Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Természettudományok - Fiedler, Konrad–Bálint Zsolt: Európai és északnyugat-afrikai boglárkalepkék társulása hangyákkal (Lepidoptera, Lycaenidae és Hymenoptera, Formicidae)

66 társulásával vetjük össze, filogenetikailag különálló, de funkciójában párhuzamos jelenségnek kell tekintenünk (DEVRIES 1990a). A fajok rendszerezésében HIGGINS and RILE Y (1978), továbbá KUDRNA (1986) munkáját követtük. Ezektol csak néhány helyen tértünk el, pl. aLysandra csoport esetében (SCHURIAN 1989) és néhány Agrodiaetus taxonnál. Ez utóbbi alnem számos olyan taxont foglal magában, amelyeket kromoszómaszámjainak alapján különítettek el és írtak le a Mediterráneumból, de taxonómiai helyzetük más oldalról is megerősítést kívánna. Általánosságban alfajokat és helyi változatokat nem tüntetünk fel, de a szélsőségesen izolálódott endemikus alakokat (pl. néhány déleurópai hegyvidék esetében) önálló fajként értelmezzük, mivel ezt alátámasztja teljes genetikai elszigetelődöttségük. Ahol a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges, kísérletképpen meghatározzuk a hernyó mirmekofiliájának mértékét. A felosztás elsődlegesen természetes környezetben végzett megfigyeléseken alapul, laboratóriumi eredmények csak kivételes esetben szerepelnek. A mirmekofilia szintjei a következők: 0 = nem társul hangyákkal: mirmekoxén. 1 = a hangyatársulás igen csekély mértékben jelzett, csak kivételes esetben alakul ki stabil formáció: gyengén mirmekofil. 2 = a különböző stádiumú hernyókat különböző mértékben látogatják a hangyák: mérsékelten mirmekofil. 3 = a különböző stádiumú hernyók legtöbbje, ha nem mind, társul hangyákkal: erősen mirmekofil. 4 = a hernyót a hangyák tartják el (Cigaritis), vagy azokon élősködik (Maculinea): obligát mirmekofil. A mirmekofil szervek jelenlétét az I. táblázat ábrázolja a következőképpen: két csillag (**) jelzi a hangyaszervek teljes meglétét (egy dorzális nektár szerv (DNSZ, 1. és 2. ábra), plusz egy kitolható tentakuláris szerv (TSZ, 6. és 7. ábra); az egy csillag (*) azt jelenti, hogy csak a DNSZ található meg (néha csak csökevényes formában, pl. Callophrys)', a csillag nélküli fajok csak egy póruskupola szervvel (PKSZ, 3., 4. és 5. ábra) rendelkeznek (Isd. FIEDLER 1988). Ha a számok vagy a csillagok zárójelben vannak, ilyen esetben a megjelölés csak föltételezett és többnyire egy közelrokon faj vagy fajok ismeretén alapul. Például az Agrodiaetus csoport fajai közül csak igen kevésnek ismert az ökológiája, ám ezek igen jól kikutatottak és az eredmények szerint az erősen mirmekofil csoportba kell őket sorolnunk. Ahol az adatok lehetővé tették, megemlítjük a mirmekofil kapcsolatban érdekelt hangya génuszokat vagy fajokat. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy számos határozást nem ellenőriztek a hangyaspecialisták, ezért sok régebbi adat csak generikus szinten megbízható. Például a "Lasius niger" vagy "flavus" név alatt különböző, közelrokon hangyafajok csoportja rejlik és meghatározásuk szinte kizárólag csak egy myrmekológus számára lehetséges, (vö. SEIFERT 1988, és szóbeli közi.). Az "indet" megjelölés esetében a megfigyelések alapján van adat a mirmekofiliára, de az érintett hangyákat nem határozták meg. A kérdőjel (?) azt jelzi, hogy a hangyatársulás igen valószínű, de biztos információ nem áll rendelkezésre. A gondolatjellel (-) ellátott boglárkalepkefajnál pedig hangyatársulást eddig még nem figyeltek meg. Az adatok forrásával kapcsolatban megemlítjük, hogy minden referenciaként szolgáló áttekintő munkát és könyvet fölsorolunk, ott, ahol megkönnyíti a dolgozat használatát. A tudományos folyóiratokban megjelent cikkek és a szóbeli közlések útján nyert adatok csak akkor kerültek említésre, ha a nagyobb referenciákat kiegészítik vagy helyesbítik. A leíró munkák információit sem vettük be, néhány kivételtől eltekintve, amikor kizárólag ezek szolgáltatták az egyetlen kielégítő adatot a hangyaszervek meglétére, illetve hiányára. Hasonlóképpen a laboratóriumi megfigyeléseket is csak akkor vettük figyelembe, ha nem találtunk szabadtéri adatot. A legtöbb faj esetében ismeretink meglehetősen hiányosak, sok esetben (pl. déleurópai fajok) csak Európán kívüli (Afrika) adataink vannak, továbbá egypár taxonnál a hernyók biológiájával kapcsolatos mindennemű információ hiányzik (lsd. az l-es táblázat lábjegyzeteit). Az l-es táblázaton föltüntetett információkat kvantitatív analízisnek vetettük alá, hogy meghatározzuk a nyugatpalearktikus boglárkalepkefauna mirmekofiliájának mértékét. A 2a. táblázat értékelésében azok a fajok szerepelnek, ahol elfogadható adat állt rendelkezésre a hernyó biológiájáról, beleértve a direkt (pozitív vagy negatív) módon értékelhető mirmekofiliát is. A 2b. táblázatba minden olyan fajt bevontunk, ahol a mirmekofilia szintje jelen ismereteink szerint meghatározható (a mirmekofil szervek megléte illetve hiánya alapján). A DNSZ megléte legalább fakultatív hangyakapcsolatot föltételez, míg a hangyaszervekkel (DNSZ és TSZ) nem rendelkező fajok esetében a minden bizonnyal a mirmekofilia hiányával kell számolnunk. Eredmények és vizsgálódások Az l-es táblázat fölsorolja az európai és északnyugatafrikai boglárkalepkéket hangyatársulásra vonatkozó adataikkal együtt. Az első oszlop a fajnevet, a második a mirmekofilia szintjét (lsd. módszerek) tünteti fel. A harmadik oszlop a társulásban résztvevő hangya-