Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - Bezerédy Győző: A pécsi Stock-ház története

141 Jegyzetek 1. A metszet megjelent BoRSY Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei с munka mellékleteként. Pécs, 1973. 2. Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Osztálya. Fotótár. 3. MADAS József: Török temető Pécsett. JPM. Évkönyve 1972-73 év. 116-123. p. 4. LUKRITS Ignátz: Pécs Szab. Kir. Város összes birtok részleteinek sorozatos kimutatása. JPM Helytörténeti Osztály 31-33. tétel 17. p. 5. CsERKim Adolf: A pécsi plébániák III. rész. Pécsi Napló 1913, 6, 8: 4 p. Stock-házról a következőket írta Cserkuti:"...Befejezésül még egy mecénásról kell megemlékeznem, mert egyik adománya, a városplébánia nagyobb kertje szóba jött. Fonyó Sándor skutárii vál. püspök, pécsi nagyprépostnak pompás nagy funduson emeletes háza volt a szigeti külvárosban (ma "Stock ház")... Fonyó ezen ingatlanról először Nagy Pál nádori protonotárius előtt tett örökvallomásban rendelkezett, amely rendelkezést az 1764. január 12-én kelt végintézkedésében is fönntartotta. Eszerint az emeletes (!) házat a telek nagy részével a káptalan kapta volna meg, a többit a szeminárium és a városplébánia. Utólag 1767. február 8-án codicillust irt a nagyprépost s ebben a káptalannak szánt részt a városnak adta, perlekedések elkerülése végett pedig felségfolyamodványban a codicillusnak királyi megerősítését kérte. A codicillusban és az uralkodóhoz felterjesztett kérvényben elpanaszolja Fonyó, hogy kanonoktársainak iránta való jóindulatában csalódott, miután pedig papi működését túlnyomóan pécsi plébános, továbbá, mint püspöki helynök a város lelki kormányzását intézte s a hosszú időn keresztül a polgárságot tisztelni és megszeretni tanulta, azért hálája jeléül a városnak testálja emeletes házát misealapítványként úgy, hogy a város a káptalannak az örökhagyó szándékára a székesegyházban évenként mondandó misékért bizonyos meghatározott évi összeget fizet." 6. DERCSÉNYI- POGÁNY- SZENTKIRÁLYI: Pécs városképei- műemlékei. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1966. 179. p. Az első kiadás 1956-ban jelent meg a Műszaki Könyvkiadó gondozásában. Ebben nem történik említés az építkezés évéről. 223.p. 7. Dr. SzÓNYI Ottó: Pécs. Útmutató a városban a környéken és a Mecseken. Danubius kiadás II. Kiadás, 1927. (Az első kiadás 1925-ben jelent meg.) 98. p. 8. MADAS József: Török temető Pécsett, i. m. 122. p. 9. CSERKUTI Adolf: Pécsi plébániák III. i. m. 10. Baranya Megyei Levéltár (BML.) Városi Közgyűlési jegyzőkönyv 1767. év 338. sz. 11. BML. Városi Közgyűlési jzkv. 1768. év 102. sz. 12. BML. Városi Közgyűlési jzkv. 1767/68. év 285. sz. 13. BML.Városi Közgyűlési jzkv. 1767/68. év 312. és 331.sz. 14. BML. Városi Közgyűlési jzkv. 1767/68. év 102. sz. 15. NÁRAY János: Pécsi krónika (1848-1849) Ismertette: BEZERÉDY Győző. Baranyai Helytörténetírás, Pécs. 1973. 200. p. 16. BML. Városi Közgyűlési jzkv. 1869. év. 1310/4836. 17. BML. Vegyes, rendezetlen iratok. Építési költségvetés 1933-ból. Ez a költségvetés természetesen az egyes tételeknél feltünteti a tervezett összegeket is, melyek azonban ma már jóformán semmit sem mondanak, közlésétől ezért eltekintünk, az összesítés kivételével. 18. Po. Az 1967-es Pécs útikönyvben a következő olvasható:"A közelben látjuk a "Stock-ház"-at (Nagy Jenő u. 38. sz.), a város egyik nevezetes műemlékét. 