Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)
Régészet - Nagy Erzsébet: V. századi népvándorláskori sírok Pécs–Málom lelőhelyen
97 pont-kör díszes brigetioi fésű (Kat. 6.b.)\ - ezek a 2. sír fésűjének (I. tábla 2:2, III. tábla 4.) jó párhuzamai, csakúgy, mint a linzi temetőben talált csont fésűk (7/1984., 6/1985., 17/1985., 20/1985. sír) 8 vagy a gorsiumi temető 268. sírjában talált jellegzetes későrómai technikával és díszítéssel készült sűrűfésű 9 . A hasonló leletegyüttesekből származó V. századi kétsoros sűrűfésűket Kiss Attila gyűjtötte össze 10 . E tárgytípus 11 a IV. századi későrómai temetőkből ismert, s még az V. század második felében is kedvelt forma 12 . O, L LHO4Í=1 3. ábra. Pécs-Málom, 1992. Temetőtérkép századi germán leletegyüttesek jellegzetes ékszertípusának tartja 14 , míg BÓNA I. az egész V. században és a VI. század elején barbárok használta ékszer római eredetét hangsúlyozza 15 . Az 5. sír fülbevalójához (II. tábla 5:1, III. tábla 1.) hasonló tömör sokszögcsüngős fülbevaló Baranyában a „Szabadbattyán-típusú" temetők körébe sorolt kővágószőlősi temető 1. sírjából 16 és az V. század eleji Mohács-Jernei úti temető 2. sírjából 17 ismert. Fülbevalónk a „kifejezetten köznépi szintű kézműipar termékének" tartott 18 mohácsi fülbevalónál is leegyszerűsítettebb forma, s jóval kopottabb darab! Az ún. kifli alakú fülbevaló/hajkarika: először CSALLÁNY D. sorolta föl e fülbevalók keleti és Kárpát-medencei lelőhelyeit, s véleménye szerint „a csatkarika alakú fülbevalók a hunok révén terjedtek el, ...idejüket és népi kapcsolatukat a közölt lelőhelyek... határozzák meg az V. század első felére és kötik a hun emlékanyaghoz" 19 . A hun - hun kori - viselet része, a hajfürt vagy hajfonat díszítésére szolgált 20 , az V. század első felében elterjedt, s a tiszántúli és erdélyi gepida leletek között az V. század második feléig megtalálható 21 . Legutóbb CSEH J. és BÓNA I. gyűjtötte össze az ismert leleteket 22 ; felsorolásukat két baranyai lelőhely egészítheti ki: Kővágószőlős 7. sír 23 és Pécs-Málom 3. sír (I. tábla 3:1, III. tábla 2.). A sokszögcsüngős fülbevaló az V. században az egész Kárpát-medencében általános divatékszer, „még a római korban tűnik fel, s idekerülése az ezekben az évtizedekben Pannóniába telepített népcsoportokkal van összefüggésben. ...e népcsoportok keleti lakóhelyét olyan földrajzi területen kell keresnünk, amely mindkét (Munténia, Dél-Oroszország) területtel határos" 13 . KOVRIG I. is az V. Értékelés A leletanyag és a mesterséges koponyatorzítás szokása együtt a jelentős római település (Sopianae) mellett letelepített/letelepült alán-keleti gót-hun szövetséges (foederati) népességhez kötheti a temetőt, s az V. század első felénél pontosabb kormeghatározást nem tesz lehetővé.
