Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, V.

167 Jaks с h Ede, a székesegyház orgonistája 1904-től 1943-ig Halász Béla elődje. Halász Béla által készített fénykép: a székesegyházi énekiskolások. Udvardy Laci - aki később kamarakórust alakított kétségbeesett ábrázatára emlékszem. A következő kottaosztáskor Urbán Ágoston, akit Gusztinak hívtunk, szaladt hozzám, kérdi: Halász bácsi kérem, min tetszett röhögni? Észrevette, hogy rosszul fejezte ki magát, azt se tudta, hogyan javítsa ki. Amikor ez történt, lehetett 11 éves, most Jandó Jenő körüli 60 éves lehet. Egyszer Egerben játszottam, jön hozzám egy érettségiző diák. Kérdi: Halász árhoz van szerencsém? Mondom: hiszen ez az az Urbán Guszti, aki azt mondta nekem, hogy min tetszett röhögni? Mellesleg, lehet hogy elmosolyodtam. De az biztos, hogy nem nevettem a gyerekeknek a mély hanggal való kínlódásán. [...] Az énekiskola internátusában lakó gyerekekkel - már orgonista koromban - elég jól összebarátkoztam. Kirándulásokra jártunk. Előbb rövid délutáni sétákra, Mayerrel együtt, aztán én vezettem őket fel a Mecsekre. Melegmányt nagyon szerették. Néhány gyerekkel egyszer elmentem onnan Kőlyukhoz. Ma is a hideg lel ki, ha arra gondolok, hogy én felküldtem őket a sziklára, készítettem egy fényképfelvételt, ők felmásztak a sziklák tetejére. Elég nagyot eshettek volna, de szerencsére nem történt semmi baj [...] Később, az 50-es években több alkalmam volt a budapesti Vas utcai templomban orgonálni, ezekből néhányat a rádió is közvetített. Majd két hangversenyem volt a Zeneakadémián, valamint Tihanyban. Elvétve Pécsett is, amikor elkészült a Liszt terem orgonája, már amennyiben elkészült, mert máig is befejezetlen. A nyelvsípokra nem maradt valuta, hogy beszerezhessék, ami számszerűleg nem, de hanganyagban jelentős része az orgonának. A székesegyházban 1975-ben avatták fel a kibővített orgonát, akkor két számmal működtem közre. Nádor T.: Kinek a műveit játszottad legszívesebben? Halász Béla: Erre nagyon nehéz válaszolni, mert ugye Bach az első és az egyedülálló, ez nyilvánvaló. Őszintén szólva nem nagyon szerettem, és azt hiszem, egyetlen egyszer adtam csak tiszta Bach műsort. Valahogy Bach nagysága elnyom - a kisebb szerzők müveit kevésbé rontja el az ember, az a véleményem. Nem nagyon válogatok. Szeretem a régieket - Frescobaldit. A legutóbbi pesti zug szereplésemen, mert csak a Mátyás templom ajtaján volt kiírva, nem a Filharmónia rendezte, akkor is Frescobaldival kezdtem a műsort. A németektől Regért kedvelem, a franciákat is szívesen játszom Widortól kezdve Vierne-n keresztül Marcel Dupré-ig, és elvétve Messiaent is, de már kicsit öregen talált.