Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története I. Az első 25 év

A MECSEK EGYESÜLET TÖRTÉNETE I. 139 dezését. Elkészítették a rendezési tervet, ehhez segítséget kaptak József főherceg uradalmi főkertésztől, Hatos Jánostól, aki a tervet ingyen készítette el. Elképzelése szerint francia kertet alakítottak volna ki a Tettyén. A patakból fátyolszerű vízesését hoztak vona létre.

58 A felújításhoz szükséges pénzt a Tettyén rendezett népünnepélyekkel óhajtották előteremtetni.

59 Reeh György városi tanácsos kettőt is rendezett A műkedvelő előadások, tréfás versenyek mellett ezeknek a rendezvényeknek a legnagyobb attrakciója a Tettyére felvezetett villanyvilágítás és a tűzijáték volt. Mindkét rendezvényen közel ezer-ezer ember vett részt. A bevételből és az adományokból indították meg a terület helyreállítását.

60 Az egyesületnek a Mecsek használhatóvá tétele mellett feladata volt a hegyen levő erdő megőrzése és telepítésének elősegítése. Ennek érdekében a Mecsek Egylet kérvényt nyújtott be a város tanácsához, hogy a Mecsek déli lejtőjén keleten a Dömörkapuig, nyugaton pedig ameddig még érintetlen az erdő, szüntessék be a fakitermelést s csak „az elélt fák pótoltassanak újabb ültetésekkel. A katonaság részére céllövő helyül szolgáló több holdnyi terület kopáran áll, a még meglévő talajt az esőzések a város utcáira hordják le." Ezért kérik, hogy ezt a területet erdősítsék vissza. Ezzel megállítható lenne az 1880-as évek óta jelentkező karsztosodás is. Pécs egészségügyi helyzete is igényelné az erdősítést, mivel óriási méreteket öltött a tüdővész a városban s szükség lenne a tiszta erdei levegőre.

61 A város közgyűlése megtárgyalta a beadványt és az illetékeseket utasította arra, hogy keressenek új gyakorlóteret a katonaság számára, valamint felkérték a városi erdőhivatalt, hogy az „erdő tarolását" átgondoltabban végezzék. Néhány év múlva érződik ennek a munkának a hatása, amikor is Pécs törvényhatósága 1905 augusztus 21-én hozott közgyűlési határozatával a mecseki sétányokat környező erdőrészt kivette a „rendes üzemből" s parkerdőnek nyilánította a területet.

62 1904-ben ismét népünnepélyeket rendeztek a Tettyén, annak felújítása érdekében. A műsoron szerepelt többek között bikaviadal „műbikával". Eljátszották a japán—orosz háborút is. A zenét egy női zenekar és a Zsolnay gyár tűzoltózenekara szolgáltatta.

63 Az egyleti élet élénkülését mutatja, hogy létrehoztak egy barlangkutató osztályt akörnyéken levő cseppkőbarlangok (Abaliget, Máriagyüd) megkutatására és feltárására. Megtisztelő felkérést kapott az egyesület három tagja Balog Károly, Kiss József és dr. Rónaky Kálmán, hogy Budapesten tartsanak felolvasást „a Mecsek és környékének turisztikai érdekességeiről".

64 Nagy sikerrel tartották meg a felolvasást. 1905-ben fellendült a kirándulási kedv az egyesületi tagok között. Ehhez hozzájárultak a különböző utazási kedvezmények. Az Adria tengerhajózási rt. 33%ot, a DGT pedig П. osztályú hajójeggyel I. osztályon engedélyezi az utazást a Mecsek Egyesület arcképes igazolványát felmutató legalább öt fős csoportoknak.

65 A legjelentősebb kirándulást ebben az évben Kiss József vezette Németországba egy tíz fős társaságnak.

66 Két új létesítményt készítenek ebben az évben. Az egyik az előző évben elhunyt egyesületi tag Mócs Szaniszló ciszter tanár emlékére állított pihenő, a másik Hamedli fényképész hagyatékából létrehozott Irma út, mely a Tettyétől a Dömörkapuig vezetett A város segítségével megkezdték a Tettye renoválását. (1000 koronát kaptak erre a célra a várostól.)

67

1905-ben ismét két népünnepélyt rendeztek a Tettyén, az elsőt a Pécsi Jótékony Nőegylettel közösen. A tettyei vendéglő „japán stílusban volt dekorálva és gésák szolgáltak fel". Közreműködtek: a Pécsi Dalárda, az 52. gyalogezred zenekara, valamint Fedák Sári. Az itt tartózkodó Wlassics Gyula országgyűlési képviselő is fellátogatott az ünnepélyre.

68 A második tettyei rendezvény olasz hagyományokat elevenített meg. A Tettye érdekében rendezett ünnepélyek főszervezője évek óta Reeh György az egylet igazgatója volt. Ezért a lelkes munkájáért az egyesület úgy határozott hogy a Tettyéről induló szerpentint „Gyuri útnak" nevezik el. „Elismerést akar ezzel nyújtani az igazgatónak, aki több ezer koronát teremtett saját munkájával a Tettye rendezés céljára s akinek nevét ez úton még jobban hozzáfűzni véh ahhoz a Tettyéhez, melynek újjáteremtését mint egy életcélul tűzte ki."

69 A város egyletei bevételeikből támogatták egymást. A két tettyei ünnepély bevételéből a Pécsi Dalárdának 238 koronát küldtek. Ugyanakkor a Mecsek Egyesület a Lassale szobor avatási ünnepségének bevételének egynegyedét kapta meg a munkásoktól.

70 A barlangkutató osztály működésének első évében az abaligeti barlangot kétszer is megkutatta, s egy új cseppkőbarlangot is felfedeztek.

71 A mánfai kőlyuknál is kutatást végeztek 36 m mélyre hatoltak le, ami az akkori felszerelések mellett nem volt kis teljesítmény.

72 A 15. fennállásuk alkalmával a közgyűlésen megállapították, hogy 9134 m utat építettek, de a 986 tagot kevésnek tartják. A közgyűlésen azonban sokan voltak s „ez a szokatlan érdeklődés legjobb reményekkel töltenek el, hogy a stagnáció veszélye ezen egyletet nem fenyegeti." S valóban abban az évben megélén1 Tettye с alkalmi lap 1903. jún. 7. 1 Az ME évkönyve 1903 'ua. Bm. L. polgármesteri iratok 1904/9318 '• Az ME évkönyve 1916 1

P. N. 1904. jún. 12. 1 Az ME évkönyve 1904 1 P. N. 1905. ápr. 23. 46 P. N. 1905. aug. 6. 47 Az ME évkönyve 1905 48 P. N. 1905 jún. 11. 49 Bm. L. ME jegyzőkönyve 1891—1923 választmányi ülés 1905. szept. 22. 70 P. N. 1905. júl. 28. 71 P. N. 1905. ápr. 21. 72 P. N. 1905. aug. 18.