Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Rayman János: Adatok Mohács 1945-os szükségpénz kiadásához

161 16. ábra. Ötven pengő MINTA felülnyomással 17. ábra. Tíz pengős sorozatjelei, А В С I) E és sorszámininta A mohácsi 10 és 50 pengők visszaváltásáról nem sikerült adatokat találni. De feltételezhető, hogy visszaváltották, mert ha valamennyi a lakosság kezén visszamarad, ma jóval gyakoribb lenne a gyűjtők körében. Már pedig egyáltalán nem gyakoriak és a fellelhető példányok bizony magukon viselik a forgalom nyomait. A szükségpénzek tervezői A pénztervek aláírásai alapján ez a két ideiglenes fizetőeszköz Martinszky János és felesége keze munkája. Mindketten viszonylag fiatalon elhalt, ma már alig ismert, bár Baranya művészeti életében tevékeny szerepet játszó, méltatlanul elfelejtett művészegyéniségek voltak. Ezért néhány mondattal adózzunk emléküknek abból az alkalomból, hogy a mohácsi szükségpénzek tervezésével beírták nevüket a magyar pénztörténetbe is. Martinszky János 1909. augusztus 8-án született az Arad vármegyei Ópécskán. Apja postatisztviselő volt, aki családjával 1921-ben Budapestre költözött. A kispesti Deák Ferenc gimnáziumban érettségizett 1927-ben. Majd 1933-ban rajztanári oklevelet szerzett. A főiskolán Rudnay Gyula és Pécsi-Pilch Dezső voltak a mesterei. A székesfővárosi gobelin műhelyben kapott először munkát, ahol a gobelin tervezés mellett a szövést is megtanulta. Néhány terve és munkája ebből az időből származik. 1936-ban pályázat útján nyerte el a mohácsi polgári iskola rajztanári állását, amelyet haláláig betöltött. 1939-től tagja a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának, ahova Kolbe Mihály mohácsi művésztársa ajánlotta. 1940-ben házasságot kötött Rohácsek Anna grafikus művésszel. A Párizsból hazatért Martyn Ferenc barátsága és munkássága nagy hatással volt művészetének alakulására, amelyben főleg az elvont témák kaptak szerepet. 1949-ben a mohácsi múzeum vezetésével bízták meg. Fiatalon, alig negyven évesen 1949. szeptember 2-án tífuszban hunyt el. Felesége, Rohácsek Anna 1904. december 23-án Katymáron született Bács megyében. Festő, grafikus. A főiskolán Glatz Oszkárnál tanult. 1940-ben házasságkötése után került Mohácsra. Férje halála után 1950-ben a Nemzeti Múzeum restaurátora lett. 1953. április 29-én halt meg Budapesten. A művészházaspár hátrahagyott műveinek jelentős része a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményébe került.