Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Művészettörténet - Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben

276 VÁRKONYIGYÖRGY 10. ábra. Dobrovics Péter: Bacchanália, 1917. v., o., 130x150 cm. J. b. 1.: P. Dobrovic. Zágráb, Modern Galéria. ken kapcsolódjék a magyar művészeti progresszió áramába, egyes esetekben vezető, erjesztő, inspiráló szerepet is felvállalva. Talán némi szimbolikus jelentőség is tulajdonítható a ténynek, hogy 1917—18-ban Dobrovics a Kernstok Károly, a Nyolcak egykori vezére irányította művészeti szabadiskolában működik Budapesten, ahol ez időben kezdi tanulmányait az б végleges távozása után jelentőssé váló Derkovits Gyula.

26 1918 az az év, amikor Dobrovics politikai ambíciója, társadalmi radikalizmusa —, ha tetszik, anarchisztikus színezetű aktivizmusa — valóban történelmi szituációban, látványosan nyilatkozik meg. Részt vesz Pécsett az 1918 pünkösd másnapján kitört katonai lázadás kirobbantásában, ahol a közös 6-os gyalogezred katonái tűzharcot folytatnak a kormányhű erőkkel. A felkelés leverése után letartóztatják, s csak az 1918-as őszirózsás forradalom szabadítja ki budapesti fogságából. Ettől fogva mintegy három éven át tevékenységében a politikai aktivitás veszi át a fő szerepet.

27 Kevés fennmaradt művét ismerjük ebből a periódusból (12. kép), ezért fontosnak tűnik az írott híradás egy olyan — feltehetően elveszett vagy lappangó — festményről, mely a politikai meggyőződés direkt, agitatív képi megfogalmazásáról tanúskodik. Fekete Tivadar írja: „Van egy festménye, ez a címe, hogy: Forradalom. Egy K. U. K. katona a lázadó, meztelenkarú és égő szemű tömegre emeli fegyverét. Pillanatfölvétel. A fegyverek eldördülnek: egy-két figura véresen bukik hátra. A kép liheg. Túl van fűtve kompozícióban és mozgásban és temperamentumban. Leg24 MTA—MKCS—C—

I. 13/93/5. 27 Bővebben: Angyal, Pfctar Dobrovic..., 13—31. o.