Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Régészet - Sonkoly Károly: Két pécsi ház. (A Szent István tér 9. sz. Orlovics- és Sey házak)

128 fentiekből nyilvánvaló, hogy megérdemelnék. Ez az utcai ház esetében már csak a főhomlokzat megóvását szolgálná, mert a most befejezett munkálatok során eltávolították az öntöttvas, lépcsőházi korlátot, lebontották ez emelet utcai szobáinak válaszfalait, s elpusztultak a 1. Csak a kerti háznál volt lehetőség teljes műemléki feltárásra, míg a főépületnél, a megkezdett felújítással párhuzamosan, részleges falkutatást végeztünk. A kutatási eredményeket összefoglaló dokumentációkat az OMF Bp-i Tervtára őrzi. la. A dolgozatunk tárgyát képező telektől északra eső terület középés törökkori történetéről lásd: KÁRPÁTI Gábor: Középkori kutak Pécsett -I., JPMÉ. 23. 1978 (Pécs, 1979) 165-182. (erről: 174179.). 2. Karlsruhe, Generallandesarchiv, Kartensammlung, Band VIII., No. 21. 3. Madas 1978-as könyvében még 1722-es telekkönyvként szerepel, de б és Móró Mária is, további kutatásaik során arra a meggyőződésre jutottak, hogy az anyagot csak 1740 körül állították össze, megpróbálva rekonstruálni a korábbi állapotokat. (Móró M. sz. sz. k., akinek itt mondok köszönetet segítségéért, csakúgy, mint Mendöl Zsuzsanna művészettörténésznek, valamint Márfi Attila és Rozs András főlevéltárosoknak). 4. B. m. L., Baranya vármegye Állandó Bizottságának iratai, I. fasc/29. sz. irat (Aestimatio, 1778 juli. 27., Szék). 5. B. m. L., Tervtár, Kiemelt tervek (Móró M. sz. sz. közlése szerint még Lukrits Ignác városi mérnök által, a 19. sz. második felében, a tanácsi iratokból kiemelt anyag), I. doboz, 1., 21., 28., stb. sz. tervek. 6. Jellachich, 24.: "A konyha nyitott volt, azaz a konyha egyik felén egy bolthajtás volt, a melyre a kémény volt ráépítve, a kémény alatt volt a tűzhely, a mely egy meglehetősen otromba négyszögű építmény volt, benne alul volt a nagy sütőkemence kenyér sütéshez..." 7. Az eredeti elveszett. A belvárosi részről, 1907-ben, Cséfay Flórián városi műszaki tiszt által készített másolatot a B.m.L. őrzi. histonzáló stílusú mennyezetfestések is. A kertben álló, 18. sz.-i eredetű házra, amely a 36. sz. tömb legöregebb épülete, hasonló veszélyek leselkednek, tetézve azzal, hogy romos állapota miatt bármikor összedőlhet. 8. Pécs, Káptalani Levéltár, Szőnyi-hagyaték. 9. B. m. L., Céhes iratok. 10. B. m. L., Térképtár. BmK. 461. sz. 11. Az építési ügy fennmaradt iratai és a csatolt tervlap a B. m. L.-ben: Pécs Város Tanácsának iratai, 7498/1878 sz. alatt, ül. Tervtár, Kiemelt tervek, I. doboz, 22.sz. 12. A szerző az elmúlt évek pécsi műemléki falkutatásai során több hasonlót feltárt, pl. a Mátyás Király u. 32., Kossuth L. u. 18., Sallai (Ferenciek) u. 6. sz. házakban. 13. Lásd 11. j. 14. A Pécsi Figyelő 1881 X. l.-i száma "Önmaga ásta meg sírját" с cikke leírja az előző szombaton (szeptember 24-én) történt, tragikus balesetet. Táky megvásárolta a pécsi ferences rendház akkoriban felparcellázott kertjének ÉK-i sarkát. Az itt volt Memi pasa fürdő romjainak bontásakor a beomlott pinceboltozat temette maga alá. Özvegy és három árva maradt utána. 15. AB.ra.L Tervtárában szép sorozatát őrzik az ilyen tervrajzoknak. 16. B. m. L., Tervtár, Kiemelt tervek, I. doboz, 1., 14., 21., 24., 28. sz. 17. B. m. L, Tervtár, Kiemelt tervek, I. doboz, 44. sz. 18. A Déryné u. 14. sz. földszintes ház emeletráépítésének tervezője és kivitelezője is Táky volt. Az építési engedély dátuma 1881 III. 22. Hasonlóan a Citrom u. 7. sz. földszintes házhoz (lebontva), amelynek építési engedélyét 1881 IV. 16.-án adták ki. (MADAS 1978. 109., 88.) 19. A forrásokból úgy tűnik, hogy a pécsi ferencesek akkoriban felparcellázott kertjének ÉK-i sarkát (Sallai u. 33. - Várady A. u. 2.) azzal a céllal vette meg, hogy ide vállalkozóként házat építsen, (lásd 14. j.; valamint Madas 1978. 624., 728.) 20. Az ingatlan legújabbkori történetére vonatkozóan elsősorban Mattyasovszky Péter úr sz. sz. közléseire támaszkodtam, aki a ház résztulajdonosa volt 1990-ig. Segítségét itt köszönöm meg. Jegyzetek