Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása

128 közelében, a jelenlegi Mátyás király u. 2. sz. telek K-i részén egy kisebb mecset látszik, amely az Evlia Cselebi

25 által említett tíz, kevésbé jelentős, török kori, mohamedán imaház egyike lehet.

26 A katonai célokra készített mappa az erődítéseken, utcákon, tereken kívül csak néhány, fontosabb épületet jelöl külön, így csak annyit lehet megállapítani, hogy a dolgozatunk tárgyát képező ingatlannál a K-i telekhatár megegyezett a jelenlegivel. Az 1687-ben, kamerái hivatalnokok által készített összeírásban

27 sem sikerült beazonosítani a mai Jókai tér 11.-et. Források híján nem tudjuk, hogy milyen állapotban vészelte át a ház az ostromot, ki lett úi. Az első írásos adatot 1711-ből ismerjük a házról. A Tanácsülési jegyzőkönyvekben X. 30-án és XII. 30-án is feljegyezték, hogy Adamovicz (Adamovitz) Pál megvárásolt - más birtokokkal együtt - egy házat a régi húspiacon (a másik bejegyzésben az "alte Fischmarkh"-on) Rokhinger (Rockhing) Józseftől, 562 forintért.

31 A szövegben szereplő egyéb ingatlanok miatt az árból nem nagyon lehet következtetni a ház értékére, ill. állapotára,

32 de feltételezhető, hogy erre az időre már helyreállították az emeletet és a tetőzetet is. Az egyetlen, a földszinten megmaradt boltozatot kivéve akkoriban a helyiségek síkmennyezetesek lehettek. Nem feltételezzük, hogy első, név szerint ismert tulajdonosa, Rokhinger keresztény tulajdonosa és azt sem, hogy milyen károkat okozott benne az 1704-es kuruc ostrom, majd a rácdúlás, amelyet Pécs nagyon megszenvedett.

28 Ekkor például kiégtek a tér É-i oldalán álló házak is.

29 A falkutatás során feltárt jelenségek némileg pótolják a hiányzó írásos adatokat. A nyomokból ítélve a középkori ház megsínylette a háborús időket. D-i része elpusztult, csak a feltételezésünk szerint az első középkori építési periódusban emelt, É-i szárny maradt meg, de az is romosán. Még Anton Duplatre mérnök 1777-es térképén

30 is csak ez áll a telek ÉK-i sarkánál. pékmester, tanácsbéli esküdt, aki többször viselte a városbírói tisztséget is, romosán birtokolta volna. Nem tudjuk, hogy mikor és kitől szerezte az ingatlant, s akkor milyen állapotban volt. Ő 1697-ben költözött Pécsre a svábföldi Tincklfielből.

33 Az 1712-es összeírásban a ház gazdája Adamovicz (Adamovics, Adamovich) Pál. Családja Szlavóniában volt honos.

34 О valószínűleg a Rákóczi szabadságharc bukásának évében költözött Pécsre. A gazdag cipriani marhakereskedő 1713-ban nyert polgárjogot. 1714 november 14-én, Bécsben kell armálisával maga és nejétől, báró Knezevich Anasztáziától született gyermekei, Márton, Ferenc, Mária, Anna (Katalin?) és Margit számára 22. ábra. Váltás a tetőszerkezetben az É-i szárny padlásának É-i oldalán.