Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Néprajztudomány - Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus, I. Bevezetés, hangszerek és hangszeres szokások

197 Lakatos egyik versében Szabófalván furulya-duda-hegedű együttes játszott a guzsalyasban (LAKATOS 1986: 128.). Egy dózsa-újfalusi adatközlő szerint (CSOMA, helysz., 1983) a falujukban élt egy Imre Demeter nevezetű sípos, akit Mihály, román király magához vett, hogy asztalánál dudáljon. Imre Demeter csak magyar énekeket tudott. Külsorekecsin ismert volt a környéken arról, hogy ott dudákat készítenek. Külsőrekecsinben még él egy „sípos", aki hangszerét eladta egy magyar (erdélyi vagy magyarországi) gyűjtőnek. Klarinét Helyi elnevezés: glányét (Lészped), klányét (Gajcsána-Magyarfalu), klanaret (Lujzikalugar). Adat: Berengyest (Függ.: M. VII.); Gajcsána-Magyarfalu (HANKÓCZI 1988: 322.); Kápota (GYERGYAI, helsz., 1989); Lészped (HANKÓCZI 1988: 321., KALLÓS 1987); Lujzikalugar (GUNDA 1990: 49); Szabófalva (WlCHMAN-NÉ 1936: 1. és 2. fénykép). Jegyzet: KALLÓS (1987) csángó klarinétosról tudósít, aki lakodalmakban dobon játszó feleségével zenélt együtt. Hankóczi fent idézett adatai is csángó zenészekre vonatkoznak. Tárogatóval Moldvában nem találkoztunk (Alexandru is csak bánáti adatot említ (ALEXANDRU 1956: 92.), nem idézi moldvai előfordulását). Érdemesnek tartom itt megjegyezni, hogy gyűjtőútjaink során egy hidegségi (Gyimesközéplok, Hidegségpataka - Lunca de Jos, Valea Réce) tárogatóssal találkoztunk. Hangszerén kiválóan játszik, és annak ellenére, hogy repertoárja főként magyar nótákból és népies műdalokból áll, kérésünkre régi gyimesi táncokat (Héjsza, Hosszúhavasi stb.) is fújt (34.kép). Szaxofon (]., 22., 30. és 32. képek) Helyi elnevezés: szaxofon (Külsorekecsin). Adat: Berengyest (Függ.: M. VII.); Gajcsána-Magyarfalu (30. kép); Külsorekecsin (Függ.: M.XI., 22. és 32. képek); Pusztina (1. kép). Jegyzet: A legújabban meghonosodott népi hangszer. Egyre jobban terjed. Nemcsak cigány, hanem magyar muzsikusok is használják (Külsorekecsin). Cigányzenekarban együtt fordul elő a trombitával (lásd a képeket). Szájharmonika (3. és 18. képek) Helyi elnevezés: száji muzikuca (Trunk). Adat: Csík (Függ.: M. VII.); Diószeg (Függ.: AP 12714.); Klézse (Függ.: Mgt. 4116-18.); Lujzikalugar (3. kép); Trunk (18. kép). Jegyzet: Gyerekhangszer, Moldvában most nagy divatja van. A doromb funkcióját vette át. Fiúk használják. Harmonika (1., 2-5., 19., 22., 30-32. képek) Helyi elnevezés: akkordion (rom. acordion), harmonió (Külsorekecsin). Adat: Berengyest (Függ.: M.VII); Dózsa-Újfalu (CSOMA, helysz., 1983); Forrófalva (BÁLINT, helysz., 1990); Gajcsána-Magyarfalu (30. kép, Függ.: Mgt. 406366.); Külsorekecsin (Függ.: M. II., III. és XI.); Lujzikalugar (CSOMA 1988: [133] (fénykép), MÄRTINAS 18. Szájharmonikán játszó kisfiú, Trunk. (Fotó: Thorday Attila, 1990. január)