Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: A Modern Magyar Képtár története. Új szerzemények VI. (VII.). Első rész

A MODERN MAGYAR KÉPTÁR TÖRTÉNETE 231 zárólagos birtokbavétele révén válik lehetővé. Ez a nagyfokú széttagoltság a szakmai munkát is erősen gátolja, a műtárgyak utcán keresztül történő mozgatása (kiállítás, fotózás, restaurálás, raktározás) a művek erős károsodásának a veszélyét rejtik magukban. A Káptalan utca 5. sz. épületben a baranyai születésű Endre Nemes Múzeum került elhelyezésre.

12 A kanonoki ház a 18. sz. közepén, középkori romok felhasználásával épült.

13 Mai alakját a 18. század végén nyerte el, amikor az épületet keleti irányban bővítették. Eredeti széles kocsibehajtóját a múlt század végén beszűkítették. A lépcsőházban lévő két üvegablakot Nemes Endre terve alapján Buczkó György és Kéri Ádám készítette. A ház legnevesebb lakója a történetíró Koller József volt. 1984-ben Nemes Endre 254 művét ajánlotta fel a múzeum számára (mely szám 1987ig 289-re egészült ki) azon kölcsönös szándékkal, hogy Pécsett önálló múzeuma létesül. 1987-ben Pécsváradon, a szülővárosban Nemes—Nágel emlékszoba létesült, ahol Nemes Endre életművének mintegy a sommázata fotókon, murális munkáinak vázlatain és próbadarabjain, könyvillusztrációin, grafikai mappáin és személyes relikviáin s az utolsó festmény félbemaradt vásznán keresztül kerül bemutatásra. Fivére, a genfi—párizsi könyvkiadó Nágel Lajos—

Louis Nágel összes kiadványa enteriőrszerű bemutatásban utal munkásságára. A pécsváradi emlékszoba elkészülte után, 1988-ban lehetőség nyílt arra, hogy az Endre Nemes Múzeum korábban kétszintes állandó kiállítása terjedelemben a felére csökkentve egy szintre, az emeleti traktusra koncentrálódjék. így a földszinti teremsor most az időszakos kiállításoknak adhat otthont. Itt kerülhetett sor a pécsi születésű zágrábi festő közel száz darabot számláló anyagának fogadására és bemutatására 1988—89-ben. Ez az anyag a festői életmű teljes keresztmetszetét adva a képtár nemzetközi anyagát gazdagította, a művész jókedvű gesztusának köszönhetően. A Káptalan utca 5. sz. ház telkén, a kanonoki palota melléképületének helyén épült fel Schaár Erzsébet: UTCA с szoborkompozícióját befogadó pavilon. Ez a kb. 40 fm hosszúságú, architektúra elemekből épült és figurákból, büsztökból álló kompozíció két változatban ismert. Az első az ún. Székesfehérvári Utca,

14 míg Pécsett a második számú, az ún. Luzerni Utca került felállításra.

15 Mindkét esetben a hungarocell volt az ideiglenes megjelenési forma, míg évekig tartó hosszas kísérletezési fázis után — szóba került a bronz, az ólom, a műkő, a kő és a műanyag — végül is az ideiglenesnek szánt eredetit legjobban megköze12 Endre Nemes Múzeum, katalógus, Pécs, 1985. Endre Nemes Museum, katalógus, Pécs, 1985 (angol). 13 Petrovics: i.m.: 49—54 p. 14 Csók István Képtár, Székesfehérvár, 1974. június 23—augusztus 25. Csók István Képtár, 1976. március—július. 15 Kunstmuseum, Luzern, 1975. július 13—szeptember 9. 16 Martyn Múzeum, katalógus, szerk. Hárs Éva, Pécs, 1984. 17 Petrovics: i.m.: 55—59 p. 18

Romváry Ferenc: Pécs szobrai, Pécs, 1982. 253. p. 19 Csontváry Múzeum, Pécs, katalógus, szerk. Romváry Ferenc lítő, öntéssel a hungarocell textúráját híven visszaadó és színben is megközelítő hitelességű gipsz változat mellett foglalt állást egy szakemberekből álló grémium. A Káptalan utca 6. sz. épületben található a Martyn Múzeum.

16

1843-ban Windisch Ferenc építette, a század végén Kirstein Ágoston déli, utcai homlokzatát jelentősen átalakította.

17 A korábbi széles kocsibehajtó helyébe keskeny kapu került, az emelet pedig oszlopokkal alátámasztott kóbábos erkélyt kapott. A földszinti félköríves fülkékbe Kiss György: Szent Péter és Szent Pál pirogránit szobrát állították.

18

1975-től haláláig Martyn Ferencnek volt az otthona. A múzeum anyaga még a művész életében fokozatosan került a képtár tulajdonába, részben a művész ajándékaként, részben pedig vásárlás útján. Az általunk tárgyalt időszakban köztéri szobrokkal, gobelinekkel és színes üvegablakokkal gazdagodott a Martyn-gyűjtemény. E műtárgyak a kiállításban, a kapualjban, itt és a Zsolnay Múzeumban, ill. az épület előtt a szabadban láthatók. A hagyaték jelentős része ugyancsak a már félezret is megközelítő Martyn-gyűjteményt gazdagítja. A hagyaték feldolgozására azonban tárgyidőszakban nem kerülhetett sor. A Martyn Múzeum eredeti enteriőrjeivel utal az utolsó éveit az épületben töltő művész személyes életére, míg hagyományos múzeumi elrendezésben az életmű kiemelkedő darabjait mutatja be. 1986-ban nyerte el végső formáját, ekkor nyílt meg a nagyközönség számára is. A „múzeum-utcát" záró legnevesebb létesítmény kétséget kizáróan a Csontváry Múzeum.

19 A Káptalan utca déli ívének lezárásában áll a 19. sz. végén, Kirstein Ágoston terve alapján épült neoreneszánsz palota. Eredeti rendeltetése szerint Katolikus Legényegylet, amolyan Vigadó volt. A múzeum az emeleti traktust foglalja magába. 1973-ban a nagyteremben jött létre a múzeum első fázisa, majd eztkövette 1983-ban, lényegesen kibővített formában az öt teremből álló Csontváry Múzeum. A művészpálya másfél évtizedbe sűríthető, az életmű számszerűen sem nagy, mintegy száz—százhúszra tehető. A művek fele, a főművek négyötöde képezi a pécsi múzeum anyagát. Az előtérben a művész életére utaló dokumentumok, vázlatkönyvének lapjai, fekvő tárlókban az 1984-ben meghirdetett Csontváry-érempályázat érmei, plakettjei láthatók. A falon bronz emléktábla örökíti meg az életmű megmentőjének és megőrzőjének, Gerlóczy Gedeonnak az emlékét.

20 A korai szénrajzokkal indít a kiállítás, majd három teremben festmények kronologikus sorrendben követik egymást. Úgy, hogy a nagyterem20 A portrészobor Jálics Ernő munkája. A bronztáblán lévő szöveg: Gerlóczy Gedeon 1895—1975 építész ösztönösen ráérezve értékére, 1919-ben megvásárolta a kortársak által félreismert, semmire nem becsült Csontváry-életművet, a megsemmisítésre ítélt képeket. Egész életében kitartóan munkálkodott azon, hogy elismerést szerezzen Csontvárynak. Tevékenyen közreműködött az 1973-ban megnyílt Csontváry Múzeum létrehozásában. Halála után gyűjteménye véglegesen a Magyar Állam tulajdonába került.