Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)
Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, V. Irgalmasok utcája, Kossuth (Majláth) tér
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) 139-150 Pécs, 1994 A Múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, V.* Irgalmasok utcája, Kossuth (Majláth) tér B. HORVÁTH Csilla A Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztályán 52, az Irgalmasok utcáját és 31, a Kossuth teret ábrázoló képes levelezőlap található. Ebből most 34 darabot (21 az Irgalmasok u.-ról és 13 a Kossuth térről) mutatunk be. A képek a terület 1899-1927 közötti állapotáról tudósítanak. A lapok túlnyomó többsége azonban 1900-1916 között készült. Főleg a két templomot (Irgalmasok és zsinagóga) az utca nyugati oldalán lévő házakat, üzleteket, illetve a piacot és a Kossuth szobrot láthatjuk a képeken. Irgalmasok utcája, Kossuth-tér Az Irgalmasok utcája a fő térről, a Széchenyi-térről délre a Siklósi kapuhoz vezetett. Az utca vonala a középkor óta változatlan. Az utca neve a századok folyamán azonban többször változott. A név utalt az elhelyezkedésre illetve a templom és a kolostor tulajdonosára. 1687-1713-ig Siklósi kapu u., 1713-1719-ig Sikloschergasse, 1719—1741— ig Sikloscher Strasse, 1741-től 1747-ig Piatea versus portám Siklosiense ducentis, 1748—1755— ig Piatea ordinaria ad Portám Siklosiensem ducens, 1756—1804— ig Via ad Portám Siklosiensem ducens, 1804—1864— ig Kapucinus u., 1864-1950-ig Irgalmasok utcája, 1950-1992-ig Bem u.; 1992-től ismét Irgalmasok utcája. Két földszintes és két kétemeletes ház kivételével egyemeletes házak álltak a tárgyalt időszakban a területen. A két templom műemlék jellegű. A lakóházak nagyrésze az 1880-1890-es években épült. Ez a dolgozat a múzumban található képes levelezőlapokat bemutató sorozat ötödik darabja. I. B. HORVÁTH Csilla: A pécsi Kossuth Lajos utca a múzeumban lévő levelezőlapokon JPM Évkönyve 30-31, 271-290 p. II. B. HORVÁTH Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő Pécset ábrázoló képes levelezőlapok II. Jókai-tér, Sallai (Ferenciek) utca JPM Évkönyve 32, 91-100 p. III. B. HORVÁTH Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő Pécset ábrázoló képes levelezőlapok III. A Mecsek JPM Évkönyve 34, 175-190 p. IV. BEZERÉDY Győző: A pécsi Széchenyi tér a múzeumban lévő levelezőlapokon JPM Évkönyv 36, 149-163 p. Az utcában levő üzletek és kis műhelyek kettős igényt kellett, hogy kielégítsenek. A belváros és a külváros lakóit illetve a Majláth-téren levő piacra járó falusiakat is ki kellett szolgálniuk. Rőfösök, divatárusok, posztó- és vászonkereskedők, ruhakereskedők, csemegeés fűszerkereskedők, gyümölcskereskedő, könyv-, zenemű- és papírkereskedő, cipőkereskedők, üveg- és porcelánkereskedők, vas- és szerszámkereskedők, hordókereskedő, szénkereskedő, órások és ékszerészek, drogéria, valamint a „25 krajcáros" olcsó áruház kínálták a portrékáikat. Szűcs, bádogos, pékek, szabók, hentes, szíjgyártó, borbélyok, esernyőjavító, gyógyszertár, kávéház, szálloda és vendéglők szolgáltatásait vehették igénybe az erre járók és az itt lakók. Az idők folyamán az üzleti profil némileg eltolódott a külvárosi igények kielégítése felé. 1909-re 1903-hoz viszonyítva a drogéria, a fűszer-csemege és a könyv árusítás megszűnt, de hordót és szenet lehetett kapni. A legtöbb és legjelentősebb üzlet az Irgalmasok utcájában 1., 2., 3., 4., 8., 10., 12. és 24. számú házban voltak. A város 1864-ben megvásárolt egy bizonyos területet az irgalmas rend kertjéből és itt alakították ki a Majláth (Kossuth) teret. Addig csak a tér déli oldalán voltak házak. Ez a Liceum utcának és a Timár ' utcának a folytatása volt. 1804—1863— ig ezt a részt Paulinius utcának hívták. 1864-ben Uj tér a neve. 1865-1947-ig Majláth, majd azóta Kossuth tér. Élelmiszer piac létesítése volt a célja a városnak a terület megvásárlásával. 1600 négyszögölet adott el az irgalmas rend a kertjéből. A térre azonnal hársfákat és somfákat ültettek. Az irgalmasok pedig az új telekhatárra kerítés helyett bazársort építettek, melyet bérbe adtak. Ennek a helyére építették azután fel 1891-ben a kétemeletes bérházukat a tér északi oldalán. Az 1870-es években a téren alkalmanként cirkuszosok, mutatványosok ütötték fel sátraikat. 1886-ban a Pécsi Dalárda országos dalostalálkozót tartott. Erre az alkalomra itt építettek fel fából egy 1500 személyes ún. „dalcsarnokot". A piac miatt sok a „pálinkás bolt" panaszkodik a Pécsi Napló 1907-ben: „...nagymértékben hozzájárulnak az egész környék közbiztonságának veszélyeztetéséhez... a legszegényebb néposztály érdekében megszüntetni nem tudják" - írta a riporter, de
