Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Néprajztudomány - Tóth Judit: Mozsgó és vonzáskörzetének temetkezési szokásai a XX. században
214 TÓTH JUDIT 3. Kedves drága atyám tudom hogy szerettél, tíz éves koromig szépen felneveltél, Engem tanítottál, rám gondot viseltél, Ezekért Istennél menyben örökké élj. 4. Szeretett jó anyám gyászos szülődajkám, felnevelésedért, vedd gyermeki hálám, légy áldva jó anyám a Jézus Krisztustól, Dicső koronádat nyerd meg a síron túl. 5. Kedves öreg atyám, áldja meg szt. atyám, Ne siránkozzon már, én menyben vagyok már, Búcsúszómat, ki engem szeretett, Elte boldog legyen e földi életben. 6. Jó szülőim kik szt. keresztségre, Engemet elvittek a tisztuló tűzre, Isten zsámolyánál könyörgöm érettük Hogy áldását küldje és rája tetézze. — 7. Jöjjön most búcsúzni, szeretet testvérim, rokonim és a jó szomszédaim. Enyhüljön szívetek, gondoljatok menyre, Hol majd ölelhettek igaz kebletekre. — Idős asszony búcsúztatója 1. Végbúcsúmat veszem világi hívságtól, A nagy sarcoltató fájdalmas kínoktól, Immáron megválók minden nyavalyáktól, melyek gyötröttenek testben e világtól. 2. ítéletnek mikor eljövend a napja, Akkor megfúvatik Isten trombitája, Melynek harsogását, minden test meghallja, Mi Urunk Jézusnak, teljesült mondása. 3. Üdvös készülettel a mi halálunkra, Várják az Úr Jézust bátorításunkra, A halál ekként lesz biztos nyugalmunkra, Jöjj el Jézus Krisztus vígasztalásunkra. 4. Kedves fiam Jóska, és menyem a Róza, jöjjetek most ide végső búcsúszóra, kis unokámmal békében éljetek, az Úr Isten legyen mindig segílségtek. — 5. Kedves Lányom Kati jöjj mostan búcsúzni, szeretett férjeddel végbúcsúmat venni, bízzatok kesergők szép szűz Máriában, О lesz majd anyátok árvaságotokban. 6. Szeretett jó komám, a Kispörös József, Kedves komámasszony, jöjjön szeretettel, Köszönöm szívemből minden lépésüket, helyheztesse Isten menybe a lelküket. 7. A Matáncsi Sándor kedves + komám, és szeretet nejét szólítja hideg szám, a béke angyala közöttük lakozzék, Soha közülök majd el ne is távozzék. 8. Szeretett jó nászom, a Horezki János és Kedves nejétől veszem búcsúzásom, édesfiát Jóskát jó szívvel szólítom, Isten kegyelmébe őket is ajánlom. 24 Az ének SZENDREY Ákos által a hétfalusi csángóktól közölt szöveg variánsa. SZENDREY Ákos 1941. 46. 25 Párhuzamai: BERZE NAGY János 1940. 229. 230.; GÖNCZI Ferenc 1914.365.; K. KOVÁCS László 1944.260.; BECK Zoltán 1965. 633.; BÁLINT Sándor 1980. 197.; A dél-magyaror9. K. +fiam, a Bácsovics János, Szeretet és családját szólítom, nyújtson vigasztalást, keserveitek közt, hogy + anyátok a menybe költözött. 10. Kedves sógor Juries, és ennek családja, A Pécsi Jánosnét hívom bocsánatra, minden jóságukért vegyék ím hálámat, ha egykor vétettem mind megbocsássanak. 11. Komám Andics János szomszédok rokonok, kiket nem számláltam és itten zogoknak, Legyen üdv. békesség kívánom tinektek, Kik még én utánam e világban éltek. 12. Istennek szt. fia a te Kezeidbe, lelkemet ajánlom már drága kedvedbe, Vigy be Uram kérlek, atyád eleibe, Helheztess engem is szentek seregébe. Szulimánban — helybeli kántor híján — 1961-tőll978-ig egy Udvardról idekerült felvidéki énekes asszony búcsúztatott, de már ritkán névről, inkább énekeskönyvbeli énekkel. Például a kisdednek való „Hintsetek a koporsómra virágot és könnyeket..." kezdetűvel. Az általa meghonosított énekeket lánya, a jelenlegi harangozó vezetésével most is szívesen éneklik. A névről búcsúztatást egyházi rendelet tiltja, de általánosító szöveggel ma is van egy-egy rövid búcsúztató a temetéseken. Ilyen az „Én is vőlegény vagyok..." kezdetű ének, melyet az eladósorban lévő fiatalok temetésén énekeltek. (1. számú kottamelléklet). 24 Utoljára 1977-ben egy legény temetésén akarták elénekelni, de a plébánossal érkező mozsgói kántor nem engedte meg. A szóváltás elkerülése végett azóta a hozzátartozók nem is kérik ezt a búcsúztatót. A református lelkész a beszédében búcsúztatja az elhunytat a hozzátartozóktól, általában nem névről, inkább csak a rokonsági fokot jelölve meg. A búcsúztatás végeztével elindul a menet az udvarból. A mai Öregek hajdan még vittek ki vállon koporsót a temetőbe, de már a két háború között mindenütt Siszentmihályló került használatba. Amikor a koporsót az udvarból kivitték, a székeket, a koporsót tartó bakokat az udvaron és a szobában is felborogatták, hogy a halott ne járjon vissza, s így felborítva hagyták mindaddig, amíg a temetőből vissza nem érkeztek. 25 Ezt a szokást felekezeti és nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül mind a négy faluban ismerik, és ahol még előfordul háztól temetés, ott gyakorolják is. A csertői reformátusok azonban nem ismerik a három katolikus településen szintén általános szokást, hogy ha gazda halt meg, az istállóbeli állatokat egy kis időre elkötik, vagy kötelüket megrázzák, vesszővel megcsapkodják őket, nehogy gazdájuk után haljanak. 26 Egy gazdaasszony mindig marad otthon, aki kinyitja a házban az ablakokat, hogy a lélek eltávozhasszági németektől: RÓHEIM Géza 1926. 162.; C2IRBUSZ Géza 1913. 152. A délszlávoktól: SAROSÁCZ György 1968. 159. 24 Párhuzamai: BERZE NAGY János 1940. 225.; 229.; KATONA Imre 1962. 150.; GÖNCZI Ferenc 1914. 366.; KISS Géza 1937. 127.; SAROSÁCZ György 1968. 159. /
