Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)
Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható Múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, IV.
162 Takács Jenő: A könyvtárigazgatóként Pécsett tartózkodó Weöres Sándornak több versét zenésítettem meg, köztük az Ének a Teremtésről címűt, valamint a Holdbeli csónakost. Székely György, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója és Németh Antal dr. színpadra akarta vinni Weöres mesejátékát az én kísérőzenémmel. Ez a zene 1944-ben elkészült. A háborús események azonban megakadályozták a bemutatót. 4. ábra. Kodály Zoltánnal Pécsett, 1945. októberében. Balról Piovesan Sirio, jobbról Kürschner Emánuel. Hangdokumentum : K-348. Székely György egykori pécsi színigazgató beszél életéről, Pécsett töltött éveiről. A hangfelvételt dr. Nádor Tamás készítette Budapesten, a Sión lépcső 11. sz. házban 1990. december 11-én. Takács Jenő: Az eredeti kísérőzene később elveszett, Budapesten az ostrom alatt vagy másutt. A megmaradt zenéből egy 7 tételes zenekari szvitet készítettem, melynek bemutatóját a Pécsi Zenekedvelők Egyesületének zenekarával magam dirigáltam. Ez a szvit bejárta a világot, Európa több városában és Amerikában is előadták. Most Sik Ferenc főrendező azzal fordult hozzám, hogy majdnem 35 éves késéssel a Pécsi Nemzeti Színházban be akarja mutatni ezt a müvet. A szövegkönyv alapján néhány új részt komponáltam, nagyobb részt a már meglevő zenét fel tudták használni.™ Takács Jenő Pécsett komponált művei: Régi magyar táncszvit. Op 42. A komponálás helye és időpontja: Pécs, 1946. Az ősbemutatót Pécsett, 1946. február 25-én Sirio Piovesan vezényelte. Ének a Teremtésről. (Weöres Sándor versére). Kantáta vegyeskarra és zenekarra. Op. 44. A komponálás helye és időpontja: Pécs, 1943-44. Átdolgozva: Cincinnati (USA) 1963-64. Ősbemutató: Budapesten, 1944 március 12-én. A Székesfővárosi Zenekart és a Liszt Kórust Csilléry Béla vezényelte. Két dal mély hangra. Op. 45. Weöres Sándor két versére: 1. "Szép könyvemet". A komponálás helye és ideje: Pécs, 1946. - 2. "A célról". Pécs, 1943. Kóréh Endre mutatta be Pécsett' 1943-ban. Kis szonáta zongorára. Op. 51. A komponálás helye és ideje: 1943. Horváth József 17 mutatta be 1943-ban. Holdbeli csónakos. Színpadi zene Weöres Sándor mesejátékához. A komponálás helye és ideje: Pécs, 1943-44. Ebből készült a Miniatűrök zenekarra с szvit. Op. 53. Az ősbemutatót Pécsett 1945. április 13án a szerző vezényelte. Toccata zongorára. Op. 54. A komponálás helye és időpontja: Pécs, 1945. A genfi zongoraversenyeken többször kötelező darab volt. Szonáta posanra (Tenorhom) és zongorára. Op. 59. A komponálás helye és időpontja: Pécs, 1946-47. Concerto zongorára, vonószenekarra és ütőkre. Op. 60. A komponálás helye és időpontja: Pécs, 1947. Átdolgozva: Cincinnati (USA) 1956 és Siegendorf 1977. Nádor Tamás: Arról hallottunk, hogy Bartókkal a 20as években ismerkedett meg, hogy Bartókot érdekelte Takács Jenő külföldi, exotikus népzenei gyűjtése. Kodályról még nem beszéltünk. Őt mikor ismerte meg? Takács Jenő: Aránylag későn, Pesten, amikor Ansermet egyik müvemet, az Antiqua Hungaricát 18 dirigálta és a hangverseny szünetében felkerestem páholyában. Kodállyal ezután csak Pécsett kerültem közelebbi nexusba, amikor 1945 szeptemberében feleségével lejött Pécsre 19 . Mindennap vittünk neki friss kenyeret, vajat, gyümölcsöt föl a Magaslati úti lakására. A város látta el az akkori szűkös viszonyok között. Hangdokumentum: K-77. Maros Rudolf zeneszerző, tanár beszél a pécsi zenekonzervatóriumban töltött évekről, Kodály Zoltánról, Takács Jenőről. A hangfelvételt dr. Nádor Tamás készítette Budapesten, a Lepke u. 17. sz. házban 1970 december 12-én. Takács Jenő: Még egy télikabátot is kölcsönadtam Kodálynak, melyet érdekes módon 1932-ben Bartóknak is kölcsönadtam Kairóban, amikor egyik este nyitott autóban utaztunk és hideg volt. Most valamelyik padláson eszik a molyok ezt a historikus bundát [...] Kodály mindezt úgy hálálta meg, hogy szinte mindennap lejött a zenekonzervatóriumba, és ott próbálta ki először azóta világhírűvé vált oktatási módszerének alapjait. Tehát
