Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - Cserdi András: További változások Komlón az 1910-es évek első felében

VÁLTOZÁSOK KOMLÓN AZ 1910-ES ÉVEKBEN 171 A takaréktűzhelyekre a szerződésben előírt hamuajtókat nem szerelték fel. A disznóólak vályúinak csapóajtóinál a kiakasztóhorgok mindenütt hiányoztak. Az I. sor 9. sz. házának egyik ablakpántja nem volt beerősítve, az ablak kiesett a kerettokból. A II. sor erdő felőli 3. és 7. sz. házainál egy-egy mennyezetdeszka a korhadás első jeleit mutatta. Ilyen súlyos és kevésbé súlyos hibák felsorolása után megállapították, hogy a vállalkozó a hibákat köteles kijavítani. Az épületek jótállása 1913. december l-ig tart, véglegesen majd csak akkor veszik át az épületeket. A hibák kijavítása után a felhasznált pénzösszeg kifizethető Károlyinak. Az utólagos átvételi jegyzőkönyv a jótállási idő letelte után jóval, 1914. január 17-én készült el. Ebből kitűnik, hogy a padlástapasztás körüli hibákat a vállalkozó nem javította ki, a kamraajtókat ugyancsak nem javították meg. így a cég 1914. május 15-ig újabb határidőt kapott a munka hibátlan befejezésére. 1914. december 5-én Károlyi Emil levelet írt Komlóra, melyben kijelentette, hogy a padlástapasztásnál észlelt hibákat nem tudja kijavítani, és kérte, hogy In unserer Studie haben wir versucht, jenen Aufschwung zu schildern, der nach der staatlichen Übernahme der Kohlenbergwerke in Komló vor sich ging. Verbunden mit der Errichtung der Bergwerke, vor allem der Neuschacht wurde eine Reihe von Investitionen gestartet, die der Entwicklung des Dorfes einen Schwung gaben. Es wurde eineElektrozentrale errichtet, durch den Ausbau eines Aufzugs und der schmalspurigen Eisenbahn wurde die Frage des Transports von Baumateial und Kohle gelöst. Eine neue Seilbahn ezért 600 korona értékcsökkenéssel vegyék át a házakat. Újtelep megépítése így lényegében lezárult. Idézzük végezetül azt az összegzésnek is beillő képet, amelyik az átvételi jegyzőkönyvből való és jellemzi a kőházakból álló, árnyékszékkel, fáskamrákkal, tyúkóllal, disznóóllal ellátott telepet és házakat: „Mivel az építésre szánt terület igen nagy lejtővel bírt, a házakat rézsűkkel ellátott bevágásokba helyezték, hogy ne kelljen igen mély alapokat, s lábazatot építem, a melléképületek részére pedig az 1—3 méterrel magasabban fekvő területet planírozták, úgy, hogy a melléképületek 1—3 méterrel magasabban vannak, mint a házak." így alakult ki ez a kissé túlzsúfolt városrész, mely megépülése óta viseli az Újtelep nevet. A lakók a beköltözés után a bányától akácfa-, almafa-, körtefa-, szilvafa-csemetéket kaptak ingyen, hogy azokat a házak köré ültetve, a területet otthonosabbá tegyék. írásunkban áttekintettük az 1909—1915 közti időszak állapotát, bemutattuk a fontosabb építkezéseket, kivéve egyet, melyről csak szó esett, Újakna építését. Ennek története azonban további kutatásokat igényelne. und ein Kompressorlager wurden gebaut. Anstelle der ehemaligen Kohlensortierer wurde ein Sortierwerk gebaut. Eine Lampenkammer und ein Badehaus ergänzten die Anlage. Zu den Bauarbeiten wurde vom Bergwerk eine Ziegelbrennerei errichtet, um das Baumaterial billiger anschaffen zu können. Zwecks Ansiedlung der Arbeiter wurden 90 Doppelwohnhäuser erbaut. Von diesen Häusern sind 82 in der heute noch bestehenden Újtelep (Neusiedlung) errichtet worden. Weitere Veränderungen in Komló in der ersten Hälfte der 1910er Jahre András CSERDI