1767-ben épült manzárdtetős, barokk sarokház, a Rókus utca felé csapott oromzattal, a sarkán alacsony toronnyal. A torony tetején bádogból készült sokágú csillag. A XIX. században katonai börtön volt. Itt hajtották végre az akkor még szokásos botbüntetést. Erre utal a ház neve. "(Stock=bot)" 19. BALLAGI Mór: Német-magyar szótár. Pest, 1867. A Stock-ház elnevezést a botbüntetéssel kapcsolatba hozni már csak azért sem lehet, mert az épületnek hivatalosan is ez volt a neve, és az nehezen képzelhető el, hogy hivatalosan "botozóház" nevet adjon a hadsereg egy épületnek, főleg azért, mert a botozás nem volt legális büntetési eszköz. Az új Krajcáros laktanya tervei 1900-ban készültek el s ezen a tervrajzon az új tömlöc-házhoz is azt írták, hogy Stock-ház. A különböző műemléki jegyzékek azonban ennél még furcsább elnevezéseket is használtak. Az 1960. évi országos műemlékjegyzékben a következő olvasható: "Műemlék, Steinmetz kapitány tér. Stock-kanonok háza, barokk, XVIII. sz." Semmiképp sem elfogadható érv az, hogy a kiadvány Budapesten készült és a szerkesztők (vagy a szerzők) nem voltak tisztában a név eredetével, így gondolhattak arra, hogy egykor, a ház építésekor, élt Pécsett egy Stock nevű kanonok. (Műemlék jegyzék. Országos Műemlék Felügyelőség. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960. 65. p.) Ezt a hibát azonban Pécsett is elkövették, ahol pedig ismerni kellett volna az építtetőt. A Pécs m. j. város Tanácsa 2/1970. számú rendelete a műemlék-védelméről című kiadványként is megjelent füzetben ugyanis ez olvasható: "Műemlék. Steinmetz kapitány tér ú. n. Stock-kanonok háza, barokk, XVIII. sz. 20. BML: Tervtár. Laktanyaépítés. Az I. Ferenc József laktanya tervei. Megjegyzés: az épület hivatalosan gyakran számozták térhez is, utcához is, úthoz is. A következő utca, térelnevezések alatt található meg a különböző jegyzékekben: Kaszárnya utca, Szigeti országút, Kabók tér, Steinmetz kapitány tér, Nagy Jenő utca. Útikönyvek, műemlékjegyzékek: Dr. SzÓNYI Ottó: Pécs. Danubia kiadás: "A Szigeti országút mentén, jobbról kisebb beljebb a mansardtetős, XVIII. századi Fonyó Sándor kanonok építette ház, mely a XIX. században katonai börtönül és a világháború alatt fogolytanyául szolgált..." Dr. TÖRÖK Gyula: Pécs útmutató. 1943:"...a Kaszárnya utca 36. számú, úgynevezett Stock-ház ugyancsak a XVIII. században. A XLX. sz.-ban katonai börtön volt. Földszintes, manzardemeletes sarokház. A mellékutca felé csapott ormozattal és alacsony saroktoronnyal. Főhomlokzatán 12 nyílástengely. Az épület elnyúló, jellegzetes barokk tömegével, különösen a műemlékekben szegény külváros értékes eleme." GENTHON István: Magyarország műemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951: "Szigeti országút Fonyó Sándor kanonok háza, XVIII. század, manzárdtetős." Kolta János szerk.: Pécs, 1956:"... A torony tetején, bádogból készült sokágú csillag. A XIX. században katonai börtön volt. Itt hajtották végre az akkor még szokásban volt botbüntetést. Erre utal a ház neve. (Stock-bot)" DERCSÉNYI-POGÁNY-SZENTKIRÁLYI: Pécs. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1956: "Földszintes, manzárdemeletes sarokház." GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei I. Dunántúl. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Budapest, 1959: "...földszintes, 12 tengelyes..." Műemlék jegyzék. Országos Műemlék Felügyelőség. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1960: "...Stock-kanonok háza..." Pécs m. j. város Tanácsa 911970 számú rendelete a műemlékvédelemről: "...un. Stock-kanonok háza..." Baranya megye részletes műemlékjegyzéke. 1977. Összeállította Dr. TIHANYI Csaba: "Műemlék. Nagy Jenő u. 38. Óvoda, egykori kanonoki ház. (Stock ház) 1767-ben Fonyó Sándor