Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)
Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható Múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, IV.
172 14. ábra. A belvárosi templom átépítési terve (Körmendy Nándor) Nádor Tamás: Az Ön idejében milyen feltárásokat végeztek? Török Gyula: Amikor 1939 májusában odakerültem, már folyt a belvárosi plébániatemplom bővítési munkálataihoz a régi jezsuita rész lebontása. Ennek során régészeti leletek kerültek elő, elsősorban római sírok. Megmentésükre már 39 nyarán teljes energiámmal bevetettem magam 32 . így igen értékes anyagot sikerült megmenteni, amelyet "A pécsi belvárosi templom bővítésénél előkerült római leletek" címen publikáltam. Elkészült a makettje annak az átalakított templomnak, melyet itt akartak felépíteni a törökkori dzsámi magját körülfogó modern épületrésszel és oldalt egy-egy hamis török minarettel. Ez állítólag a műemléke se к jóváhagyásával történt. A bontás során azonban kitűnt a korábbi templom egytornyúsága, valamint - amikor Gosztonyi Gyula segítségével kibontottunk néhány sarokrészt és a mihrábot - az is kiderült, hogy sokkal értékesebb objektumról van szó, melyet érdemes eredeti állapotában megmenteni és nem szabad körbeépíteni vagy más jellegű modern templommá átalakítani. Vitatkoztunk, futottam a polgármesterhez, a megyéhez, Kelemen Andor apátplébánoshoz, a közgyűjtemények országos főfelügyelősége mellett működő műemléki bizottsághoz. Lux Kálmán a műemléki bizottságtól jött le. Nagy viták során sikerült módosítani a tervet és kompromisszumos megegyezéssel a mai állapotot létrehozni. Nádor Tamás: Irodalmi munkássága elárulja, hogy ez időben még más ásatásokban is részt vett, mint a FelsőSétatér, Rákóczi út, Postapalota, Majláth utca, Jakabhegy; távolabb Nagyárpádon, Palotabozsokon, Zokon. Hadifogságból (Kujbisev) visszatérve - a helyi feladatok mellett bekapcsolódott az országos régészeti feltárásokba is (Mór-Akasztódomb, Tiszalök-Rázonpuszta). Török Gyula: A Mátyás király fogadó lebontásakor előkerült egy római oltárkő, néhány freskótöredék, több akantusz leveles oszlopfő-töredék, bizonyítva, hogy ott egy gazdag római épület állt, padló alatti központi fűtéssel. Egyik legjelentősebb feltárási terület a festett sírkamra körül volt. Ez nemcsak Gosztonyi Gyulát izgatta, hanem engem is. Én a plébánia épület külső oldalán próbáltam hasonlókat keresni. Két római kori sírkamrát és a hétkaréjos épületet sikerült kibontani. Amikor legnagyobb munkában voltam, megint katonai behívót kaptam. Nádor Tamás: Részletesen beszél Zók község határában végzett ásatásáról, melynek során egy kora bronzkori ház alapjait tárta fel. Erről szóló tanulmánya a Pécsi Múzeumi Értesítő 1942. évi számában jelent meg. E kiadványról is kézdeztem. Török Gyula: Amikor Pécsre kerültem, tapasztaltam, hogy a Majorossy Imre Múzeum korábbi éveiben is beszámoltak az eseményekről. Úgy gondoltam, nekem is folytatnom kell ezt a tevékenységet és mivel igyekeztem Pécs közönségét minél közelebb hozni a múzeumhoz, vállalkoztam rá, hogy az Értesítőt újra életre hívom. A város részéről kezdetben nem kaptam támogatást, sőt lebeszéltek róla. A város kulturális ügyeinek intézői azt mondták, hogy nem a múzeumnak, hanem nagyobb keretben a városnak kell egy kiadványt közreadni. Amikor kitűnt, hogy nem lesz olyan városi kiadvány, amelyikben a múzeum ügyei megjelenhetnek, akkor saját erőmből a nyomdával megbeszélve adtam ki az 1939140es évi számot, teljesen a régi múzeumi keretet és címet megtartva. A város bizonyos példányszámot megvett. A következő évi (1941-es) számban el is számoltam a város hozzájárulásáról és a kiadvány deficitjét vállaltam. Ennek ellenére a következő évben is kiadtam az Értesítőt (1942.), sőt 1943-ban egy Pécsi Útmutatót is. Nádor Tamás: A háborús éveket miképp vészelte át a múzeum és annak anyaga? Török Gyula: A múzeum anyaga elég szerencsésen, de a múzeum kevésbé. Az épületet többször felhasználta a város Vezetősége idegen anyagok raktározására, ami akadályozta a tervszerű munkát. Az értékes múzeumi anyagok biztonságba helyezését még időben megszerveztem. A múzeum kettős pincerendszerrel működött. Volt egy mélypince, a város alatt mélyen húzódó homokrétegben, ami Pécs alatt gyakori, valamint egy magas pince. A mélypincébe való lejáratot Mánfai Antal hivatalsegéd
