Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Természettudományok - Bálint Zsolt: Egy xeromonták bogláklepke: A Plebejus pylaon (Fischer von Waldheim, 1832) és rokonsági köre (Lepidopter, Lycaenidae), II.
PLEBEJUS PYLAON ÉS ROKONSÁGI KÖRE 47 vagy akipusztulás szélén álló nappali lepkék (Viedma yGómez-Bustillo, 1916,Gonseth, 1987 \Lepidopteren Arbeitsgruppe, 1987, Rakonczay, 1989). Magyarországon a P. sephirus a védett lepkefajok között szerepel ( „Plebejuspylaon kovácsi" név alatt:Rakonczay, 1989), természetvédelem alatt áll a hernyó tápnövénye is ( Csapody, 1982), akárcsak egyik legfontosabb élőhelyük, a fóti Somlyóhegy ( Kopasz, 1978). A vizsgált taxonok lényegében közös eredetű, rokon élőhelyeken fordulnak elő, ezért a föllépő veszélyeztetettségi tényezők is többnyire azonosak. a) Természetes szukcesszió: A homokpuszták, pusztagyepek, sziklagyepek a nyílt, úttörő jellegű biocönózisokból alakulnak ki, ezeknél magasabb szervezettségű, zártabb életközösségek. Például a Fót környéki P. serphirus esetében ilyen a homokpusztarét (Astragalo-Festucetum rupicolae—Bálint and Kertész, 1990a), amely átmeneti társulás a Festucetum vaginatae (nyílt homokpusztagyep) és a Cleistogeni-Festucetum rupicolae között. Az utóbb említett társulásban már megjelennek a cserjék és ez a terület lassú beerdősüléséhez vezethet í 24 ). b) Antropogén hatások: Több nyílt, pusztafüves terület esett áldozatul a fásításnak (feketefenyő-telepítés). A fölnövekvő facsemeték alatt kipusztul az eredeti vegetáció. A természetes szukcessziót (a) sok esetben évszázadokig ugyancsak antropogén hatások befolyásolták: az őszi tarlóégetéskor nem ritkán hatalmas területek égtek le. Megfigyeléseim szerint ez a pusztai fajok számára kedvező. Mivel esetünkben mind az Astragalus, mind aPlebejides már diapuzában van, a tűz nem sok kárt tehet bennük; viszont a terjeszkedő erdőt visszaszorítja, a pusztagyepek pedig részben megmaradnak. 1989 őszén a fóti Somlyóhegy nyugati oldalán nagy tűz pusztított. Ezen a területen áprilisban szépen megújult a vegetáció, amelyben rengeteg tő Astragalus exscapus volt, igen sok 1 se/?/w>Mj-hernyóval (164. ábra). Minden évben leég a váci vasútvonal két oldalán elterülő sződligeti biotóp is a kidobált égő cigaretták miatt. Öt éve tartó állandó megfigyelés bizonyítja, hogy a populációt és az élőhely vegetációját a tűz közvetlenül nem veszélyezteti. Lényegében hasonló következménnyel jár az időszakos legeltetés elmaradása is (nem a túllegeltetéséé!). Számos ismert élőhely másodlagos gyepekben található. í 25 ) Göd és Szódliget környékén második világháborús lövészárkokban (165. ábra), vagy a már említett vasúti töltésen. Ezeket közvetlenül befolyásolja, most már valóban negatív értelemben, az ember: szemétlerakó helyekké válnak, a kis területeket beszántják vagy fölparcellázzák, utat vezetnek át az élőhelyen és a földmunkák következtében a popu24 Lásd még a 42. lábjegyzetet (Ш. részben). 25 Lásd a 37. lábjegyzetet. (Ш. részben) 26 1990-ben Szódliget határában jelölés-visszafogásos módszerrel vizsgáltam egy P. sephirus populációt. A kiszállási idó alatt, amely megegyezett a faj fó repülési idejével (V. 9—23.) összesen 93 imágót sikerült megjelölnöm. Lásd még Munguira (1987) idevonatkozófejtegetéseit. láció megsemmisül (trappi: Lepidopteren Arbeitsgruppe, 1987, sephirus: Dunakeszi és Göd között a 2-es út szélesítése,illetveparkolóhely létesítése), vagy megváltozik a területen végzett gazdálkodási mód (a szórványos legeltetés intenzívvé válik). c) Drasztikus környezeti változások: Lehetnek természetes vagy antropogén eredetűek. Ide sorolhatók a laza talajon gyakori földcsuszamlások (Erdélyi Mezőség, Moldva stb.), amelyek különösen az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területeken veszélyesek: egy-egy maradványpopuláció tűnhet így el. Minthogy a fajok kizárólag mésztartalmú talajon vagy alapkőzeten fordulan elő, számolni kell a bányászati kitermelő tevékenységgel is. A P. hespericus Campo-Real-i élőhelye esett áldozatul egy külszíni gipszbánya és földolgozó üzem létesítésének ( Gómez-Bustillo, 1981), vagy a P. sephirus egyik szentendrei-szigeti populációját a terjeszkedő homokbánya pusztította el a tápnövény egy gazdag állományával (saját mf.). A drasztikus környezeti változásokhoz sorolhatjuk a fentiekben már említett fásítást, parcellázást, területrendezést, útvonalvezetést stb. d) Túlgyűjtés: A gyűjtőszenvedély egyes esetekben veszélyes tényező, különösen kis területekre szorult maradványpopulációk esetében. Egyetlen rajzási idő alatt ilyen élőhelyeken az imágók könnyen maradéktalanul begyűjthetők С* 6 ). Az endemikus és föltűnő színezetű nappalilepke-fajok és alfajok keresettek a rovarbörzéken, ezért a c) ponttal együtt a túlgyűjtés a legfontosabb veszélyeztetettségi tényező (vö. Bálint and Kertész, 1990a, Munguira, 1987). A Plebejides fajok megőrzésére és védelmére a következő intézkedések szükségesek: 1. A gyűjtés betiltása, a lepkék védelem alá helyezése. 2. Az élőhelyek földerítése, a legértékesebbek védelme. 3. Ahol a hernyó és az imágó tápnövénye botanikai ritkaság (pl. edemizmus, stb.) védelem alá helyezni. 4. A védett területen lévő hangyabolyok megóvása. C 27 ). 5. A terület teljes megismerése, és megőrzése eredeti állapotában (a beerdósülést megakadályozó tényezők földerítése). 6. A faj teljes életciklusának vizsgálata, az élőhellyel való kapcsolatai (ökológiai összefüggések). 7. A kisebb, nehezen védhető vagy pusztuló populációkból a nagyobb, és védelmet élvező életközösségekbe imágók (v. hernyó) áttelepítése génfrissítés céljából. 8. A terület állandó ellenőrzése, a védelem hosszútávú megtervezése és megszervezése. 27 Az exponált helyen lévő hangyabolyok igen gyakran áldozatul esnek az emberi brutalitásnak. Pl. A tavaszi aszpektus folyamán, 1990-ben a vizsgált sephirus populáció élőhelyén 3 nagy Formica boly keletkezett Ezek közül kettőt motorozó fiatalok teljesen földúltak.
