Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Művészettörténet - Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények VI. (VII.). Első rész
A MODERN MAGYAR KEPTAR TÖRTENETE ÚJ SZERZEMÉNYEK VI. (VIL) ROMVÁRY Ferenc ... <•• A Janus Pannonius Múzeum évkönyveiben megjelent korábbi öt dolgozat témájának folytatásaként a Modern Magyar Képtár történetét, 1 a gyűjtemény 1983. július 1. és 1990. december 31. közötti gyarapodását, legújabb szerzeményeit, valamint a „múzeum-utca" kialakulását ismertetjük. 2 E hét és féléves periódus számszerű adatai a következők: 1983-ban (a teljes naptári évet alapul véve) 196 tétel (a második félév viszonylatában 81 tétel); 1984ben 631 tétel; 1985-ben 480 tétel; 1986-ban 411 tétel; 1987-ben 123 tétel; 1988-ban 310 tétel; 1989-ben 118 tétel; 1990-ben 100 tétel. Mielőtt azonban rátérnénk az új szerzemények tételes ismertetésére, fordítva a sorrenden, a „múzeum-utca" kialakítását kell bemutatnunk. A Káptalan utcában jött létre Pécs egyedülálló kulturális és idegenforgalmi nevezetessége, a „múzeumutca", ahol is az egykori kanonoki házakban egy-egy önálló képzőművészeti gyűjtemény kapott helyet. Az épületek múzeumi célra történő felhasználása egyúttal azt is jelentette, hogy megszűntek a társbérletek és helyre lehetett állítani az eredetihez közelítő állapotot. Az államosítás után ugyanis egy-egy ilyen kanonoki palotában 5—6 komfort nélküli lakást alakítottak ki, melyek természetesen szervetlenül illeszkedtek az épület egészéhez és súlyos károkat okoztak egyúttal: a helyreállítás során, a műemléki feltárás sok új, eddig nem ismert részlettel gazdagította ismereteinket. Egy esetben pl. egyértelműen bebizonyosodott a barokkkori helyett a középkori eredet. A Káptalan utca 2-ben 1955-ben a Zsolnay Múzeum és az akkor megalakult Művészettörténeti Osztály kapott helyet. A volt nagypréposti palota első említése 1324-ből, az ezt követő újabb írásos emlék 1702-ből származik, így építéstörténetét csak közvetett módon lehetett rekonstruálni. 3 A kőkeretes, íves kapubejáró gótikus ülőfülkékkel, a déli homlokzaton lőrésszerű ablakok, az épület egyko1 Romváty Ferenc: A Modem Magyar Képtár története. Új szerzemények I. JPMÉ ХП. 1967 (1968), ILJPMÉXm. 1968(1971), Ш. JPMÉ ХУШ— XIX. 1972—73 (1975), IV. JPMÉ ХГХ. 1974 (1977), V. JPMÉ XXV. 1980 (1981), Hárs Éva: A Modem Magyar Képtár új szerzeményei (VT) JPMÉ 1983 (1984). ri nyugati zárófalán az emeleten ülőfülkés ablak hitelesíti az épület korát, jelzi az épület 14—15. századi ősi magvát. A helyreállított, rekonstruált emeleti reneszánsz ablaksor az 1500 utini építőtevékenységet tanúsítja. Az épület déli homlokzatán és az emeleti ablak-bélletekben figurális és ornamentális freskómaradványok kerültek elő ebből az időből. A 18. század első felében az épületet nyugati irányban toldalékszárnnyal kibővítették. Az építtető Givovich kanonok címere a bejárat feletti barokk Immaculata-szobor alján látható. A szobor-domborművet 1990-ben az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei restaurálták. 4 A lépcsőház kovácsoltvas kapuja a 19. század közepéből való. 1984-ben készült a kapualj udvari zárósíkjára Szabó Erzsébet művészi kivitelezésében Martyn Ferenc színes üvegablaka. Számos királyi kancellár, kamarai prefektus, királyi követ, későbbi püspök és érsek lakott a házban. így Hántó György kancellár, érsek és Brodarics István történetíró. Az épület dongaboltozatos földszinti nagytermében 1984 óta az Amerigo Tot Múzeum kap helyet. 5 A múzeum keresztmetszetét adja Tot művészetének. A kiállítási tárgyak zöme 1978-ban, a művész ajándékaként került Pécsre. A most tárgyalt időszakban három szobor 1985-ben került a múzeumba, kiegészítve az addig őrzött anyagot, teljesebbé téve az összképet. 1990-ben a Zsolnay MúzeumhozkapcsolódóanaZsolnay családtól származó bútorokból és egyéb lakberendezési tárgyakból egy enteriőr és a család festőművész tagjainak (Zsolnay Vilmos, Sikorski Zsolnay Júlia, Mattyasovszky Zsolnay László és Sikorski Zsolnay Miklós) munkássága kerül bemutatásra. Ezzel a személyes utalással teljesebbé válik a Zsolnay-összkép. Az épület hátsó udvarában található a Reneszánsz Kőtár, amely pécsi és márévári kőanyagot őriz. A Káptalan utca 3. az újabb káptalani házak közül való. 1832-ben épült a pécsi Piacsek József terve alapján. 6 Az egyemeletes épület tengelye merőleges a 2 Romváry Ferenc: Pécs, „múzeum-utca", 1987 T—K— M 287, Pécs, Museumsgasse, 1989 T—K—M 287a. 1 Petrovics Ede: A pécsi káptalani házak, Pécs, 1983. 15—33 p. 4 Sonkoly Károly művészettörténész kezdeményezésére az Agrobank Rt szponzorálásával Osgyáni Vilmos és Soós László restaurálta a szobrot. 5 Romváry Ferenc: Amerigo Tot Múzeum, 1986 T—K—M 270. * Petrovics i.m.: 34—38 p. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991): 229—267. Pécs, Hungária, 1992.
