Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Régészet - K. Zoffmann Zsuzsanna: A középeurópai (KVK és DVK) valamint az alföldi (AVK) vonaldíszes kerámiák embertani leleteinek metrikus összehasonlítása

3. ábra — A metrikus adatok megoszlása. Agykoponya — 9 6. Az egyedi adatok kategóriák szerinti megoszlása Az egyedi adatok a diagramok tanúsága szerint eltérő kategóriákban tömörülnek, s ilyen szempontból jelentós különbségek mutatkoznak a KVK+DVK és AVK között. Ezt bizonyítja a 3., de még szemléletesebben a 4. táblázat, amely az adatok kategóriánkénti százalékos megoszlását tartalmazza. A számított koponyakapacitás, amely a robuszticitásról nyújt információt, a KVK+DVK sorozaton belüli nagy nemi dimorfizmuson túlmenően, az AVK sorozat nagyobb robuszticitását is mutatja. Ugyanezt sugallják a 8:1 index adatai is, melyek az AVK-n belül domináló középszéles koponyaformával vannak kapcsolatban. Az agykoponya harmadik mérete, a fülmagasság ismét csak arra utal, hogy az AVK sorozat által képviselt népesség körében nagy abszolút méretekkel rendelkező embertani típus lehetett a domináns. Az arckoponyaméretek és jelzők esetében a kis esetszám értelmetlenné teszi a megoszlás százalékos meghatározását, az abszolút számadatok szerint azonban így is megállapítható a nyugati sorozatra jellemző keskenyebb arcforma. Igen jelentős eltérés mutatkozik az orbitaindex értékeinek megoszlásában, ugyanis nyugaton a domináns mesokonch forma mellett egyformán jelen van a chamae-hyperchamaekonch, de a keleten terjesen hiányzó hypsi-hyperhypsikonch orbita is. A 4. táblázat szerint az utolsó nagy eltérés ismét egy szélességi méretben mutatkozik meg: abigoniális szélesség az AVK-n belül lényegesen nagyobb, s ez megint a keleti térfélen élt populáció nagyobb robuszticitását igazolja. VONALDÍSZES KERÁMIÁK EMBERTANI LELETEI