Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Régészet - G. Sándor Mária: A pécsi püspökvár feltárt középkori egyházi és világi épületei

107 4. ábra. Az Aranyos Mária kápolna feltárás utáni alaprajza (Szíjártó Kálmán) A kápolna belsőt díszítő építészeti részleteket ábrázoló töredékek egy része ugyancsak festett és gótikus mérművekkel tagolt. A szoborlelet jelentősége messze túlnő Pécs határain, de Pécs szempontjából azért is fontos e lelet, mivel a gótikus szobrászat emlékei a városban mindeddig igen kis számban voltak ismertek. Az Aranyos Mária kápolnától keletre, - a belső várfal vonalától délre fekvő terület - a volt püspöki gyümölcsöskert helyén került elő a több éve itt folyó ásatás eredményeként a középkori egyetem épületének jelentős maradványa. Az egyetemtörténeti kutatás már az 1900-as évek elején is foglalkozott a pécsi egyetem helyének kérdésével és ezt Evlia Cselebi török történetíró leírása alapján Békefi Rémig a Püspökvárba helyezte.

13 - E feltevést a későbbi helytörténetírás részben kétségbe vonta. Az első magyar egyetem 600 éves jubileuma kapcsán fellendülő egyetemtörténeti kutatás azonban újraértékelve Evlia Cselebi

14 közlését az egyetemet továbbra is a Püspökvárba helyezi. Klaniczay Tibor

15 1974-ben megjelent tanulmánya az egyetemi oktatást a székesegyház körüli épületek valamelyikében tételezi fel. Tanulmánya továbbá kiemeli Vilmos püspök szerepét az egyetem alapításával kapcsolatban és személyében látja az első magyar egyetem igazi létrehozóját. 5. ábra. Az Aranyos Mária kápolna épületének alaprajza és rekonstrukciós tömegvázlata (Szekés György)