Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban II.

.HALLHATÓ MÚZEUM" П. 183 nulmányát. Ezzel száll vitába Ruzsás a Dunántúli Napló 1956. ápr. 15-i számában.—1956. május 20-án a diák Babits pécsi lakóházának falán leplezték le a Palkovics Lajos pécsi szobrász által készített bronz domborművet. Ez alkalommal dr. Harcos Ottó tanár tartott emlékbeszédet. — Tótfalusy István a Vigília 1959 áprilisi számában (203. o.) „Mítosz és valóság" (Kodolányi János, a regényíró) с esszéjében utalt,A 25 éves Sötétség" emlékező tanulmány írójára, Harcos Ottóra. — László Lajos,

33 a Sorsunk с 1966-ban megjelent könyvében többször foglalkozik Harcos Ottóval. „Harcos Ottó versei általában könnyed dalok a szerelmeshez, vagy a városról, faluról, ahol éppen jár." (130. o^^A Sorsunkban megjelent, urbánus vonásokat mutató alkotásokról szóló kritikák sorában megemlíti: Radnóti Miklós válogatott kötetéről Harcos Ottó készített ismertetést." (138. o.)

35 Rajnai László pécsi esszéista megpróbált — meglehetősen sötét — képet festeni a kor pécsi és dunántúli irodalmáról.

36 A következő számban Harcos Ottó mondja el véleményét a kérdéssel kapcsolatban „Az ifjú írástudókról" c. cikkében. Részben kiegészíti Rajnai portréit, részben polemizál a negyedik nemzedék elnevezésről.. (193. o.) László Lajos szerint Harcos Ottó Batsányi tanulmányában a költő újszerű értékelésére törekszik. Kiemeli Batsányi előnyeit Kazinczyval szemben. (195. o.)

37 A Sorsunk háború után megjelent számait elemezve László Lajos megállapítja, hogy „... a munkástémákról szóló kritikák enyhe, de biztató árnyalatot jelentenek a folyóirat recenzió rovatában. Déry Tibornak A tenger-parti gyár című könyvéről (Harcos Ottó, 1946. 255—256. o.) és Benjamin Lászlónak A betűöntők diadala című verskötetéről (Harcos Ottó, 1947. 476—477.) írt kritikát számíthatjuk ide." — A Sorsunk 1948-ban kiadott számaiban a szabadságharc körébőljelennek meg tudományos értekezések. így Harcos Ottótól Pécs 1848-ban címmel olvasható tanulmány a márciusi számban. — 1968-ban a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvének 293. oldalán Hárs Éva: A portré Martyn Ferenc művészetében с tanulmányában említi: 1942—43-ban készült Weöres Sándor, Csorba Győző, Harcos Ottó pécsi tanár arcképe. — 1969-ben az Útközben címmel megjelent fiatal baranyai írók és költők antológiájának előszavában Weöres Sándor írja: „Kik is voltunk akkor pécsi fiatalok? Tatay Sándor, Csorba Győző, Barátos Endre, Takács Gyula, Harcos Ottó, Koppány György..." 1973-ban jelent meg Harcos Ottó monográfiája a pécsi Sörgyárról.

38 A Dunántúli Napló ez év máj. 13-i számában Békés Sándor: Amíg gyárból lett az ispotály..." с írásában utal Harcos monográfiájára. Dr. Rajczi Péter pedig eztírja 1973. máj. 20-án: „Érdekes és izgalmas tartalmú könyv hagyta el a napokban a nyomdát. Harcos 33 László Lajos (1925—) irodalomtörténész, szociográfus, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának h. vezetője. 34 Harcos Ottó: ószi fák alatt. Búcsúdal. Sorsunk, 1941. 364. és 382. o. 35 Sorsunk, 1942. 76—77. o. 36 Rajnai László: Negyedik nemzedék. Sorsunk, 1948.24—34. o. 11. Harcos Ottó. Martyn Ferenc portréja 1942-ből. (Vászon, olaj, 50x40 cm. Harcos Ottó családjának tulajdonában.) Ottó, aki eddig főleg irodalomtörténeti és finom líraiságú tanulmányai révén volt ismeretes előttünk, most nagy bravúros megoldású üzemtörténeti tanulmánynyal jelentkezik." — 1984-ben jelent meg Weöres Sándor és Károly Amy élete képekben с album. A 97. oldalon egy csoportkép alatt ez olvasható: „Pécsi kép a 30-as évek vége felé. Balról: Várkonyi Nándor, Weöres Sándor, Harcos Ottó, Blaskovich Hanna." A dátumot Harcos pontosítja: aképapécsi egyetemi könyvtár udvarán 1940 nyarán készült. — 1985-ben, a Dunántúli Napló nov. 11-i számában dr. Kovács András: „Pécsi szőlőkultusz" с cikkében azt írja, hogy „aki a szőlőművelő parasztot és az ipari munkást magában egyesítette, az volt az igazi pécsi. Évszázadok alatt alakult ki ez a sajátos életforma. És ezt a polgárt nevezték pécsi tűkének. (Harcos Ottó meghatározása). — Kodolányi Júlia: Apám с 1988-ban megjelent könyve 175. oldalán említi, hogy apja 1946 őszén Pécsre utazott Várkonyi Nándorékhoz. Majd közli apja levelét, melyet Pécsre út anyjának: „Ottó azzal biztat, hogy Kodályék lakását talán át lehetne venni, ha az öreg visszamegy Pestre."

39 Harcos Ottó ismét pontosít: Kodolányi nem 1946-ban, hanem 1945 őszén írta ezt a dátumtalan levelet. 37 Sorsunk, 1945. 200—203. o. 38 A Pécsi Pannónia Sörgyár története. A gyár fennállásának 125. évfordulója alkalmával írta dr. Harcos Ottó. Pécs, 1973. 39 Kodály Zoltán és felesége, Emma asszony 1945 őszén több hónapot töltött Pécsett egy Surányi Miklós úti házban. Dr. Nádor Tamás: Kodály Zoltán és Pécs—Baranya. Pécs, 1982.