Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Néprajztudomány - Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus. II. Stílusok

208 Előadásmód: régies. Hangszer: furulya, hegedű, vagy hangszeres együttes. Funkció: tánczene vagy gyermekdal. Jegyzet: A moldvai régi táncstílus lánc- és körtáncainak jellegzetes kísérőzenéjét találjuk ebben a csoportban. A dallamok alaphangkészlete még ötfokú, de kiegészülhet hexachorddá vagy teljes nyolcfokú hangsorrá. Egy részüket már az európai műzenét meghatározó dúr és moll tonalitás jellemzi. Gyakran előfordulnak modális hangsorú darabok is, amelyekre többnyire jellemző a bővített másod (vö. JAGAMAS 1977: 29.). Szerkezetük tiszta ütempáros, vagy az ütempáros eredetet tisztán tükröző strófikus dallamok, de ez utóbbi esetben már átmenetet alkotnak a következő stílus felé. Ezek közül többnek ismert moldvai magyar szokásdallam vagy tréfás szövegű vokális változata. A darabokat vizsgálva régi kéziratos gyűjteményekben fönnmaradt középkori magyar táncdallamokkal számos átfedést találhatunk. 16 . Hóra pe bÄtXi 16. dallam példa: Hóra pe bätäi - Forrófalva (PRICHICI 1955: 110.). a (vízszintes, ütempárismétlő sor) // 3 A dudán játszott darab tipikus duda-aprája, amely egy 15-ös ütempár ismételgetéséből áll. A nyitó- és a befejező ütempáros csupán kezdőmotívumában különbözik: hol a tonikán, hol a dominánson indít. 17. Sir-ba ele Ja Faraoani 17. dallampélda: Sírba de la Färäoani - Forrófalva (PRICHICI 1955:113.). ütempárismétlő dallam A dudán játszott, hexachord hangkészletű darab ütempárismételgető sorokból tevődik össze. Az első két ütem hangismétlő ütempárja következő első sor nyitó 1-5-ös ütempárosa csupán zárómotívumában különbözik. A második sor 1-5-ös motívumból szerveződik, amelyhez egy jellegzetes hangszeres záróformula kapcsolódik, majd a következő ütempárosok is mind az 1-5-ös családba tartoznak. Jellegzetes apraja, funkcióváltogatós dallam, tipikus duda-motívumokat variálgat az adatközlő. A dallamhoz Forrófalván saját tánc kapcsolódik (vö. MARTIN 1992: 11). 18. dallampélda: Joe bätrinesc - Forrófalva (PRICHICI 1955: 105.). ab//l Hexachord hangkészletű, két megismételt sorpárból fölépült egyszerű, gyerekjáték- vagy párosító-dallamokra emlékeztető táncdarab. A nyitósorpár tiszta 1-5-ös ütempárból építkezik, míg a második már egy strófikus szerkesztésű sor, amely megismételve l-es fokadenciájú sorpárként értelmezhető. De ha ütempárjait sorokkként értelmezzük, akkor egy, a magyar nyelvterületen széles körben elterjedt 5-ös fokadenciájú sorpár variánsát kapjuk (SÁROSI 1988c: 50. dallamcsoport). 19. Polca шаге 19. dallampélda Polca mare - Újfalu (PRICHICI 1955: 97.). a a bK b // 1 12 A strófikus dallam két sorpárja tiszta ütempáros elemekből épül föl, hangkészlete egy e'-vel kiegészült hexachord. Az első sor befejező-ütempárosa a nyitó 1-5-ös ütempár variánsa, de a változtatás mértéke oly mérvű, hogy itt már tiszta sorpárról beszélhetünk. A második sorpárt hangismétlő, lefelé szekvenciázó 1-3-as ütempár alkotja. 20. Bit tu tu iJe la Piliieçti 20. dallampélda: Bätuta de la Pilde§ti - Kelgyeszt (PRICHICI 1962:64.). a a b b // 1 1 1 Strófikusnak is értelmezhető, sorismételgető, de alapjában véve motivikus táncdallam: minden üteme ugyanazzal a motívummal indul, csupán az ütempárok zárómotívumja nem azonos, mivel azok alkalmazkodnak a D-T funkcióváltakozáshoz. Hangkészlete hexachord, néhány helyen alsó váltóhangként megszólal a e' is. Vokális változata az ismert „Hidló végén..." dallam (DOMOKOS 1941: 84., változatát közli VERESS 1989: 106.), amely motívumkin-