Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Néprajztudomány - Tóth Judit: Mozsgó és vonzáskörzetének temetkezési szokásai a XX. században

MOZSGÓ TEMETKEZÉSI SZOKÁSAI 209 tőtlenítik és bizonyos idő elteltével újra használatba kerül. Ha csecsemő, kisgyerek a halott, fehérbe öltöztetik, s ilyenkor csak a komaasszony jön segíteni. A10—12 éves leányhalottat már menyasszonyosan teszik a koporsóba. A koszorút, fátylat — olykor a ruhát is — a keresztanyja veszi meg, de több esetben az édesanyjáét tették a fejére. Előfordult, hogy nagyleánynak a vőlegénye vette meg a halálra való ruhát Vőlegényi bokrétát fiúnak nem, csak legényhalottnak tűznek ki. „Most ha fiatalon meghalt egy asszony, amíg gyereke nem volt, addig menyasszonyi ruhába öltöztették föl. A sajátjába, abba a ruhába ment el." A halott lábára cipőt, csizmát nem húztak; ma is a férfiakra fehér zokni, az asszonyokra harisnya kerül. Ezelőtt a lábukat gyakran összekötötték, „hogy szépen álljon". A temetkezési szokásokat vizsgálva is tapasztaltuk, hogy a hajdani fehér ('nyers') vászonból varrott viselet emléke mind a négy faluban él még, de a református Csertőn és a három katolikus faluban különbözőképpen. A Szigetvidék szélén fekvő Csertőn még találkoztunk a fehér gyász emlékével.

10 Bár a környező katolikus települések lakossága — elkülönítő elemként — ezt sokkal inkább számon tartja, mint maguk a csertőiek. Tudjuk, hogy a gyászoló idősebb asszonyok halálukig nem vetették le a gyászruhát, tehát fehérben temették el őket. Csertőn az utolsó, a templomba még talpig fehérben járó asszonyt a negyvenes években temették. Mozsgó, Szulimán és Almáskeresztúr idős katolikus asszonyai körében a fehér viselet halotti ruhaként való továbbélését, illetve újraéledését segítette az a hiedelem, miszerint: akit feketében temetnek el, annak a halottnak addig kell mosnia a Jordán vizében, amíg a ruhája ki nem fehéredik.

11 A vallásosabb asszonyok ezért igyekeztek meghagyni, hogy fehérben temessék el őket. „(Régen) mindenkit úgy temettek el. Világosba szokták... Azt mondták, ha meghal, a másvilágon le lesznek mosva, nem kell elvinni a Jordán vizire. (...) Ezt szokták mondani, hogy akkor nem kell neki mosni a Jordán vizibe." Ez a vallási elképzelés magyarázza a szokás — igaz, nem általános — meglétét jelenleg is.

12 A bűntől megtisztult lelkeket a Biblia alapján fehérben képzelik el,

13 s elbeszéléseikben mindenszentekkor fehérben vannak a holtak a templomban.

14 A fehér vagy nyersszínű, esetleg fehér alapon mintás anyagú ruhában történő eltemetés ismert a három katolikus falu magyar és német törzslakosai, a 10 ZENTAI János 1978.541. a Szigetvidékrôl, NYÍRI Antal 1939. 162. a Zselicségből írja le a fehér „halálára való ruhát". 11

