Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Történettudomány - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban II.
176 NÁDOR TAMÁS Csánki Dezső 6 4 kötetes munkájával, melyet én nagy érdeklődéssel forgattam. Már ott észrevettem, hogy Csánki sok olyan elpusztultfalunevet említ, amelyet én Kisbárapátiban, mint dűlőnevet megtaláltam. Mikor Kárászra kerültem, folytattam ezt a munkát. Magyaregregy—Kárász határában 10—15 elpusztult falunak a helyét tudtam a lakosság, idős parasztemberek segítségével meghatározni. [...] Nagy erővel nekifeküdtem a bárányi helynévgyűjtésnek, különösen, amikor megismertem Németh Bélána)? az anyagát, amely addig kéziratbanfeküdt a pécsi levéltárban és a tudományos világ előtt ismeretlen volt. Munkásságom elválaszthatatlan volt Zsolt Zsigmond 10 tevékenységétől, akivel nagyon jó barátságban voltam. Mivel nagyon sokat jártam vidékre, érintkeztem erdei fuvarosokkal, favágókkal, parasztokkal, akik szülőföldjüket jól ismerték, lehetővé vált, hogy minden dűlőnevet az erdészeti térképen rögzíteni tudtam. Amikor Györjfy György 11 eljött Pécsre és átnézte az anyagomat, meglepetéssel látta, milyen nagy mennyiségű dűlőnevet gyűjtöttem össze. Györjfy akkor készítette Baranya megye Árpádkori földrajzát és nagyon sok anyagomat fel tudta használni, tüzetesen meghatározva velük az elpusztult helységeket. Ezek a megbecsülések arra bátorítottak, hogy publikálni kezdjek. Itt Pais Dezső 12 , a Magyar Nyelv folyóirat szerkesztője volt az, aki felkarolt. De meg kell emlékeznem Mikesy Sándorról 13 is, aki az első irodalmi közléseimkor szinte kézvezetőm volt. Bevezetett a szerkesztés, a korrektúra és egyéb ilyen tudnivalókdolgába, összesen kb. 100—120 kisebb-nagyobb dolgozatom jelent meg, zömük baranyai, illetve pécsi vonatkozású. 1973 után a helytörténeti munkában hivatali elfoglaltságom miatt kevéssé tudtam résztvenni. Most azonban, hogy felszabadultam a kötelező penzum alól, újra ilyen irányú munkásságba kezdek." Beszélgetésünkkor, a hangkazettán megőrzött vallomás szerint, Reuter Camillo elmondta, hogy nyugdíjazása után régi tervét szeremé megvalósítani, hiszen a 70-es évek elején a tanárképző főiskola átvette kb. 100.000 lapos gyűjtését és ha minden sikerül, kialakul egy kutatóközpont, amely a magyar földrajzi nevek, helynevek gyűjtését, feldolgozását lesz hivatva elvégezni. Reuter Camillo lelkes munkásságát azonban félbetörte váratlan halála. „Baranyában ő volt az első, aki a névtudományban megvalósította az interdiszciplináris szemléletet. Korán felismerte azt, hogy aföldrajzi8 Csánki Dezső (1857—1933) történetíró, levéltáros, a MTA tagja. Mint történetíró a történetföldrajz és a helytörténeti kutatás területén alkotott jelentőset 9 Németh Béla (1840—1904) helytörténész, ügyvéd. Kéziratos anyaga 11 kötetben helyneveket, 18 kötetben helytörténeti dokumentumokat tartalmaz Pécsről, illetve Baranyáról. 10 Zsolt Zsigmond dr. (1908—1980) iskolaorvos, belgyógyász szakorvos, a PEAC elnöke, településtörténész. 11 Györffy György (1917—) történész, a történelemtudományok doktora, a MTA Tört. Tud. Intézet főmunkatársa 1988. évi nyugnév-gyűjtés adatai hasznosíthatók az erdőmüvelésben, az egykori vízrajzi viszonyok rekonstruálásában, a régészeti, településtörténeti kutatásokban, a kartográfiában és sok más tudományágban. Nemcsak elsődleges szakmunkájában: az erdőmérnöki munkában és a természetvédelemben ért el tiszteletre méltó eredményeket, hanem az említett szakterületekkel kapcsolatos határterületi diszciplinákban (például a növényföldrajzban) is, majd a településtörténetben és a névtudományban. Lelkiismereti ügyének tartotta, hogy legjobb tudásával segítse a „Baranya megye földrajzi nevei" (BMFN) с névadattár munkálatait. A megye történeti névanyagának gyűjtésében Reuter CamiUo érdemei elévülhetetlenek!" — olvashatjuk a Baranya с történelmi és honismereti folyóirat 1988/1—2. számában megjelent nekrológban. 2. Kari Lajos könyvkereskedő, zeneszerző Kari Lajos 1902. április 26-án született Pécsett. Előbb abudapesti műegyetemen kezdte meg tanulmányait, majd ezt félbeszakítva a pécsi tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust. Vezette a család könyves zeneműkereskedését, részt vett a város társadalmi és művészi életében. Hangdokumentumok К—74. Karl Lajos dr. beszél zenei emlékeiről, Lívia с operettjéről. Dr. Nádor Tamás: Életem — muzsika с rádiósorozata 1970. nov. 15-én elhangzott V. részének hangfelvétele. К—215, 216. Karl Lajos dr. beszél életéről, a régi Pécsről, egyetemről, kereskedőkről, az 1936-os berlini olimpiáról. A felvételt dr. Nádor Tamás készítette 1986. ápr. 17-én Kari Lajos pécsi, Puskin u. 1. sz. házban lévő lakásán. 118 perc. „Néhai édesapám [Kari Artúr] Bartók Bélának elsőunokatestvérevolt. Szintén aTorontál megyei Nagyszentmiklóson született, mint Bartók. Apai ági nagyanyámról, Bartók Izabelláról Székely Júlia: Elindultam szép hazámból című Bartók életrajzában meg is emlékezett." »... [idősebb] Bartók Béla nemcsak hivatalt örökölt apjától, hanem népes családot is, melyet el kellett tartania. Négy leánytestvére maradt otthon, egyik sem ment férjhez. [...] Az ötödik leánytestvér, a legidősebb gyermek, Izabella, korán férjhez ment." (Székely Júlia: Elindultam szép hazámból. Móra Ferenc Könyvkiadó. Budapest, 1965.15. o.) díjazásáig; a princetoni Institute for Advanced Study tagja. Munkái közül: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I— 1П. (1963—88). 12 Pais Dezső (1886—1973) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Helynévmagyarázatok és etimológiák százai őrzik nevét. 13 Mikesy Sándor (1917—1975) nyelvész. Haláláig a Magyar Nyelv technikai szerkesztője. Szűkebb szakterülete a névkutatás.
