Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Történettudomány - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban II.
180 NÁDOR TAMÁS klasszikus műveket, második részében saját műveit adta elő. A közönség nem igen értette, a Dunántúl zenekritikusa, Boldis Dezső tanfelügyelő, aki karmestere volt az akkori amatőr filharmonikus zenekarnak, a szó szoros értelmében letolta, sajnálva azokat a fiatalokat, akik Bartók szonátáin nevelődnek. Másnap, a reggeli gyorshoz levittem a Dunántúlnak és a Pécsi Naplónak kritikáját. Bartók már az ablakon kikönyökölve várta az indulást. Amikor át akartam neki adni az újságokat, azzal hárította el: Tartsd meg magadnak, nem érdekel..." Hangdokumentum К—327. Ifj. Bartók Béla beszél édesapjáról, benne a pécsi rokonságról. A felvételt dr. Nádor Tamás készítette Pécsett, a Művészetek Házában 1989. nov. 23-án. 60 perc. Bár Kari Lajos a család akaratára vállalta a könyves zeneműkereskedés vezetését, zenei ösztöne csak kirobbant belőle. Ez történt, amikor 1932 elején megje24 Galetta Ferenc (1889—1974) elsőrangú és népszerű operettbonviván volt. (A magyar színészet nagy képeskönyve. Corvina, lent üzletében Galetta Ferenc, a pécsi színház akkori bonvivánja 24 , és zeneműveket kért operettszövegkönyvéhez, melyet Rökk Marikával a címszerepben kívánt a színházban bemutatni. Kari Lajos átadta néhány szerzeményét. így született meg a Lívia című revüoperett, melynek ősbemutatója 1932. április 9-én volt a pécsi Nemzeti Színházban. „A mai este meghozta a színházi szezon egyik legértékesebb eseményét, a Lívia bemutatóját — írta a Pécsi Napló kritikusa —. A bemutató nagy, egészen kivételes, forró sikert eredményezett Kari Lajos dr.-nak és Galetta Ferencnek, az operett szerzőinek és az összes szereplőnek egyaránt. [..'.] A Lívia zeneileg és tartalmilag is, messze meghaladja értékben a mai operettek legtöbbikét. [...] Ez a nagyszerű keret adott alkalmat dr. Kari Lajosnak, a fiatal pécsi zeneszerzőnek első operettkomponistai megnyilatkozásához. Minden személyes szimpátiánkon túl állapíthatjuk meg, hogy Kari dr. büszke lehet erre az első zeneszerzői sikerére." 25 A darab közel egy hónapig ment egyfolytában. „Vidéken—akkor—ritka rekordnak számított." 26 A rádió, Budapest I. hullámhosszán 1932. május 16-án, pünkösdhétfőn több mint egy órán keresztül részleteket közvetített az operett zenéjéből. 27 Kari dr. üzletét sem kímélte meg 1948-ban az államosítás, sőt börtönbe is zárták. A leltározást Kende Sándor végezte. Az б visszaemlékezéséből ismerjük a történteket, mert Kari Lajos dr. hosszú interjúja során e szomorú eseményről már nem beszélt. Hangdokumentum К—253. Kende Sándor könyvesboltvezető, író beszél életéről, munkásságáról, pécsi és komlói emlékeiről, irótársairól; benne a pécsi könyvesboltok államosításáról. A felvételt dr. Nádor Tamás készítette 1987. jún. 3-án. 60 perc. Kari Lajos kereskedésének államosítása után gázöngyújtó-töltéssel foglalkozott. 1988. december 2-án hunyt el. 3. Dr. Harcos Ottó tanár, költő Életrajzi adatok Magyar Irodalmi Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1963. 1. kötet 439. o.: „Harcos Ottó (Szekszárd, 1921—) költő, irodalomtörténész, bibliográfus. Egyetemi tanulmányait, mint az Eötvös-kollégium tagja, Budapesten végezte. Később Pécsett kereskedelmi iskolai tanár. Munkái: Valamit elmondok... (versek, 1940); A huszonötéves „Sötétség" (esszé Kodolányi Jánosról, 1947); Pécs irodalomtörténete 1984. 143. o.) 25 Pécsi Napló, 1932. ápr. 10. sz. 2Í Fél évszázad ősbemutatói a Pécsi Nemzeti Színházban. Werner István visszaemlékezése a Pécsi Színpad 1955. áprilisi számában.
