Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Néprajztudomány - Tóth Judit: Mozsgó és vonzáskörzetének temetkezési szokásai a XX. században
216 TÓTH JUDIT Mozsgón a múlt század végétől 1919-ig temetkezési társulat működött, melyre ma már alig egy-két ember emlékszik vissza. 29 „Hát hogyha temetés vót, akkor azokat hívták csak. Akkor nem kellettek vendég hívások, hanem céhbelieknek mondták ükét, és a céhbeliek temették el." A temetési egyesületet iparosok alakították, és évente meghatározott összeget fizettek be a pénztárosnak. A társulat tulajdonában volt egy fekete zászló és négy lampion, amit a koporsó négy sarkánál vittek. A testvivőknek egyenruhája nem volt, s egy-egy társulatos temetése—összehasonlítva például az alföldi polgárosultabb településekkel 30 —korán sem járt látványos külsőségekkel. Az egyesületnek soha nem volt nagy népszerűsége, az I. vh. után gyakorlatilag megszűnt működni. Ha más településen hunyt el valakinek a hozzátartozója, titokban, minél csöndesebben igyekeztek hazahozatni. Ugyanis ismert volt az a hiedelem, hogyha halottat visznek át a határon, elveri a jég a termést. Az itteni lakosság sem vette szívesen az átvitelt, de bizonyos pénzösszeg kifizetése ellenében a hatóságok engedélyezték. Arról, hogy ilyenkor harangoztak volna, nem tudnak. Régen a katolikus pap nem temette el az öngyilkosokat és a vadházasságban élőket, akik azonban nem maradtak szertartás nélkül: vagy református lelkész, vagy a kántor búcsúztatta el őket Jelenleg már a katolikus egyháznak is megvan a megfelelő liturgiája az ilyen esetekre, de mégis azokat, akik az évi 100 forint párbért (egyházadót) életükben nem fizették — a református lelkésszel is megállapodva—csak akkor temeti el a mozsgói plébános, ha a hátralékot a rokonok törlesztik. A katolikusoknál a temetési menet a temetőkapuban megáll énekelni és imádkozni. A temetőbe a férfiak mindenkor levett kalappal lépnek be. Amikor a ravatalozóból a temető távolabbi részébe temetnek, a fentebb leírt menet nagyjából akkor is összeáll. A katolikus pap beszenteli a sírt—a református lelkész is imádkozik röviden fölötte —, majd énekszó kíséretében leengedik a koporsót Először a pap, utána a hozzátartozók egy marék földet és virágcsokrokat dobnak a koporsóra. „Aki fél a halottaktul, és hogy ne féljen, akkor dob utána egy kis hantot. " 31 Ezt a Felvidékről beköltözőnek is ismerik. A katolikus magyarok, németek és horvátok a szenteltvizes poharat a benne lévő zöld ággal bedobják a sírgödörbe. A katolikus és református magyarok hajítanak a halott után 29 A Lengyeltóti János gyűjteményében lévő jegyzökönyvet 1891— 1919-ig vezették, de a pénzügyeken kívül mást nem tartalmaz. Szabályzatáról sem tudunk bővebbet. Tagjaink száma 30—40 fő. Az egyesület 1891-ben Mozsgói Ipar Társulat néven, 1892től Mozsgó Község temetkezési társulat, 1902-től Mozsgai R. kat. Népkör, 1912-től mint Temetkezési egylet működik, az 1920-as évekig. Zászlaja 1899-ből való, a templomban őrzik. 30 Egy alföldi, korán polgárosodó település temetkezési társulatairól lásd: JÓZSA László 1979. 31 A hant 'marék föld, göröngy* jeletésben is használatos. NYÍRI Antal 1939. 113.; KISS Géza 1937. 129.; Uő. 1952. 215. némi aprópénzt is, 32 „hogy a sírhelyet megváltsa a halott". A csertői református asszonyok a sírba dobják telesírt zsebkendőjüket Mozsgón találkoztunk azzal a szokással, hogy a temetőben az elhunyt komaasszonya egy szál gyertyát ad a plébánosnak, aki ezt az oltáron égeti el. 33 A temetkezési szokássor eddig leüt része — halál bekövetkezésétől az eltemetésig — a háztól temetés megszűnésével erősen módosult, egyes elemei pedig eltűntek. 34 Ha a halál otthon következik be, az elhunyt körüli teendők, a mosdatás, öltöztetés, ravatalozás, halottnézés módosult formában, de ma is megvan Mozsgó kivételével, ahol a tartalékkoporsó bevezetése óta a felkészített halottat azonnal kiviszik a ravatalozóba. A ravatalozóból történő kivitel következetes végrehajtása csak Mozsgón és Csertőn valósítható meg; és az itteni lakosság ma már egyértelműen jobbnak tartja ezt, mintha otthon lenne kiterítve a halott A másik két faluban inkább idegenkednek a gondolattól, s ennek legfőbb oka, hogy ravatalozóként a régi hullaházakat használják, amik ridegek, embertelenek; s ahol emiatt nem szívesen tudják a halottjukat Sokszor pedig maguk az idős emberek tiltakoznak ellene, hogy majdan kivigyék őket oda, és a családtagok igyekeznek tiszteletben tartani az elhunyt kívánságát „Azér is álmodtam sokáig szegénnyel, mer én azt mondtam, hogy ha az orvos kikűdi, akkor se vitetem ki (az apját a ravatalozóba), és akkor a gyerekekre hallgattam, és kivitték — mondom, mindig azér álmodtam olyan sokat vele." Ha a halott nem fertőző beteg volt Szulimánban és Almáskeresztúron orvosi engedéllyel otthon ravatalozhatják föl. Azonban ilyen esetben sem ragaszkodnak már a hagyományokhoz: virrasztás helyett csupán néhány családtag jön össze rövid időre a gyászoló háznál, megbeszélni a teendőket —, a villanyt viszont egész éjszaka égve hagyják. A legtöbb esetben a halál kórházban következik be, tehát a hozzátartozók csak a koporsóban, vagy egyáltalán nem is látják az elhunytat így „mentesülnek" nemcsak a halott körüli teendőktől, hanem a látványtól is, s így alakul ki az ifjabb nemzedékekben a halottól való félelem, iszony. A ravatalozóból történő temetés egy helyszínre sűríti és lerövidíti a temetési szertartás három mozzanatát (kikérés és elbúcsúztatás a gyászoló háznál, kikísérés.elföldelés). Ugyanakkor egyes szokásokúj formában jelennek meg itt: például a megszűnt halottnézés 31 Párhuzamai: BERZE NAGY János 1940.230.237.; KISS Géza 1937. 129.; ENDREI Ákos é.n. 211.; SAROSÁCZ György 1968. 160. 33 Párhuzamai: SCHRÄM Ferenc 1957. 140.; CSERZY Mihály 1911. 256.; BÁLINT Sándor 1980. 196.; SAROSÁCZ György 1968. 157. 34 A háztól temetés megszűnése a ravatalozók építéséről kiadott utasítás megjelenésétől, illetve végrehajtásától számítható. Az egészségügyi, valamint a város- és községgazdálkodási miniszter 8200—5/1954. Eü. M. számú együttes utasítása a temetőkről és a halottakkal kapcsolatos eljárásokról. Egészségügyi Közlöny IV. évf. 1954. júl. 15. 131—151.
