Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)
Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható Múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, IV.
169 Életrajzi adatai: 1911. aug. 11-én született Abonyban. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. Móra Ferenc kiszombori ásatásából kapott alapanyagról írta disszertációját. "Summa cum laude" doktorált (1935). A Ferenc József Tudományegyetem Archaeológiai Intézetében mint demonstrátor (1932-34), a szegedi Városi Múzeumban mint gyakornok (1935-38) működött. A sümegi Darnay Múzeum régészeti anyaga Keszthelyre szállításának és leltározásának feladata után a pécsi Városi Múzeumban nyert munkahelyet, mint a múzeum vezetésével megbízott régész (1939-50). Pécsett nősült (1939), felesége számtan-fizika szakos tanár. Leánya művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa. Török Gyula az Oktatásügyi Minisztériumban (1951-52), majd a Magyar Nemzeti Múzeumban teljesített szolgálatot (1952-72). 1973. január 1-től nyugállományban van. Jelentősebb dolgozatai a IV-XII. század vándor népeinek régészeti hagyatékáról szólnak. Makay István polgármester aláírásával 1939. április 28-án keltezett levél: "Dr. Pasteiner Iván úr Őméltósága, a Közgyűjtemények Országos főfelügyelője és közöttem a mai napon létrejött megállapodás alapján Önt a Pécs város tulajdonát képező Majorossy Imre múzeum vezetésével kapcsolatos munkakörnek egyelőre ideiglenes minőségben való ellátásával az 1939. év május hó 1-től kezdődően megbízom. Illetményét havi 200 P.-ben állapitom meg ..." Hangdokumentum: K-31-32. Török Gyula beszél életéről, a pécsi múzeumban töltött évekről. A hangfelvételt Dr. Nádor Tamás készítette Budapesten, a Naphegy u. 22. sz. házban 1980. október 17-én. Török Gyula: E megbízásomban 1940. május 1-én kelt határozattal véglegesítettek. A múzeumi segédőri státust később múzeumőri állássá szervezték át. Ez nagyon kedvező volt számomra, mert Pécs város költségvetésileg jól gazdálkodott. Minden évben városi pótdíjat fizetett. Tüzelővel, 13-ik hónapi - karácsonyi -fizetéssel és sok másféle juttatással segítette alkalmazottait. Ezért Pécsre kerülésem után, már június 28-án megházasodhattam. Anyagilag is meg tudtuk alapozni életünket. Akkor elég drágák voltak Pécsett a lakások. Az Ispitaalja (ma Semmelweis) utca 5-ben, 2 szoba-hallos, etázsfütéses lakást béreltünk, elég magas lakbérért, mégis fenn tudtuk tartani. így anyagilag megalapozott helyzetben energiámat a múzeumra és a város kulturális életére fordíthattam, illetve fordíthattam volna, ha ebben a gyakori katonai behívások meg nem akadályoznak. Szerencsére frontra nem kerültem, de a behívásokkal múzeumi munkám minduntalan megszakadt. Többször előfordult, hogy az ásatásból kellett egyenesen bevonulnom, csak az addig feltárt terület visszatakarásáról gondoskodtam. így történt ez a hétkaréjos épülettel, a sírkamrákkal és a nagyárpádi feltárással is. Török Gyulát ezután a pécsi Városi Múzeumról kérdeztem, melynek megnyitására 1904. november 27-én került sor a Rákóczi u. 11. számú épületben. Innen 1933ban költözött át véglegesnek tekinthető otthonába, a Rákóczi u. 15. sz. házba. Közben, 1927-ben a városi közgyűlés határozata értelmében a múzeum felvette Majorossy Imre volt pécsi polgármester nevét, aki annak idején oly sokat fáradozott a múzeum létrehozásáért. Az 1930-as években elbocsátott Fejes György vezetőről keveset hallott, utána Vörös Márton levéltárost bízták meg, majd 1938-ban Horváth Tibor személyében szakképzett régész került a múzeumhoz, aki hamarosan Japánba kapott ösztöndíjat és elutazott Pécsről. Vörös Márton alig kétévi megbízott vezetés után leköszönt beosztásából és a Múzeum vezetését 1939-ben Török Gyula régész vette át. A módszeres régészeti tevékenység mellett munkássága idején megerősödött a képzőművészeti gyűjtés, szorosabbá vált a kapcsolat a Képzőművészek és Műbarátok Társaságával. 29 Török Gyula: A múzeum-épület, amelyben dolgoztam, a Várady Antal és Rákóczi út sarkán, a Zsolnay szobor mögött állt. Vármegyei épületben korábban összehozott néprajzi gyűjteményt a megye régészeti anyaggal igyekezett továbbfejleszteni, amelyre egy alkalmas adótisztviselő, Dombay János 20 vállalkozott. Dombay először Pécsváradon tevékenykedett és az első gyűjtemény anyagot is ott 'hozta össze. Pécsre csak később helyeztette át magát. Nemcsak a pécsváradi vár, hanem a körülötte levő települések régészeti anyagát is igyekezett összegyűjteni. Tudomásom szerint Baranya Vármegye vezetősége támogatta. Anyagiakkal ellátta és így komoly, jelentős ásatásokat végzett Zengővárkonyban és más falvakban is. Mikor Pécsre kerültem, a városi és a ''megyei múzeum szétválása gyakorlatilag már megtörtént, úgyhogy ezt a kész helyzetet tudomásul kellett vennem, igyekeztem valamelyest egyeztetni a két közgyűjtemény gyűjtési hatáskörét Dombay Jánossal, de ez nem járt eredménnyel. Nádor Tamás: A Városi Múzeumban milyen osztályok működtek abban az időben? Török Gyula: Eléggé megterhelte munkámat az, hogy a régészeti osztályon kívül még 4 osztály működött. Legjelentősebb az iparművészeti gyűjtemény volt, a Zsolnay kerámiai anyaggal. A képzőművészeti gyűjtemény, mely főleg a Képzőművészek Társaságának helybeli tagjaitól vásárlással gazdagodott, akkor még nem volt nagy jelentőségű. (Török Gyula itt megemlítette a pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának aktív elnökét és tagjait, névszerint Török Lajost, Gebauer Ernő festőművészt, Martyn Ferenc Párizsból hazatért művészt, a későbbi elnököt, Nikelszky Gézát, Gábor
