Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Néprajztudomány - Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus, I. Bevezetés, hangszerek és hangszeres szokások

182 JAGAMAS 1977: 25-26., KALLÓS 1987). Sajnos a kolozsvári és a bukaresti Intézetek anyagai magyarországi kutatók számára gyakorlatilag hozzáférhetetlenek. A Groza kormány alatt és az azt követő néhány évben román állami támogatással magyar néprajzosok is dolgozhattak a csángó falvakban. GUNDA (1990) 1948ban és 1957-ben járt néhány moldvai magyar településen, jegyzeteiben néhány hangszerekkel kapcsolatos szokásra is kitér. 1958-ban Domokos Pál Péter moreszka kutatásainak kapcsán utazott ki Moldvába Jagamas Jánossal (DOMOKOS 1958: 221.). Több helyen is gyűjtöttek hangszeres anyagot, ezek közül is csupán néhány dallam került publikálásra (BÁLINT 1987: 7. és 12. sz. dallamok, DOMOKOS 1963). A román Prichici hangszeres zenét gyűjtve szinte egész Moldvát beutazta, kiadványaiban (PRICHICI 1955, 1962) több csángó faluból közöl hangszeres dallamokat. Szórványosan más romániai kiadványokban is találunk csángó hangszeres anyagot (GEORGESCU 1984, SFÍRLOGEA 1960, 1961 és 1970, ZABROILÄ-IANKOVICI 1969). Kallós Zoltán hatvanas évekbeli, hangszeres felvételeket is tartalmazó moldvai gyűjtéseiből válogatott Rajeczky, az Unesco által támogatott népzenei hanglemezsorozatához (Magyar Népzene, LPX 10095-98). A hetvenes és a nyolcvanas években szórványosan erdélyi és magyarországi amatőr és hivatásos folkloristák próbáltak Moldvában néprajzi kutatásokat végezni (GUNDA 1984), tevékenységüket a romániai hatóságok egyre erőteljesebben akadályozták (SERES-SZABÓ 1991: 9). Áldozatos munkájuk nyomán mégis újabb anyagok kerültek a Zenetudományi Intézet archívumába, továbbá a mi gyűjteményünkbe (lásd a Függelék-ben). Az újabb anyagokat sem dolgozták föl a kutatók, csupán a Hungaroton magyar népi tánczenét bemutató sorozatában kapott helyet egy-két darab (Magyar Népzenei Antológia, LPX 18112-16). De legújabban a Szabó Csaba által gyűjtött anyagból, Serei András lejegyzésében és jegyzeteivel megjelent közel harminc hangszeres, főként furulyadarab (SEREI-SZABÓ 1991). A kötet hangszeres zenére vonatkozó adatait dolgozatom nyomdába adása előtt még szerencsésen bedolgozhattam a szövegbe. Mi Moldvában 1988 és 1990 tavasza között hét alkalommal jártunk. Útjainkon nem mindig sikerült hangszeres zenét gyűjtenünk (Somoska: BÁLINT 1990a; Tamásfalva-Dzsidafalva: BÁLINT 1990b; Trunk: BÁLINT 1991). A fönt megjelölt időszak alatt erdélyi barátaink még számos további esetben látogattak el valamelyik csángó faluba, hogy kérésünkre - többek között - hangszeres fölvételeket is készítsenek. 2.2. Kutatás A moldvai csángó hangszeres népzene kutatásának története röviden ismertethető, irodalma rendkívül szegényes (vo. a mezőségi népzenével foglalkozó munkákkal, pl. HALMOS 1986 irodalomjegyzéke). Georgescu a romániai hangszeres népzenét bemutató monográfiájában (GEORGESCU 1984) számos moldvai dallamot találunk, köztük moldvai csángó eredetűeket is. Az összes, általa emelett darab Prichici moldvai gyűjteményeiből származik (PRICHICI 1955, 1962). Sárosi a magyar hangszeres népi dallamot átfogóan ismertető és rendszerező munkájában számos csángó összefüggés található, dallampéldákkal illusztrálva (SÁROSI 1987, 1988, 1988a, 1988b, 1988c, a már idézett dallamok). Moldvai utalásokat és összefüggéseket találhatunk Martin munkáiban, ezek nagy része szorosan kapcsolódik témánkhoz (MARTIN 1965, 1978, 1980: 71., továbbá KALLÓS-MARTIN 1970: számos értékes anyag a lábjegyzetekben). Eddig csak négy, kifejezetten csángó hangszeres témával foglalkozó publikációjelent meg (BÁLINT 1987 és 1992, DOMONKOS 1963 és HANKÓCZI 1988). BÁLINT (1987) szélesen elterjedt strófikus vágánsdalok erdélyi és moldvai csángó összefüggéseire hoz példákat. Másik munkájában (BÁLINT 1992) a moldvai, főként csángó, hangszeres népzene ütempáros rétegét mutatja be, számos történeti dallampéldával illusztrálva. DOMOKOS (1963) a furulya moldvai előfordulásával, etimológiájával, történeti és népi összefüggéseiről értekezik. HANKÓCZI (1988) munkája pedig hasonlóképpen a dolgozza fel a kobozt. 3. Anyag és módszer Minden elérhető moldvai csángó tárgyú irodalmat megpróbáltam kutatásom tárgya, a hangszeres népzene szempontjából földolgozni: kimásoltam a hangszerekre, hangszeres szokásokra vonatkozó utalásokat (ВЕКЕ 1988, BENDA 1989, BOSNYÁK 1980, DOMOKOS 1987, GAZDA 1980). Az összegyűlt irodalmi adatokat a moldvai terepmunkából származó eredményekkel és erdélyi kutatótársaim megfigyelésével egészítettem ki. A helyszíni gyűjtés igen sok nehézségbe ütközött. Az esetek nagy részében csak este hagytuk el a szállásadóink házát. Zsebben elférő Sony és Sharp stereo walkman-t használtunk a hangfölvételekhez. Az anyagot 60 vagy 90 perces Basf vagy Sony Cr0

2 kazettára vettük föl. A kazettákat átjátszottam munkaszalagra és a gyűjteménybe iktattam. Anyagukat katalogizáltam, minden elhangzó