Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Baranya megyei hivatásos fényképészek a helyi sajtóban az 1870-es évektől az I. világháború végéig

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) 143-159 Pécs, 1995 A Baranya megyei hivatásos fényképészek a helyi sajtóban az 1870-es évektől az I. világháború végéig B. HORVÁTH Csilla A múlt század harmadik harmadában Baranya megyében működött fényképészek történetének feldolgozása még több nehézségbe ütközik a források hiányában, mint a pécsieké. Fényképészek a megye kisebb városaiban az 1870-es években csak néhány napot vagy hetet töltöttek. Jöttek az ország minden részéből, de legfőképpen a Pécsett dolgozó fotósok töltöttek hosszabb-rövidebb időt Mohácson, Siklóson, Szigetváron s a már akkor is népszerű fürdőhelyen, Harkányban. Ezekben a városokban csak az 1880-as évek második felében találkozunk hosszabb időre megtelepedett fényképész mesterekkel. Az ekkor alapított első helyi újságok, a címtárak és a megmaradt fényképek alapján lehet vázolni a Baranyában működött hivatásos fényképészek történetének első szakaszát. Az 1870-es évek közepére egyre nagyobb lesz az igény a vidéki városkák „intelligens közönsége" körében is, hogy lakóhelyükön készíttethessék el az egyre népszerűbb fényképeket önmagukról és családjukról. A meglévő albumok tanúsága szerint, ha a család valamelyik tagja nagyobb városba vagy a fővárosba látogatott, nem mulasztotta el, hogy meg ne örökítse magát. Az utazás azonban ebben az időben nem volt túl gyakori. A fényképek utáni igényt felismerve elsősorban a Pécsett dolgozó fotósok költöztek hosszabb-rövidebb időre ezekbe a városokba és nyitottak ideiglenes műtermeket. Rendszerint a belváros valamelyik házának az udvarában alakították ki a műtermet. Aki kevésbé volt igényes, az csak egy sátrat állított fel, s ott vette fel a képeket. Zelesny Károly, aki minőségi képeket készített, csak a felvételeket csinálta a helyszínen, majd Pécsett a műtermében kidolgozott képeket 1-2 hét múlva személyesen osztotta ki megrendelőinek. Ez jelentős mennyiségű kép volt, mert 1 felvételből egy tucatnál kevesebb képet nem lehetett rendelni. Mohács Pécsi fényképészek Mohácson Jelenlegi tudásunk szerint Mohácson először 1873 májusában Exner Gyula pécsi fényképész épített Hoffmann Ignác órásmester udvarában "üvegszalont".

1 Az üzletben több hónapig dolgozott és többször is megjelent a városban. Erre utalnak a meglévő képek hátlapjai. Ezek közül eddig három fajta került elő. Az egyik azonos azzal, amelyiket Szigetvár és Nagykanizsa felirattal is használt. A másik kettőn csak Pécs és Mohács felirat látható. A kép előlapján németül "Julius Exner Fünfkirchen Mohács", a hátoldalon csak magyarul szerepel a felirat. Az 1880-as évek második felében Zelesny Károly a legnépszerűbb Mohácson. 1886-87-ben többször is készített felvételeket a városban. „Zelesny Mohácson" címmel tudósít a helyi újság 1886 márciusában erről: „E jóhírű pécsi fényképész néhány nap óta városunkba tesz fénykép-felvételeket. Zelesny a kaszinó műkedvelő társaság felhívása folytán jött Mohácsra, hogy a társaság tagjait lefényképezze, a társaság tagjain kívül sokan fényképeztették le magukat Zelesnyinél. Ajánljuk a pécsi fényképészt azok figyelmébe, kik jó és szép kidolgozású arczképeket akarnak bírni."

2 Alig egy hónap múlva ismét Mohácson találjuk Zelesnyt. „Zelesny többek felhívásának engedve, tegnap ismét városunkba érkezett, hogy 3 napon át fénykép felvételeket eszközöljön a Jagics házban. Aki saját jól talált s azon felül szép finom kivitelű arczképét bírni óhajtja, az ne mulassza el a most kínálkozó alkalmat és siessen magát lefényképeztetni."

3 Néhány hét múlva ismét hírt olvashattunk a helyi újságban Zelesnyről „... hogy ajánlatunkra méltó volt bizonyítja nemcsak azon körülmény, hogy az itt léte alatti felvételek folytán műterméből kikerült fényképek