Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Történettudomány - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban II.
.HALLHATÓ MÚZEUM" П. 177 „Az idősBartókBéla a nagyszentmiklósiföldmuves iskolának volt az igazgatója. Apám is ott végezte tanulmányait, tulajdonképpen gazdász volt, aki családi okok miatt került Pécsre. Nővére ugyanis Pécsre ment férjhez, Wessely nyomdászhoz 14 , de gyermekágyi lázban meghalt. Örökség ügyben, a hozomány visszaszerzése miatt küldte el az öreg Kari fiát, az apámat Pécsre, aki meg is egyezett Wesselyvel. Mivel azonban Wesselynek nem volt elég készpénze, mindenféle papírárut és egyebet adott apámnak, amiből ő trafikot, majd papír- és könyvüzletet létesített 1896-ban. A Kossuth Lajos utca külső részén 15 volt a bolt (ma cipőüzlet van a helyén). Az akkori politikai életben is részt vett, nagy kortese volt a 48-as függetlenségi párt (a kormánypárt ellenzéke) jelöltjének, Egri Bélának. 16 A kormánypárti képviselőErrethfőispán 17 lett volna, de Egri megígérte, ha őt választják, kiharcolja a Pécs— Pécsvárad—Bátaszék vasútvonal megépítését. Egri ki is harcolta és az első vonat 1911 nyarán elindult Pécsről Bátaszékre." Az 1910-es években Kari Artúr üzletével átköltözött a Kossuth Lajos utca másik (déli) oldalára, a Malom utcasarkán lévő épületbe (amely most bútorüzlet) és ott—a patika mellett—működött 1927-ig. Az akkor még fiatal Kari Lajos zenei pályára áhítozott. „Apám vett két hegedűt: nekem és az öcsémnek. Egészen komoly hegedűssé váltam az évek folyamán, úgyhogy Budapesten, a műegyetemen a zenekar prímhegedűse lettem. Egy technikus bálon Hubay Csárdajelenetét játszottam, amit Bartók Ilonka, szintén unokahúgom kísért zongorán. A hangverseny után megszólított egy idős úr: Neked nem a műegyetemen van a helyed, hanem a zeneakadémián! Ez az úr Balázs Árpád volt, a költő-nótaszerző. Elhatároztam, hogy titokban, a műegyetem mellett beiratkozom a zeneakadémiára. Ebben azonban családi körülményeim megakadályoztak. Öcsém és édesapám halála miatt nekem ott kellett hagynom Budapestet, lejöttem Pécsre. Mivel családom anyai ága erősen ellenezte, hogy zenei pályára menjek, beiratkoztam a pécsi egyetem jogi fakultására, és átvettem a családi könyv- és zeneműkereskedés vezetését. Problémát jelentett, hogy a konszolidációfolytán a világháború alatt kötött üzletbérek szabaddá váltak, többszörösükre emelkedtek. Mi sem tudtuk elfogadni a magas üzletbért, mirefelmondtak nekünk. Másik üzlethelyiséget kellett szereznünk, hiszen ez biztosította megélhetésünk alapját. Üzlethe14 Wessely Antal (Lúgos 1869—?) nyomdász. Felesége Kari Györgyike (akinek apja Kari Lajos kádármester, anyja Bartók Izabella), 1898. május 24-én gyermekágyi lázban hunyt el 21 éves korában. A csecsemő is meghalt. Wessely nyomdája az idő tájt a Boltívközben volt. Borsy Károly szíves közlése. 1J Az idő tájt a Király utca (elnevezve Király József pécsi püspökről, 1807—1825), a Széchenyi tértől a Felsőmalom utcáig tartott. Ott kezdődött és kelet felé vezetett a Kossuth Lajos utca. 16 Egri Béla (1859—1921) ügyvéd, országgyűlési képviselő. 17 Erreth János (1845—1915) Pécs város főispánja, ügyvéd, országgyűlési képviselő. 4. Kari Lajos lyiséget már nem találtunk, de eladó volt a Király és Felsőmalom utca sarki épület. 18 A Baranyai Agráripari RT. árulta, a pécsi Takarékpénztár egyik alvállalata, melynek igazgatója Baumann Emil volt. Horribilis összeget, mintegy 100—110 ezer, akkor megjelent pengőt kértek. Ennyi pénzünk nem volt. Visnya Ernőhöz 19 fordultam, aki mellém állt és megszavaztatott 84 ezer pengő váltókölcsönt, hogy meg tudjuk venni a házat és át tudjukxilakítani könyvüzlet céljára. Az akkori versenytárgyaláson a legolcsóbb ajánlatot tevő Hartai és Lipcsevics cég kapta a megbízást. A munkálatok 3 hónap és 5 nap alatt elkészültek. Be tudtunk költözni és megnyitottuk üzletünket az azóta is ismert helyen." Kari Lajosnak, az egykori Király (később Kossuth Lajos) és Felsőmalom utca sarkán volt üzletében a könyveken kívül zeneműveket, papírárukat és írószert is árusítottak. 18 Kari Artúr üzlete a korabeli Király- és Felsőmalom utca sarkán lévő épületben volt. „A hajdani Magyar Király Szálloda (Kossuth Lajos utca 48., ill. Felsővámház — helyesen: Felsőmalom u. 2.). Az egyemeletes, eklektikus épület a reformkorban a Batthyány Kázmér által vezetett ellenzék szálláshelye volt. Itt szállt meg 1846-ban Kossuth Lajos, egyetlen pécsi látogatása alkalmával." Bezerédy Győző: Pécs. Mecsek-Tourist, 1983.64. o. 19 Visnya Ernő (1879—1942) a Pécsi Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója.
