aki a posztimpresszionizmus szellemében nevelődött és érlelődött naggyá. Czóbel Béláról, Egry Józsefről és Márffy Ödönről van szó." In: KÁLLAI Ernő: Művészet veszélyes csillagzat alatt. Válogatott cikkek, tanulmányok. Válogatta és bevezetővel ellátta FORGÁCS Éva. Budapest, Corvina, 1981. 364. o. 47. A Sorsunk 1948. februári számában jelent meg RABENOVSZKY „Levél Martyn Ferenchez az absztrakt művészetről" című, láthatóan taktikai szándékkal áthatott írása, mely az absztrakció „szalonképessé" tételét szolgálta a doktriner támadásokkal szemben. Sorsunk 1948Д1. 98-102. Az 1948 április 26-án kelt levél megírásakor Martinszky még nem sejthette, hogy néhány napon belül ki fog derülni: Rabinovszky sem tudott ellenállni a nyomásnak. Lásd még a 49. sz. jegyzetet. 48. A bécsi kiállításról bizonyító erejű dokumentum ittlion nem maradt fenn. Az ausztriai források kutatása még várat magára. A csoport ma élő résztvevői emlékezetükre hagyatkozva nem tudják megerősíteni a kiállítás tényét. Egy elgondolkodtató közvetett adattal azonban rendelkezünk: Ludvík Kundera a Skupina Ra csoport budapesti kiállítása (IX. ker.. Üllői út 11., 1947. aug. 31. - szept. •14.) kapcsán Mezei Árpádhoz intézett levelében közli, hogy felvették a kapcsolatot a bécsi Plan folyóirat körével, és a magyar absztrakt csoport kiállítási anyagát eljuttaták hozzájuk. (Pataki Gábor szíves közlése.) A párizsi terv megvalósítására már nyilvánvalóan nem került sor. 49. Gyamiathy Tihamér kiállítása. Budapest, Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete. 1948. április 30. - Rendezte Kállai Emő. A kiállításhoz kapcsolódó sorsdöntő események igazolták Martinszky pesszimizmusát. A tárlat ürügyén rendezett vitaesten a kommunista párt támogatását élvező konzervatív tábor, mely akkor már többek között Pogány 0. Gábort, Pátzayt, Bortnyikot és - fájdalom -