Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)
Történettudományok - Raýmann János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) 161-184 Pécs, 1995 A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888-1907. RAYMAN János Előzmények A kiállítások eszméje már az ókorba visszanyúlik. Pinakothékáikban valóságos műgyűjtemények jöttek létre, amelyeknek korlátozott látogatása is lehetséges volt. De a nyilvános tárlatokat is ismerték. Egy korintoszi képkiállításon Parrhasios (i.e. 460-390) korának jellegzetes kitüntető jutalmát, babérkoszorút kapott jól sikerült festményéért. Tehát, amint az'összehasonlítás lehetőségét a kiállítás megteremtette, azonnal felmerült a rangsorolás és díjazás igénye is. Gelléri szórványos adatokra hivatkozva, középkori céhes kiállításokról emlékezik meg, amelyeken mesterremekeket mutattak be. Egy nagyobb kiállítást 1569-ben Nürnbergben rendeztek, ahová más területről is vártak újdonságokat. 1 1756-ban Londonban már kisebb jutalommal egybekötött kiállítást tartottak. 2 XV. Lajos udvarában, a Louvre-ban 1763-ban Mme Pompadour szeszélye és pompaszeretete hozta létre az első ismert művészeti kiállítást. 1791-ben Prágában II. Lipót koronázásakor a cseh királyság állapotát az összegyűjtött ipari termékekkel mutatták be. Párizsban a Mars-mezőn 1798-ban általános iparkiállítás nyílt. A főszervező d'Avéze márki javaslatára a legjobbakat meg is jutalmazták. Majd a siker láttán döntöttek az évenkénti megismétlésről. 1801-ben a francia iparműkiállításon Jacquard újrendszerű szövőgépéért csak egy bronzérmet nyert. 3 A párizsit néhány normandiai, majd a londoni kiállítás követte. A XIX. sz. első felében az alábbiak voltak a legfontosabb kiállítások, szinte valamennyi Európában: 1806. Antwerpen 1808. Trieszt 1818. München 1820. Stuttgart 1822. Berlin 1823. Stockholm 1824. Drezda 1825. Moszkva, London 1828. Prága, New York 1829. Szentpétervár 1834. Dublin 1835. Bécs, Hannover, Lipcse 1837. Dijon 1838. Bordeaux 1840. Nürnberg 1841. Madrid 1842. Pest 1843. Manchester, Pest 1845. London 4 Ahogy a közlekedés fejlődésével a világ kezdett összezsugorodni, az országos kiállításokon megszületett a nemzetközi, majd a világkiállítás eszméje is, abból a célból, hogy az emberiség fejlődésének mindenkori színvonaláról hű képet adhasson. No meg az árúknak nemzetközi piacot segítsen teremteni. így 1851-ben Londonban megszervezték az első világkiállítást, ahol csaknem 15 000 kiállító mutatta be legjobb termékeit. A kiállításon Ausztria, Magyarországot is beleértve, 731 kiállítóval képviseltette magát. 1855-ben Párizs, 1862-ben London, 1867-ben Párizs, 1873-ban Bécs, majd 1878-ban Párizs rendezett hasonló nemzetközi seregszemlét és látványosságot. A világkiállításokkal párhuzamosan felerősödött a decentralizáció fontossága, amely a szaporodó országos kiállításokban jutott kifejezésre. Számunkra talán a legfontosabb az 1880-as bécsi kiállítás volt. Az 1879-es berlini kiállítás amiatt említésre méltó, mert a porosz kereskedelmi minisztérium ezen a kiállításon adományozott állami jutalmakat. Ez dekoratív oklevél volt, de minden kiállító a saját költségére a bizottság által megállapított minta szerint, egy-egy ezüst érmet készíttethetett. 5 Magyarországon az első lépéseket a kiállításokhoz az Állattenyésztő Társulat szervezésében megtartott „Állatni utatások"-kal tették meg, amelyeket 1830-tól évente megrendeztek. A bemutatott állatok nyerteseinek jutalmat (díjat) adtak 6 . Az emlékéremmel való kitüntetés külföldön már elterjedt volt, a szomszédos országok gazdasági egyesületei is egyre sűrűbben alkalmazták. 1837-ben a Morva-sziléziai cs. és k. Gazdasági Társaság marhahízlaltatási eljárás kidolgozására hirdetett pályázatot, amelynek díja arany érdempénz volt. Az első magyarországi díjérmet gróf Zichy Mihály alapította, 1841-ben. Először a Magyar Gazdasági Egyesület 1842. szeptember 8. és 10. között rendezett gyümölcstermelői kiállításán adták ki, amikor is 9 gazdának ítélték oda. Előlapján Ceres álló alakja látható, jobbjával bőségszarut tart. Előtte oszlop áll, amelyhez a magyar címer támaszkodik. Az oszlopon BOEHM szignó van. Tehát az érmet BOEHM József Dániel, (Szepesolaszi, 1794. III. 16. - Bécs, 1865. VIII. 15.) kiváló