A szokást közli göcsejbői GÖNCZI Ferenc 1914. 358. Tápén e század közepétől kezd terjedni a szokás. BÁLINT Sándor 1980. 191. A fehérben való eltemetést magyarázat nélkül írja le KISS Géza 1937.127. KODOLÁNYI János 1960.119.; SOLYMOSNÉGÖLDNER Márta 1971.43.; Ahazai sokácoktólés bosnyákoktól SAROSÁCZ György 1968.154.; U6.1974.294. A fehér gyász és fehérben temetés megvolt a Tolna megyei sváboknál is. LACKNER Aladár szíves közlése. 12 A gyűjtőnek egy volt cselédasszony mutatta meg a haláli ruhának megvarratandó fehér sifont 1981-ben. 1980-ban Almáskebetelepült horvátországiak, valamint a volt Biedermann-uradalomban mozgó katolikus cselédek körében. A felöltöztetett halottat lepedő segítségével emelik át a hidegágyra E szó általánosan ismert, a törzslakosság mellett a máshonnan települt magyar, illetve nemzetiségi lakosság is ezt használja a magyar beszédben. A hidegágy kifejezést azonban csak a ravatalnak arra a formájára vonatkoztatva mondják, amit ezelőtt a háznál található tárgyakból maguk állítottak össze: két széken, bakon keresztül fektetett kocsideszkát, ajtót lepedővel leterítettek, erre egy dunna vagy szalmazsák, és még egy lepedő került. Sokszor terítettek a ravatalra egy csipkés szélű, olykor hímzett lepedőt is az elhunyt lábához, ezt azonban nem tették a koporsóba. Egy almáskeresztúri sváb lepedőn például a fehér csipke fölé pirossal hímezték rá tulajdonosa nevét. Mozsgón az egyik asszony csipkés ágy térítőjét kérték mindig kölcsön a ravatalozás idejére, „csak köszönömér". Az elhunytat — újabban csak a szemfedő megérkeztéig — fehér sifonlepedővel takarták le. A katolikusok kezét összekulcsolják, bele a férfiaknak és az asszonyoknak is rózsafüzért tesznek. A reformátusok az asszonyok egymásratett kezébe fehér zsebkendőt adnak. Az állkötót leveszik. Mozsgón némely helyen pálinkát öntöttek az elhunyt szájába, hogy ne szagosodjon. Ugyanebből a célból tartják zárva az ablakokat és ajtókat, amíg a test a ravatalon van. A ravatal alá egy edényben hideg vizet tesznek, nyáron pedig körbe rakják virággal is, mert „az magához húzza a hullaszagot". A katolikusok két gyertyát gyújtottak a ravatal mellett; ezenkívül valamilyen módon igyekeztek egész éjszaka világítani, ugyanígy a reformátusok is, általában az ablakba tett mécsessel vagy gyertyával. A villany bevezetése óta háztól történő temetésnél a katolikusok is már csak a virrasztás és a temetés idejére gyújtják meg a gyertyákat, viszont a villany—sötét papírral tompítva — ma is egész éjjel ég a halott mellett,, Jiogy az örök világosság fényeskedjen neki". A szobából csak a ravatal helyén — a szoba közepén —lévő bútorokat pakolták ki, vagy húzták széjjel. A faliórát megállították; most a kisebb órákat kiviszik. Letakarták fehér vászony törülközővel a tükröt, „később meg vótak a hálószobák, toalett-tükrök, azt is lepedővel. Vagy fehér damaszttal, vagy fehér sifonylepedóvel, azért, hogy a halott ne nézzen bele, nehogy meglássa magát benne. Mivel az ablakokat csukva tarresztúron egy sváb asszony öltözött fel a fehér halálra való ruhájába, amiben egy év múlva el is temették. ÖRSI Julianna szíves közlése. 13 Általános elképzelés. Egyik virrasztó énekünkben például: „Mëj tiszta vaonék / Úristen, / Ha mëgmosogatnaol, Talán bizony / A napnál, hódnál, / Szëb' lënék, a hónál Senki naolamnaol / Fëjérëbb nëm lënne, / Ha megtisztitanaol" KISS Lajos 1966. 176. Amíg a lélek a pokolban van, fekete a ruhája. FÉL Edit 1935.13. BAKSAY Sándor a fehér öltözködést bibliai eredetűnek tartja. BÁTKY Zsigmond 1911. 33. 14 Párhuzamát az Ormánságból írja le ZENTAI Tünde 1974. 305.