Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Néprajztudomány - Hála József: Lambrecht Kálmán és a néprajz

LAMBRECHT KÁLMÁN ÉS A NÉPRAJZ 201 62. A turáni kultúra bölcsőjénél. A német Turfán-expedíció eredményei. M. Л. 66. sz. 9. 63. A Túrán tudományos kutatása. M. П. 98. sz. 6. 64. A legnemzetibb tudomány. M. П. 122. sz. 1. 65. A tanyavilág kultúrája—a magyarság jövője. M. П. 130. sz. 1—3. 66. A tanyavilág gazdasági reformja... M. П. 131. sz. 1—2. 67. A város segítségére siet a tanyának. A kecskeméti tanyakongresszus után. M. П. 132. szT4. 68. Aratóünnep a Balatonparton. M. П. 145. sz. 4. 69. Balatoni évkönyv. M. П. 156. sz. 7. 70. Német antropológusok kongresszusa. M. П. 162. sz. 9. 71. A legnagyobb balatoni magyar. A Balatoni Társaság Lóczyemlékünnepe. M. П. 175. sz. 4. 72. A lappok kultúrája. M. П. 196. sz. 8. 73. Föld és Ember. M. Л 237. sz. 9. 74. Az orientalisták lipcsei kongresszusa. M. П. 255. sz. 11. 75. A karácsonyfa története. M. П. 290. sz. 7. 76. Balatoni Évkönyv, 1921. M. H. П. 15—16. sz. 964. 77. A hetvenéves Herrmann Antal. M. H. П. 17—18. sz. 1040—1043. 78. Lóczy Lajos posthumus könyve. M. H. П. 19. sz. 1145—1146. 1922 79. Ősvilági állatok a néphitben. P. H. N. XXII. 188—192. 80. Az emberfajták keveredése. M. Ш. 1. sz. 15. 81. Pusztul a Tiszavidék ősi halászélete. Ecsedi István előadása a Néprajzi Társaságban. M. Ш. 95. sz. 4. 82. Új nemzetközi keletkutató folyóirat. M. Ш. 103. sz. 83. A magyar nép művészete. Malonyay Dezső posthumus kötete a palóc népművészetről. M. Ш. 109. sz. 10. 84. A Néprajzi Múzeum leíró-katalógusa. M. Ш. 109. sz. 10. 85. A fa szerepe a japán néplélekben. M. Ш. 109. sz. 14. 86. A legősibb néptörzsek kultúrája. M. Ш. 171. sz. 87. A magyarság antropológiája. M. Ш. 217. sz. 6. 88. Az óceánba süllyedt Húsvét-sziget. Atlantisz-tragédia napjainkban. M. Ш. 287. sz. 4. 1923 89. Stein Aurél harmadik belsőázsiai útja. M. IV. 22. sz. 6. 90. Torday Emil: Bolyongások Afrikában. M. IV. 141. sz. 7. 91. Frobenius kutatásai Atlantisz romjain. A müncheni kultúr morfológiai intézet munkálatai. M. IV. 291. sz. 10. 92. A bánáti svábok eredete. M. IV. 291. sz. 10. 93. A magyar tudomány negyedszázada. A. M. N. Karácsonyi szám. 12. 1924 94. Bogyiszló dalai. M. V. 26. sz. 3. 95. Múzeumpolitika. M. V. 33. sz. 1. 96. Réthei Prikkel Marian könyve a magyarság táncairól. M. V. 46. sz. 6. 97. A Magyar Nemzeti Múzeum Európa legelhanyagoltabb gyűjteménye. M. V. 128. sz. 10. 98. Kecskemét múzeuma. M. V. 134. sz. 3. 99. Szőke indiánusok. M. V. 134. sz. 11. 100. Herrmann Antal dr. M. V. 186. sz. 5. 101. Szabolcs orvosa. Jósa András emlékezete. M. V. 196. sz. 3. 102. Rasmussen útja az eszkimók között. M. V. 215. sz. 10. 103. Gönczi Ferenc előadása az egykéről. M. V. 230. sz. 104. Magyar nyomok a földgömbön. M. V. 277. sz. 6. 105. Fajvédők harca a bécsi múzeumban. V. XV. 189. sz. 5. 1925 106. Szent László pénze. M. VI. 78. sz. 20. 107. Ecsedi István: Poros országutakon. M. VI. 122. sz. 12. 