Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Történettudomány - Soproni Olivér: A mihráb motívum vándorlása és egy mihrábos erdélyi kályhacsempe
A MD4RAB MOTÍVUM VÁNDORLÁSA 119 11. kép. Mihrab. Qussojr Amra. A trónon a kalifa. Diez: i. m. 190. kép. (29. j.) és annak megőrzésére használjuk, de ezzel szemben Keleten az írást a művészetek, a festés egy fajának, sőt megteremtőjének tekintették. Példája ennek a kínai írás és festészet szoros kapcsolata, ami az iszlámban még kimagaslóbb funkciót nyert. Az arab betű, már formai adottságánál fogva is felkínálta magát a művészi díszítés céljaira. A szögletes kufi, a hajlékonyabb tulut és neszki betűformák önként kínálkoztak a művészi képalkotásra és, amint láthattuk, a céljukat kitűnően be is töltötték. Mihrabjainknál tehát e betűk nemcsak a szakrális célt szolgálták, hanem művészi becsét is magasabbra emelték, Különben az arab írásnak fantasztikus, és sokszor képszerű kifejezését is felhasználták. Celal idézett munkájának több illusztrációja is fényesen bizonyítja, hogy mily elképesztően dús fantáziái keletkezhettek a betűformák alakítgatásai folytán. 31 (Celal, i. m.: 449—462 képek.) A perzsa ivánoknak, a szeldzsuk és oszmánli dzsámik kapuzatának ornamentális díszítése központjában is az írásjegyek ilyen kalligrafikus megoldása emeli azoknak művészi szépségét. Tehát a lépcsős, vagy néha sima piramis formák mellett az ívekből alkotott boltozat is sokszor előfordul, amely formák azután hasonlóan az imaszőnyegek mihrabmintáin is, ugyanígy megtalálható. Az iszlám művészet géniusza karöltve a hitvilág fanatizmusával teremtette meg e művészet remekeit Folytathatnánk még sorát a szebbnél-szebb mihrabok ismertetésének, de tanulmányunknak nem ez a célja, csak csempénk mintájához akartunk közelebb kerülni. Ne feledkezzünk meg hazai fennmaradt dzsámiaink mihrabjairól sem. Nem sok emlékével dicsekedhetünk ezeknek. A pécsi Khazi Kasszim Pasa dzsámin, a Széchenyi téren, annak déli oldalán, a két kapu között láthatjuk mihrabunkat. Ennek szintén lépcsős, piramisos a kapuzata, amelynek sarkait arabeszkes Korán feliratok díszítették és gazdag sztalaktitok képezik a boltozatot. De nem odaillő a fülkében elhelyezett mosdómedence, mivel a mihrabban gazdagon faragott X lábú asztalkán a Koránt kellett elhelyezni, amit itt természetesen hiába keresünk. Egyébként a dzsámi sarok sztalaktitjai is felkelthetik érdeklődésünket, mivel azok gazdagon csipkézett művészi kialakítása az oszmánli építészet magas színvonalát dicséri és reprezentálja hazai szegényesebb építményei között. 32 (Molnár József: A törökvilág emlékei Magyarországon. Bp. Corvina. 1977.46. és 47. képek.) Még a pesti belvárosi plébániatemplom falába vésett mihrabról kell megemlékeznünk, de ez átalakított formájában már semmi különösebb művészi élménnyel nem szolgál. Azt tudjuk már, hogy Ázsiában minden művészet és így a szőnyegszövés is a kozmikus világkép szolgálatában állott és ez természetesen megkövetelte a szimbolikus ábrázolást is, éppen ezért az imaszőnyegek mintái is ezt a célt szolgálják. De ehhez ezeknél még egy igen fontos funció is hozzájárult. Mert mit is ábrázolnak e szőnyegek? Semmi egyebet, mint a dzsámi mihrabját, tehát tisztán absztrakt elgondolások motiválása a földi világban, egy építménynek architektonikus megjelenítésében, ami szintén a vallást szolgálja és éppen ezért szakrális szerepét még jobban kidomborítja. Bár az imaszőnyegek Kis-Ázsiához kötődnek és a törökségnek reálisabb szellemiségét tükrözik, azért elvétve Perzsiában, Belső-Ázsiában és Indiában is találkozunk néhány ritka darabjával. De milyen más felfogást tükröz például egy XVIII. századi perzsa darab, ami igen ritka e területen, Ezen mihrabban az ott szerCelal Esad Arseven: i. m. 449—462. képek. 31 Molnár József: A török világ emlékei Magyarországon. Bp. Corvina. 1977. 46., 48., 49. képek.
