Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)
Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, V.
164 nálásával megkíséreltem kronologikus sorrendben összeállítani Halász Béla pályafutása jelentősebb eseményeinek, koncertjeinek jegyzékét, ami - a közölt képanyaggal együtt - remélhetőleg még teljesebbé teszi a róla megrajzolt portrét. A három Halász-fiú: Mihály, Béla, Antal. Hangdokumentum: K-I 13. A oldal: Félévszázad az orgona mellett. Halász Béla orgonáművésszel beszélget Janus Pannonius u. 6. sz. lakásán 1982. november 9-én Dr. Nádor Tamás. В./ oldal: Beszélgetés Halász Béla orgonaművésszel. A pécsi rádió 1983. április 18—í adásának felvétele. Riporter: Dám László. - Halász Béla orgonál: 1. Bach: C-dúr prelúdium és fúga. 2. Händel: B-dúr orgonaverseny. Km.: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának zenekara. Vezényel: Antal György. K-345. Halász Bélával beszélget zenei emlékeiről Dr. Nádor Tamás 1990. szeptember 11-én, a pécsi Ágoston téri szociális otthonban. - Orgonaszó a Mecsekalján. Halász Béla orgonaművésszel beszélget Dr. Nádor Tamás. Elhangzott 1992. január 31-én a Bartók Rádióban, Sebestyén János: Emlékek szárnyán с sorozatában. Életrajz: Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. Kis Lexikon. (Pécs, 1959. 176. p.) - Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó. Budapest, 1979. 123. p. - Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó. Budapest, 1988.164. p. - Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon. Zeneműkiadó. Budapest, 1984. II. kötet. 92. p. Halász Béla: ... Hárman voltunk hasonló korú testvérek, egy-egy év különbséggel 1 , mint mondani szokták stílszerűen: az orgonasípok. Mire én iskolába kerültem, a jó nagymama-pótlék nagynénik jóvoltából a Jézuska hozott egy kis harmóniumot, nem olyan nagyot, mint amilyet az iskolában Glatt Adolf bácsi használt, és azon kezdtük el zenei próbákozásainkat. Emlékszem, nagyon nagy dolog volt, amikor megtaláltuk az oktávot és ez jól hangzott. Második-harmadikos kisiskolás koromban már annyira jutottam, hogy ugyanazzal a kísérettel játszottam az énekeket, mint Glatt Adolf tanító bácsim. Szüleim sem tudták megmondani, hogy ez miképp alakult ki? Attól eltekintve, hogy édesapám nem is volt itthon, amikor kisiskolás voltam, akkor volt az első világháborúban. Halász Béla gyermekkori emlékeit idézve beszélt Babits Mihályról, akihez családi szálak fűzték. Halász Béla: Édesanyáink unokatestvérek voltak, a költő alig volt fiatalabb édesanyámmnál. Babitsné nagyon élénk fantáziájú volt. Édesanyám emlékezete szerint együtt játszottak a Mátyás király és Varadi Antal utca sarkán lévő ház kertjében. A sarokház Kelemen Mihály ny. honvédfötörzsorvosé volt 3 , Babitscsal közös keresztapánké. A házba gyermekkoromban én is bejáratos voltam. Kb. JO éves lehettem, amikor Kelemen Miska bácsi meghalt, aki mellesleg a Halálfiaiban szereplő Döme bácsinak egyik modellje volt. Kelemen Miska bácsi gyakori vendég volt nálunk. Egy szójátékról néhai nagynénémtől hallottam, miszerint a "Babits Miska" névből "bibis mat ska" anagrammot készített. Amire emlékszem még édesanyám elbeszéléseiből, hogy nem tudta meghallgatni Babits Mihály szavalását, mindig elvonult a legmesszebb eső szobába és befogta a fülét. A Halász családról: Az édesapa: Halász Antal (Pécs, 1877. május 31. Pécs, 1962. március 21.) min. tanácsos, a pécsi pénzügyigazgatóság vezetője. Az édesanya: Buday Margit (Pécs, 1881. március 7. - Pécs, 1958. február 7.). A testvérek: Halász Antal (Pécs, 1906. augusztus 29. - Sümeg, 1977. január 25.) latin-német nyelvszakos középiskolai tanárként Kispesten, majd Sümegen volt állásban. - Halász Mihály dr. (Pécs, 1907. október 5.) 1925-1929-ig ciszterci rendi novicius és teológus Zircen, 1929—1935— ig orvostanhallgató és szigorló Pécsett. 1935-1960-ig a pécsi egyetemi Belklinikán dolgozott, 1945-ben egyetemi magántanár lett. 1960-1964-ben a Nyíregyházi Megyei Kórházban belgyógyász, 1964-től a Soproni Állami Szanatóriumban laboratóriumvezető főorvos, 1976-ban történt nyugdíjazásáig. - Halász Béla (róla szól e tanulmány) - Halász Kálmán (Pécs, 1919. november 14. Fort Worth, USA, 1972. február 2.) pécsi tanulóévei után 1937-től a budapesti Zeneművészeti Főiskola növendéke. Orgonaművészi, zeneszerzői és egyházkamagyi oklevelet szerzett. 1945. nyarán visszatért Pécsre. 1946-1948. között a szegedi zeneiskolában tanított, illetve a szegedi Nemzeti Színház operarészlegén működött korrepetitorként. 1948-tól a budapesti egykori Nemzeti Zenedében elméletet, Hammerschlag halála után orgonát tanított. 1956. őszén külföldre távozott. Két évig Bécsben élt, majd két évig New York-ban orgonálásból tartotta fenn