108. A finn-ugor őshazát Európában kell keresnünk. Gombocz Zoltán a magyar őshazáról. M. VI. 273. sz. 5. 1926 109. Európa legsötétebb pontja. Nopcsa Ferenc báró monográfiája Albániáról. L. I. 1. sz. 28. 110. A cigánytudós ravatalánál. Herrmann Antal halála. M. VU. 87. sz. 9. tlLA honfoglaló magyarok. M. Vu. 131. sz. 10. [ 12. A haldokló szélmalom. M. képes melléklete. VII. 131. sz. 1— 3. [ 13. A szegedi egyetem négy esztendeje. M. VIL 156. sz. 7. 1927 114. Emberek, népek, nemzetek. Enciklopédia Rt., Budapest 1928 .15. Györffy István könyvei a pásztor életről. L. Ш. 3. sz. 102. 1929 l 16. Nopcsa Ferenc báró opus magnuma. Észak-Albánia földrajza és földtana. B. H. XLLX. 73. sz. 31. Л1.А székelység kultúrfölénye. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum félszázados jubileuma. B. H. XLLX. 280. sz. 13. 18. Szárazmalom és szélmalom. Levél Móra Ferenchez. Sz. Ш. 3—4. sz. 127—130. 19. Szárazmalom és szélmalom. Sz. N. V. 69. sz. 6—7. 1930 20. Paleontológia és szélmalom. Nyílt levél Hóman Bálinthoz, a Magyar Néprajzi Társaság elnökéhez. B. H. L. 163. sz. 10. 21. A szűr a könyvespolcon. Györffy István monográfiája. B. H. L 256. sz. 18. 1931 22. Egy délután Torday Emilnél. P. N. LXXXH. 126. sz. 12. 23. A láp halála. Lovassy Sándor könyve. B. H. Ы. 180. sz. 18. 24. Szilády Zoltán könyve. Bulgáriáról és a bolgárokról. B. H. LI. 293. sz. 47. 1933 25. Finta Sándor, a csikósbojtárból lett szobrászművész megcsúfolta felfedezőjének, Herman Ottónak emlékét. B. H. LUI. 29. sz. 6. 26. Irodalmi pör Finta Sándor könyve körül. B. H. ТТЛ

. 59. sz. 8. 27. Nopcsa Ferenc báró tragédiája. A világhírű magyar tudós agyonlőtte albán titkárát, majd öngyilkos lett. A tragédia oka: a tudós idegeinek összeroppanása. B. H. LUI. 93. sz. 5. 28. Amikor Herman Ottó majdnem műegyetemi tanár lett. Kossuth Lajos kiadatlan levele. B. H. LDL 177. sz. 6. 29. Darumadár, darutollas süveg, darvadozás. B. H. mell. nov. 5. 3. 30. Népies vadászati kiállítás a debreceni múzeumban. B. H.mell. nov. 12. 8. 31. A magyarság néprajza. B. H. mell. dec. 17. 9. 32. A szélmalom védelme. P. H. LV. 205. sz. 21. 33. Franz Baron Nopcsa. P. Z. Band 15. Heft 2—3. 201—221. 34. Báró Nopcsa Ferenc. B. Sz. 230. k. I3CLXX. sz. 361—372. 35. Báró Nopcsa Ferenc 1877. május 3. —1933. április 26. T. ХХГХ. 19—20. sz. 231—232. .36. Lillafüred felfedezője, Herman Ottó. L. F. I. 5—6. sz. 4. 1934 .37. Herman Ottó élete. Könyvbarátok kiskönyve, Budapest. 38. Herman Ottó élete'. (A 137. új kiadása, 1939), Budapest. .39. Le Baron Francois Nopcsa (1877—1933). N. R. Tome L. Janvier—Mai. 77—81. 40. Frobenius afrikai sziklafestményei Budapesten. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. B. H. LIV. 52. sz. 6. .41. A magyar kultúra kistükre. B. H. mell. ápr. 15. 9—10. .42. James Smithson, a halhatatlan névtelen. B. H. mell. máj. 20. 5. 43. A magyar szélmalmok védelmében. B. H. mell. okt. 7. 7. 44. Frobenius professzor Budapesten. Afrika ősvilági sziklaképei az Iparművészeti Múzeumban. P. N. melléklete. LXXXV. 53. sz. 1—2.