Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Történettudomány - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története I. Az első 25 év
142 В. HORVÁTH CSILLA póleoni háborúk során Pécsett elhunyt katonáknak állított emléket. Ezt a város és Zsolnay Miklós állíttatja a Mecsek Egyesület csak a hozzávezető utat készítette el." Az „időjelző házikó" ahogy akkor nevezték Károlyi Emil építész tervezte, a kivitelezők helyi iparosok voltak. A galvanizált horganylemezből készült négy méteres alkotmányt Csukás Zoltán a város legjobb bádogosa készítette el. A szobrászati munkákat „szívességből" Makk Lajos végezte el. Hamerli József vaskereskedő ajándékozta a lépcsőre helyezendő vaskorlátot. Hoffmann Lajos bútorgyáros a famunkákat önköltségi áron készítette el. Schönwald Imre órás egy thermométert és egy barométert ajándékozott. 100 A többi műszert külföldről szerezték be. A meteorológiai oszlop költségeinek egyrészét társas vacsora rendezésével szerezték meg. 101 1908 áprilisában avatták fel az időjárás jelzőt a Széchenyi téren a városi tanácstól délre kb. a mai Zsolnay kút helyén. így nem zavarta a bejárást a városházára, s a bérkocsi állomást sem kellett máshová helyezni. 102 Az elkészült építményt gondozásra és megőrzésre átadta az egyesület a városnak. A misinai kilátó megépítését véglegesen az 1908 március 22-i közgyűlés szavazta meg. Igen sokan vettek részt a közgyűlésen „ott láttuk városunk közönségének színe javát, élén Erreth János főispánnal, bírákat, tanárokat, orvosokat, egyházi férfiakat, iparosokat, kereskedőket, gazdákat, szóval minden osztály képviselőjét, sőt még hölgyeket is." 103 A költségeket 12 000 koronában határozták meg. 104 A huszonöt négyszögölnyi területet, ahová a kilátót építették a város adta. 105 A kivitelezés ellenőrzésére héttagú szakértő bizottságot választottak az egyesületi tagokból: Károlyi Emil az épület tervezője, Pilch Andor építész, Feszti Nándor törvényszéki bíró, Mysckowszky Emil bányafőfelügyelő, Károlyi Sándor építész, dr. Zsiga László gyógyszerész. 106 A kilátó tervei Pilch Andor irodájában négy napra kiállították, hogy az érdeklődők megtekinthessék. 107 A torony kivitelezésével az egyetlen jelentkezőt a Mischl és Vukajovits céget bízták meg. 108 A vasmunkákat Asztalos Nándor, az ácsmunkákat Horváth János iparosok végezték el. 109 Szeptember 13-án már fel is avatták a kilátót. Az avatás programja a következő volt: „8 órakor gyülekezés a királyi tábla előtt, 1/4 9 indulás a Kardos és Bánf99 P. N. 1908. márc. 20. 100 P. N. 1908. ápr. 19. 101 Bm. L. ME jegyzőkönyve 1891—1923 választmányi ülés 1908. ápr. 3. 102 Bm. L. polgármesteri iratok 1908/894 103 P. N. 1908. márc. 24. 104 Bm. L. ME jegyzőkönyve 1891—1923 közgyűlési jegyzőkönyv 1908. márc. 22. 105 Bm. L. polgármesteri iratok 1908/11240 104 P. N. 1908. ápr. 5. 107 P. N. 1908. ápr. 8. 108 Bm.L. ME jegyzőkönyvei 1891—1923 választmányi ülés 1908. ápr. 27. 109 P. N. 1908. szept. 15. fay úton a Misinára, 11-kor avatás, 12 ebéd a sátrakban, 3 óra séta a Tubesre majd le a Tettyére, ahol tűzijátékkal végződik a nap." 110 Az érdeklődők kb. kétszázan lehettek — szép számban hölgyek is — „az égen kóválygó komor felhők dacára is." Üdvölzó beszédet modtak: Balog Károly elnök és Nendtvich Andor polgármester. Az újságból ismerhetjük meg a torony pontos leírását: „... alapzata4,70x4,70 méter. A toronynak az erkélyig terjedő magassága 5 egyforma emeletre van osztva, amelyek mindegyikéről kényelmes lépcsózet vezet a fölötte levő emeletre. A közlekedést az erkélyről a tetőzetre egy 1,5 m átmérőjű kis melléktoronyban elhelyezett vas csigalépcső biztosítja. A belső karzat 9 négyzetméter alapterülettel bír, s 20—25 személynek ad nézőhelyet, a teraszon kb. 40 látogató fér el. A torony fala helyszínen bányászott kőből készült, a torony korlátja kovácsoltvas." 111 A torony 1000 koronával kevesebbe került a tervezettnél. 112 Nagy a látogatottsága a kilátónak, hétköznap 50— 80 vasárnap 2—300 fő. Néhány hét múlva a megnyitás után úgy dönt az egyesület, hogy a tagoktól és a nem tagoktól is szednek belépődíjat, ha nem is egyenlő mértékben. Ez az intézkedés egy rövid időre kb. negyedére csökkentette a látogatókat, de hamarosan megszokták és igen népszerű program lett a kilátót felkeresni. 113 Az év végéig kb. 6000 jártak fenn a toronynál. Az egyesület joggal volt büszke alkotásaira, s ezért az új kilátóról készült fényképet elküldte több testvér egyesületnek: A Magyar Turista Egyesületnek, a Magyar Kárpát Egyesületnek, az Erdélyi Kárpát Egyesületnek, az Aradi Turista Egyesületnek és a Magyar Tanítók Turista Egyesületének. 114 Az új egyleti helyiség lehetőséget adott arra, hogy a meglévő könyv és folyóirat állományukat növeljék. Ennek egyik módja a vásárlás volt erre 100 koronát szavaztak meg. 115 A másik lehetőség a kiadványok cseréjének szorgalmazás a többi turista egylettel. Ugyanilyen céllal külföldi egyesületeket is megkerestek, ezek közül azonban csak a Svájci Alpin Club válaszolt és küldött kiadványokat. 116 A novemberi választmányi gyűlés úgy határozott, hogy a helyi munkás testületek is kedvezményben részesülnek, ha csoportosan keresik fel a kilátót. 117 Az év végén létrehozták a Park osztályt a városban létező és létesítendő parkok felügyeletére. 118 110 P.N. 1908. szept. 6. 111 P. N. 1908. szept. 15. 112 P. N. 1908. szept. 24. 113 P. N. 1908. okt. 4. 114 Bm. L. ME jegyzőkönyve 1891—1923 választmányi ülés 1908. nov. 9. 115 Bm. L. ME jegyzőkönyve 1891—1923 választmányi ülés 1908. jan. 10. 116 Bm. L. ME jegyzőkönyve 1891—1923 választmányi ülés 1908. márc. 12. 1,7 Bm. L. ME jegyzőkönyve 1891—1923 választmányi ülés 1908. nov. 9. 118 Bm. L. ME jegyzőkönyve 1891—1923 választmányi ülés 1908. aug. 31.
