Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein a XX. század első felében

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) 185-195 Pécs, 1995 Lakásviszonyok a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein a XX. század első felében HUSZÁR Zoltán Egy társadalmi csoport életkörülményeinek és életmódjának vizsgálatakor kiemelkedően fontos szerepet kell kapnia a lakásviszonyok bemutatásának. Én az életkörülmények fogalom alatt, amely az embert körülvevő társadalmi és tárgyi világ összességét jelenti, az alábbi két fő területet értem: - a magánélet szféráját, a maga társadalmi, tárgyi viszonyrendszerével, - a munkahelyet, annak sajátos körülményeivel. Az életmódmeghatározó tényezők közül a magánélet területén az egyik legfontosabb szerepet a lakáskörülmények játsszák. Természetesen ehhez szervesen kapcsolódik az egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb infrastrukturális tényezők sora, mai kifejezéssel, a múltra vetítve: a történeti szociális védőháló.

1 A Pécs környéki szénbányászat történetének vázlatos áttekintése Mielőtt dolgozatom szűkebb témájára térnék, szükségesnek tartom, hogy a Pécs környéki szénbányászat több mint két évszázados történetét vázlatosan ismertessem.

2 Különösen fontos ez a Dunagőzhajózási Társaság (DGT, németül: Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft, azaz DDSG) esetében, amelynek történeti megítélését az elmúlt fél évszázadban sokszor a források figyelmen kívül hagyása, nem ismerete vagy politikai tendenciák határozták meg. //. József 1782. évi, e tárgyban kiadott rendelete felhívta a városok és megyék törvényhatóságait a kőszén és egyéb éghető anyagok bejelentésére. Ebben az évben nyílt meg a Mecsek első közfogyasztói igényeket kielégítő bányája Pécs mellett, Vasas község határában. A modern, európai színvonalú bányászat a térségben a XIX. század második felében, 1852-ben az „Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság" geológiai kutatásaival, majd telekvásárlásaival kezdődött. 1852 és 1923 között az összes Pécs környéki bánya vétel vagy bérlet útján a DGT fennhatósága alá került. Ezzel elkezdődött a mecseki koszé' bányászatban egy tőkeerős, a termelés műszaki feltétele

1 a kor színvonalához igazító, kiterjedt gazdasági, kereskedelmi és nem utolsósorban politikai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat működése. A DGT jelentős gazdasági ereje és a Monarchia, majd az I. világháború után az osztrák és a magyar politikai élet legfelső köreihez fűződő kapcsolatai sok vonatkozásban befolyást gyakoroltak közel egy évszázadon át Pécs és a dél-dunántúli régió életére. A DGT alapítása A DGT alapítását 1829. január 24-rt vezethetjük vissza.

3 Ezen a napon két angol „gründoló", John Andrews és Joseph Pritchard egy körlevelet bocsátottak ki és küldtek el a Habsburg birodalom ismert bankárainak, arisztokratáinak, amelyben felhívták a címzetteket egy „Dunai Gőzhajózási Részvénytársaság" alapítására („... zur Gründung einer Aktiengesellschaft zweks Einrichtung der Dampfschiffahrt auf der Donau eingeladen wird.."). A vállalkozó kedvű angolok kezdeményezését siker koronázta. (Egyébként ez a hajózási társaságalapítás nem az első próbálkozásuk volt!) /. Ferenc császár és király 1830. szeptember 1-én kelt oklevelében az osztrák, 1831. április 22-iben pedig a magyar korona országai (,/«> die ungarischen Kronländer") Duna szakaszának gőzhajózására adott a társaságnak privilégiumot.

4 A DGT a dunai hajózást vertikálisan és horizontálisan is igyekezett átfogni. Ez a magyarázata annak, hogy szénbányaterületeket vásárolt, hajóépítő (Óbudán) és javító üzemet (Korneuburg, Wien, Sémiin, Galatz) működtetett, valamint a szén szállítását is a saját fennhatósága alatt lévő vasút megépítésével kívánta megoldani.

5 A jó fűtőértékű mecseki feketekőszén, a bányatelepek viszonylagos közelsége a Dunához, a mohácsi kikötőhöz, arra késztette a vállalatot, hogy a pécsi szénmedencében szilárdan megvesse a lábát. A DGT számára rendkívül fontos volt, hogy hajói olcsó, jó minőségű szénhez jussanak. Az 1850-es évek elején a bécsi kormány centralisztikus elképzeléseibe is beleillett, hogy a birodalmi igények kielégítésére meginduljon Pécs környékén a nagyarányú széntermelés.

6