Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Néprajztudomány - Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus, I. Bevezetés, hangszerek és hangszeres szokások

203 29. Uralás Lujzikalugarban (Fotó: Barabás Zsolt, 1990. január) 9. Hangszeres együttesek 9.1. Kéttagú együttesek A moldvai csángók köréből is van adatunk a férjfeleség alkotta kéttagú együttesről, amelyben a gyimesihez hasonlóan a férj dallam-, míg a feleség (ritka esetben a dallamhangszeren játszó rokona) ritmushangszeren játszik. Ez a félhivatásos zenélés egyik legegyszerűbb változata (SÁROSI 1986: 147-148). Moldvában ma már egyre ritkább, mi csak csíki előfordulásáról tudunk. Adatok: Csík: furulya és dob (Függ.: M. XI.). Gajcsána-Magyarfalu: furulya és koboz (HANKÓCZI 1988: 312.). Klézse: hegedű és koboz (HANKÓCZI 1988: 312.). VERESS 1989: 22-23. kép). Lábnyik: hegedű és koboz (HANKÓCZI 1988: 312.). Lészped: hegedű és koboz (HANKÓCZI 1988: 312.). Lészped: klarinét és dob (KALLÓS 1987). Lujzikalugar: hegedű és koboz (Függ.). Ploszkucény: cinege (hegedű) és kobza (Függ.). Pusztina: furulya és koboz (HANKÓCZI 1988: 312. és 320.). 9. 2. Többtagú együttesek A tágabb értelemben vett hagyományos moldvai hangszeres együttes minden esetben félhivatásos. Találkoztunk magyar (Külsőrekecsin) és cigány (Berengyest, Gajcsána-Magyarfalu, Nagypatak,. Kápota, stb., lásd az irodalmi cigányzenész előfordulásokat: GAZDA 1980: 114., GEGŐ 1838: 23., GUNDA 1990: 49; HANKÓCZI 1988: 320-322., KALLÓS 1987, VERESS 1989: 306. és 313., stb.) zenekarokkal is. Cigány muzsikusok, hegedűsök tudatos későközépkori telepítéséről maga a néphagyomány beszél (Kós és társai 1981). Jelenlétükről több moldvai forrás is beszámol (pl. CANTEMIR 1872: 174, GEGŐ 1838: 23.). Magam is meggyőződtem, hogy a csángó falvak közelében több tiszta cigánytelepülés van (pl. Temelia, Gí§teni - Külsőrekecsin közelében, továbbá lásd még HANKÓCZI 1988: 305, 320-322), ahol többen is foglalkoznak zenéléssel. A klasszikus hegedű- (furulya)-koboz-dob fölállást, a csángók között ma már hiába keressük, de nyomait megtaláljuk a szaxofon-piszton (ritkán hegedű vagy klarinét)-harmonika-dob együttesében. A változó divatnak és igényeknek megfelelően ma már szinte minden közösségi táncmulatságra félhivatásos hangszeres együttest hívnak. Egyik legfontosabb követelmény a hangerő, ezért például a félhivatalos magyar külsőrekecsini zenekar erősítőt és hangfalakat szerzett be és azokkal szekereznek a lakodalomba.