Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Természettudományok - Bálint Zsolt: Egy xeromonták bogláklepke: A Plebejus pylaon (Fischer von Waldheim, 1832) és rokonsági köre (Lepidopter, Lycaenidae), II.
BÁLINT ZSOLT •НИН 164. ábra. Ősszel leégett hegyoldal tavaszra megújuló pusztagyepei, az Astragalus exscapus és a P. sephirus kovácsi hernyóinak élőhelye (Fót, Somlyóhegy, 1990 április). Renewed sandy grass steppes after a strong conflagration in autumn: the locality of Astragalus exscapus and caterpillars of P. sephirus kovácsi in April of 1990. ahol az Astragalus -ok virágzása elhúzódhat, tavasz végén, nyár elején vagy derekán találhatók. Élőhelyeik félsivatagos, kontinentális sztyepprétek, hegyi sztyeppék, mészben gazdag talajon. A lepkék kora reggel, napfényes időben kelnek ki a bábból, méréseink szerint a talajfeletti hőmérsékletnek legalább 25 C°-nak kell lennie, másképpen elmarad a rajzás (saját megfigyelések 1990 tavaszán Sződliget és Göd térségében; publikálatlan). Az imágók élőhelyükhöz rendkívül ragaszkodnak, a hernyó tápnövényének társulását nem hagyják el. A hímek kis területen, de sokat mozognak, a földfelszín fölötti 1 nies térségben. A nőstények látszatra kevesebbet repülnek, sokat üldögélnek a fűben: de vizsgálataink szerint sokkal nagyobb területet mozognak be a hímeknél (peterakás ! ). Az imágók szinte egyetlen vagy fő táplálékforrása irodalmi adatok és saját megfigyelések szerint lilavirágú Dianthus fajok: Dianthus sp. ( Munguira , 1987), Dianthus pontederae Kern. (saját megfigyelések; ez a szegfű a Kárpát-medence endemikus faja, és sokhelyütt együtt fordul elő за Astragalus exscapus -szál). Az imágók helyenként a nedves földön csapatosan szivogatnak ( Murzin, 1986, Nekrutenko, 1975). A délelőtt folyamán párosodnak, mely aLysandra fajokéhoz hasonlóan megy végbe ( Schurian, 1989). A párzás kb. egy óra hosszat tart, ezután a nőstény egyesével rakja le petéit, a peterakási szünetekben kitárt szárnyakkal a Nap felé fordulva sütkérezik. Schurian (1989) megállapításával ellentétben a nőstény nem egy, hanem több alkalommal is párosodik. A lepkék déltájban keveset mozognak, csak miután kissé alábbhanyatlik a nap, válnak újra aktívvá. Napnyugtakor fűszálak végére telepednek éjszakázni, sokszor alvó-telepeket alkotva ( Szalkay, 1962). 4. A Plebejides taxonok élőhelye, repülési ideje és a kisérő boglárkalepke-fajok Egy csoport vizsgálatánál lényeges, hogy ismerjük annak ökológiai és fenológia viszonyait. Számos következtetést levonhatunk a taxonokkal társuló lepkefajok ismeretéből is. Jelen dolgozat csak a boglárkalepkéket tünteti föl (részben helyszűke miatt), de szempontunkból ez nem jelent hiányosságot: aLycaenidae igen nagy fajszámú Lepidoptera család (aRhopalocera -k 60%-t teszik ki), képviselői közt megtaláljuk az összes faunatípusra jellemző fajt, amelyek szinte minden fajta környezethez alkalmazkodtak. Az így nyert kép leegyszerűsített, ám lényegében teljesnek tekinthető. A taxonokat nyugatról kelet felé haladva sorolom föl С 2 ). martini Allard Repülési idő: április—július. Élőhely: száraz bozótosok, erdósztyepp, sivatagosodé lejtők. KísérőLycae/ш-fajok: Anti-Atlasz — Philotes abencerragus (Pierr.), Aricia cramera (Eschsch.), Polyommatus (ica22 Rendszertani szempontból főképp saját kutatásaimra támaszkodom (Bálint, 1989a, 1989b és 1989); továbbá fölhasználtam ZManko (1983) és Schurian (1989) eredményeit is.
