Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható Múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, IV.

176 holdbeli csónakos 14 apró, színes tételből álló szvitjének bemutatója. Ezt a hangversenyt február 20-án a Pannónia nagytermében megismételték. - 1945. október 22. Bartók Béla-emlékhangversenyen Bartók műveket zongorázott. - 194b. február 2b. A Zenekedvelők Egyesülete nemrég megalakult vonós kamarazenekara bemutatta a Régi magyar táncszvítet. - 1946. május 12. A pécsi kultúmapokon Takács Jenő dalaiból énekelt Veress Endre a szerző zongorakíséretével. - 1947. január 10. Takács Jenő és Piovesan Sirio szonátaestje. - 1947. április 16. Közreműködött a pécsi vonósnégyes társaság hangversenyén. - Takács Jenő pécsi éveinek eseménye, hogy 1943-ban - miután 1937-ben elvált első feleségétől -, házasságot kötött Pasteiner Évával. 15. Az 1943 május 3-i rádióközvetítés kapcsán a Rádióújság XX. évf. 18. számában "Pécs zenei élete észrevehetően fellendült, amióta Takács Jenő áll a Pécsi Zeneiskola élén" címmel beszámol Takács tevékenységéről, a Zeneiskola egyre nagyobb jelentőségéről, az ifjúság nevelésének fontosságáról. "Takács legutóbb Bécsben vezényelte a nagy Rádiózenekart, ahol Antiqua Hungarica с művét játszották el. Előzőleg a müncheni filharmonikusok magyar estjén szerepelt. Jelenleg Weöres Sándor verseire dalciklust komponál." 16. A Holdbeli csónakos 1979. március 9-i pécsi bemutatójáról Hallama Erzsébet írt kritikát a Dunántúli Napló 1979. március 25-i számában. Ebben is utal arra, hogy "...majd négy évtizeddel ezelőtt a fiatal pécsi könyvtáros, Weöres Sándor, a Zeneiskola igazgatója, a Fülöp-szigeteket is megjárt Takács Jenő és a Párizsból épp hazaért Martyn Ferenc többek között A holdbeli csónakos előadásában látták valami épkézláb, hasznos gondolat megvalósítását." 17. Horváth József (1931, Pécs). Édesapja, Horváth Mihály a pécsi zeneiskola egykori igazgatója, zeneszerző, orgonaművész példája gyümölcsöző hatással volt életpályája kialakulására. A budapesti Zeneművészeti Főiskola zongora, zeneszerzés és karmester-szakán szerzett diplomát. 1956. óta Ausztriában él. Jelenleg a Salzburgi Mozarteum professzora. Szerzeményeit világszerte játsszák. 18. Antiqua Hungarica - nagyzenekarra. Op. 47. A komponálás helye és időpontja: Sopron és Ács, 1941. ősbemutató: Budapest, 1941. november 28. A Székesfővárosi Zenekart Emest Ansermet vezényelte. Péterfi István kritikája az Újság 1941. november 29-i számában. In: Péterfi István: Fél évszázad a magyar zenei életben. Válogatott zenekritikák. Zeneműkiadó Budapest, 1962. 269. p. 19. Dr. Nádor Tamás: Kodály Zoltán és Pécs-Baranya. Pécs, 1982. 20. Agócsy László (1906, Szeged) zenetanár, karmester, zeneszerző. Lásd: Dr. Nádor Tamás tanulmányát Agócsy Lászlóról a Baranyai Művelődés 1990/3. számában. 21. Kodály (1946.) III. 8-i levele. In: Kodály Zoltán levele. Szerk.: Legány Dezső. Zeneműkiadó Budapest, 1982. 601. levél. Jegyzet: 395 p. Facsimilében és német fordításban közli W. Suppan: Jenő Takács. Eisenstadt 1977. 184-185.p. 22. Első lakhelye a már korábbról ismert stájerországi Grundlsee-ben a Meran villa, ahol számos művet komponált. Innen hangversenykörutat tett Európa nagyvárosaiban és Amerikában. 23. Az utóbbi években több magas, állami és művészeti kitüntetés értékelte Takács Jenő művészi és pedagógiai munkásságát. Ezek részletes felsorolása W. Suppan idézett könyvében található. 