Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Pécs város pecsétje 1727-ből

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) 133-134 Pécs, 1995 Pécs város pecsétje 1727-bol BEZERÉDY Győző 1989-ben, egy magángyűjteményből került elő Pécs város egykori hivatalos pecsétjének pecsételő lapja.

1 Pécsnek természetesen több pecsétjét ismerjük az 1780-as év előtti időből.

2 Ezek azonban csak lenyomatok. Pecsétnyomó, az 1505-ös évvel datált két hamisítotton kívül, nem maradt meg. A legtöbb elveszett, ami után, a lenyomatok alapján mindig egy újabbat kellett csináltatniuk. Az mindenképp valószínűnek látszik, hogy ez a pecsétnyomó is elveszett egykor, sőt az is nyilvánvaló, hogy mikor. Pontosan akkor, amikor a következő tiparium elkészült és azt használni kezdték a régi helyett. Ez az évszám ugyanis rákerült az új pecsétre is. Az évszám: 1742. Az új pecsétnyomó vésetének primitívsége sem bizonyít mást, mint az előző tiparium váratlan eltűnését és az új elkészíttetésének sürgősségét. Első tekintetre úgy tűnik, ez a pecsét sem ismeretlen, vele csaknem azonosnak látszik az a pecsét, melynek lenyomatáról készült ismertetés Sándor Lászlónak és Timár Györgynek, az 1780-as szabadalomról írt tanulmányában olvasható, sőt a közölt fotókópia alapján az látható is,

3 A szerzők szerint e pecsétnek, melyet a város bírája, a tanács, valamint a jegyző egyaránt használt, mindössze négy lenyomata ismert 1764 és 1776 között. A tanulmányban közölt pecsétleírás a következő: „...Alakja ovális, 20 mm magas és 17 mm széles. A pecsétkép rossz kidolgozással készült és a stilizált székesegyházat mutatja, a rajta feltüntetett nyugati kapubejárattal. Fölötte a belső vonalvezetéses kerethez igazodva betűszalagot figyelhetünk meg, mely az álló kép középvonalának magasságában végződik és a végei ékszerűen befelé metszettek. Felirata: FINF. KHIRK. A székesegyház alatt az évszám 17xZ formában lett kialakítva. A mezőt külső pontsoros keret övezi."

4 Az ismertetett pecséten azonban két, a szokástól eltérő furcsaság található. Az egyik a rajzolaton, ahol a székesegyház látható, melynek kapubejárata a nyugati kapunak tűnik. Ugyanakkor azonban az is kivehető a képen, hogy a kapu felett egyenes tetőszerkezet van, amilyen csak a déli homlokzati kapu felett volt. A lenoymaton, a másik oldalon a fedél csúcsos kiképzése látható

5

, amiből egyenesen következne az, hogy balról a keleti oldalon lévő szentély apszisát véste volna a nyomólapba a vésnök. Ez meglehetősen újszerű ábrázolási mód lenne, erről az oldalról így nem ábrázolták a székesegyházat sem előtte, sem később. A másik furcsaság az évszám írásmódja. Meglehetősen szokatlan a harmadik helyérték X-el történő jelölése, ami feltehetően 4-et jelöl. A negyedik érték Z betűje a a 2-es szám rosszul vésett alakja.

6 Mindkettőt figyelembevéve a helyesen írt évszám az 1742. Ha ez így van, akkor e pecsétet nemcsak 1764 után használták, hanem korábban is. Sőt, ha ez így van, akkor a megmaradt pecsételő lap és a fentebb említett szerzők által közölt pecsét között minden hasonlóság ellenére nehezebben észlelhető különbségek vannak, de ezek a különbségek kizárják az azonos pecsét lehetőségét. Tehát, ez egy másik pecsét, amit igazol az olvasható évszám is, az 1727. Vizsgáljuk meg a pecsétet közelebbről is. A pecsét ovális, lapja 20x17 mm-es átmérőjű ellipszis. Méretben tehát pontosan megegyeznek egymással. A mezőt azonban a szélén nem pontsoros keret, hanem füzérdísz övezi. A felirat viszont teljesen azonos: FINF. KHIRK. A két szélén bemetszett betűszalag is megegyezik. A székesegyház ábrázolása azonban pontosan ellentétes a másik pecséttel. Úgy tűnik, mintha északi irányból ábrázolnák a templomot. A bejárat ugyanis a jobb oldalon látható. Az oldalhomlokzaton két négyzetes ablak s fölötte két kerek ablak látszik, de mindez balról. A csúcsos fedél két végén kereszt áll, miként a barokk toronysisakok csúcsán is. A tornyok téglakötéseit is ábrázolta a vésnök. A kapubejárat fölött két kerek, majd ezek fölött egy kerek ablak figyelhető meg. Erre a pecsétnyomóra nem lehet elmondani azt, hogy „rossz kidolgozással készült". A véset színvonala jó, az átlag fölött van. Nyilvánvaló, hogy a székesegyházat a vésnök déli irányból kívánta ábrázolni és így is véste a pecsétnyomó rézlemezébe, de éppen ezért a viasznyomaton ez fordítva látható. A másolatot ugyanis nem a tipariumról, hanem egy nyomatról készítette. Mindezek alapján kijelenthető, hogy két külön pecsétről van szó és a magángyűjteményben levő pecsételő lemez a korábbi. Ez alapján nyilvánvaló, hogy ennek mintájára készült a másik s a hasonlatosságok a másolás tényét bizonyítják, a különbségek azt, hogy itt mégis két különböző pecsétről van szó.