Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)
Régészet - Katona Győr Zsuzsa: Római villaépület Komló, Mecsekfalui úton
70 cm, magassága 30-50 cm. Alja téglával borított, oldalát élére állított tetőtéglákból alakították ki (10. ábra), vagy vékony téglafalból falazták fel (9. ábra). Erős kötőanyagba rakott, 20x40 cm-es egymásra helyezett téglák alkotják ezt a jó minőségű, 35^0 cm vastag falat, amelyet a fűtőcsatorna É-i részében, a D-i és a K-i ágban figyeltünk meg (4. kép, 11. ábra). A fűtőcsatorna ezen ágához tüzelőhelyet nem találtunk. Elképzelhető azonban, hogy az apszistól DNY-ra eső épületsarokhoz kapcsolódva épülhetett egy praefurnium, de ezt a sarok erős bolygatottsága miatt nem figyelhettük meg. Itt magát az épület falát is elhordták, falkiszedés formájában sem maradt meg. A domb majdnem legmagasabb pontján kis szakaszon XXI. szelvény) csak omladék jelezte a fal helyét. II. terem. Az ásatás kezdetekor, 1984 májusában a Il/b kutatóárokban elsőként megtalált fal a II. terem K-i zárófala (egyben az épület K-i zárófala is) a felszín alatt 24 cm-re került elő. Csak alapozásában tudtuk megfigyelni, használható köveit kiszedték (I. t. 5. kép). A termet borító vörös színű terrazzópadló itt a falnál magasabban jelentkezett, a felszín alatt 12-20 cm-re. A terrazzópadlót - mint építőanyagként érdektelent érintetlenül hagyták. A K-i fal szélessége 66 cm, sárga kötőanyagba rakott apró, faragatlan kövekből áll. Ezzel azonos küllemű és szerkezetű a terem másik három fala is. A K-i fal tájolása: ÉNY-DK, 320-140°. A 40 m 2 alapterületű terem déli fala ÉK-DNY irányú, tájolása 52-232°. A II. terem ugyanazzal a vörös terrazzópadlóval burkolt, mint az I. terem, vastagsága 11-12 cm, szántás és földművelés miatt erősen bolygatott állapotban találtuk meg. A terem É-i falához kívülről csatlakozva praefurnium alapozása található, ennek alapterülete 155x145 cm, apró kövekből áll. Ebből DK-i irányba fűtővezeték indul ki (tájolása ÉNY-DK, 353-173°), amely a II. termet látta el meleggel (2. kép). A praefurniumból kiinduló ÉNY-DK-i ág 695 cm hosszú. A terem D-i falánál (amelynek tájolása ÉK-DNY, 52-232°) Ny-i irányban 280 cm hosszan folytatódik az I-II. terem közötti válaszfalig, К felé egy téglányi hosszban folytatódik. A fűtőjárat szélessége 41-45 cm, mélysége 30-35 cm (12. ábra). Alja kötőanyag nélkül egymás mellé fektetett téglákból áll, oldala függőlegesen álló tegula, vagy tegulaméretűre faragott vörös kő. 12.ábra: II. terem, fűtőcsatorna metszete. M=l:50 13.ábra: III. helyiség, kemence metszete. 14.ábra: A VII. helyiség É-i falának metszete. M=1:50 15.ábra: l/a kutatóárok, árok metszete. M=l:50 III—IX. helyiségek. A II. teremhez D-ről csatlakozó III. helyiség 4x4,25 m (17 m 2 ) alapterületű. Ebben nagyon elpusztult tüzelőhelyet, minden bizonnyal sütőkemence maradványait találtuk meg (13. ábra). Betöltésében sok kő és téglatöredék volt. Jóllehet az I. terem fűtőjáratának K-i ága a tüzelőhely irányába halad, mégsem gondoljuk, hogy ez látta volna el meleggel, inkább egyszerű sütőkemencének véljük (13. ábra). A IV-IX. helyiségek az épület déli traktusát egy 26 m hosszú és mindössze 5,70 m széles épületrészt alkotnak. Padlószintet egyikben sem találtunk. A legdélebbi fal (amely egyben a IV., V., VI. és VII. termek déli fala is) tájolása: ÉK-DNY, 54-234°. Vastagsága 70 cm, jobb-rosszabb állapotú részeit tártuk fel. A többi épületrészhez viszonyítva különösen jó állapotban maradt meg a DNY-i épületrész (12. ábra). A VII-VIII. terem közötti 75 cm széles fal tájolása csak pár fokkal tér el a D-i zárófaltól (ÉK-DNY, 56-236°), és pontosan a D-i zárófal tájolásával azonos a VI., VIII. és IX. számú helyiségeket Ny felöl határoló fal ÉNY-DK, 327-147° tájolása csak két fokkal tér el az I. terem tájolásától, ami