24. Glatt Ignác (1855-1918) egyházi karmester. Teológiát a bécsi Pazmaneumban, zenei tanulmányait Regensburgban végezte.Ezután Pécsre került, ahol fiúkból és férfiakból vegyeskart szervezett, amely akkor az egyetlen ilyen összeállítású együttes volt hazánkban. Műsorának gerincét a gregorián ének és a Palestrina-stílus remekei alkották. (HORVÁTH Mihály: Muzsikáló Pécs. Pécs, 1959. 176. p. - SZABOLCSI Вепсе-ТОТН Aladár: Zenei lexikon. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest 1965. II. kötet. 51. p.) 25. A Székesegyházi Énekiskola történetéről lásd: LAJOS Gyula: A Pécsi Székesegyházi Énekiskola története 1888-1938. É. n. Székesegyházi kottatár. Kézirat. - A pécsi székesegyházi énekiskola története. Fennállásának 50. és első igazgatója halálának 20. évfordulójára, írta: ANTAL György. In: Alleluja 1938. 9-11. p. - A magyar muzsika hőskora és jelene történelmi képekben. Szerk.: Batizi Uszló dr. Budapest, 1943. Benne: HARMAT Artúr: Hazai katolikus egyházi zenénk ezer éve. 274-275. p. Idézi Glatt úttörő munkáit: Haberl korális iskolája magyar fordításának kiadása (1894), "Az énekoktatás módszertana" (1900). 26. Lajos Gyula (1877-1955) kanonok, 1917-1938 között azénekiskola igazgatója, székesegyházi karnagy. 27. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán 1942. március 23-án tartott nagysikerű hangversenynek gazdag sajtóvisszhangja volt. Összefoglalót közölt a Dunántúl с napilap 1942. március 27-i és következő száma. 28. Mayer Ferenc (1899-1973) az énekiskola igazgatója 1938-1953 között, székesegyházi karnagy. - Taksonyi József 1940. május 16án rádióelőadást tartott "Kétszáz éves zenei képek Pécsről" címmel. 29. SARKADI Eszter: 75 éves a pécsi múzeum. Vázlatos történet a kezdetektől 1945-ig. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXIV. (1979) kötete. Pécs, 1980. 357-377. p. 30. Dombay János (1900-1961), a Baranya megyi Múzeumok Igazgatóságának első vezetője. Tevékenységét amatőr régészként kezdte, nevéhez számos baranyai ásatás fűződik. "Honfoglaláskori magyar sírokat hozott napvilágra a zengővárkonyi ásatás."Kis Újság, 1946. október 22. Dr. Nádor Tamás írása. - Dombay János emlékezete. Dunántúli Napló, 1980. október 12. 31. "Január 25-én nyílik meg a városi múzeumban az az értékes képes szoborgyűjtemény, melyet Dr. Török Gyula, a városi múzeum igazgatója gyűjtött össze azokból a művekből, melyeket Pécs város évek óta vásárol művészeinktől." Dunántúl, 1942 január 24. - A Pécsi Képzőművészek és Múbarátok Társasága által rendezett művészi előadás-sorozat keretében 1942. február 4-én Török Gyula tartott előadást a pénzverésről. Lásd: HÁRS Éva: A pécsi képzőművészet kistükre. Jelenkor, Pécs 1973. 37. p. 32. "A régészeti kutatómunka a városi Majorossy Imre Múzeum hajtotta végre Török Gyula vezetésével. [...] Török Gyula véleménye szerint a földalatti építmény halott-hamvasztási célokra, vagyis másutt elégetett maradványok intézményes összegyűjtésére szolgált." (GOSZTONYI Gyula: A várostemplom építéstörténete. Kiadja a Pécs belvárosi róm. kath. egyházközösség. É.n. 12-15.p.) Ez a tanulmány, valamint Fülep-Bachman-Pintér: Sopianae-Pécs ókeresztény emlékei, Képzőművészeti Kiadó 1988. hivatkozik TÖRÖK Gyula: A pécsi belvárosi templom bővítésnél előkerült római leletek (Folia Archaeologica, III-IV. 1941), illetve Római kori sírkamrák Pécs Felső-Sétatéren (Archeológiai Értesítő, 1942) című dolgozataira.