Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992)
Régészet - Tóth Endre: A Quinque Basilicae – Quinque Ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez
106 TÓTH ENDRE mi nem bizonyítja, hogy Pécs latin nevének honfoglalás előtti római vagy Karoling emikai-kultikus folyamatosságon nyugvó gyökerei lennének. Mivel hiányzik a fordítás alapjául szolgáló Otegyháza név, a Quinque Ecclesiae eredetét tekintve egyházi helynévadás, névhasználat körébe sorolható, már amennyire Szent István korában ilyesmiről beszélni lehet. Kevésbé tartom lehetségesnek, hogy az elnevezéskor az egyháziak a települést nevezték el Quinque Ecclesiaenek. Egyrészt erre nem volt szükség, mert a településnek volt neve (Pécs), amit latinosíthattak volna, mint a többi püspöki székhelynél történt. Másrészt az alapító levél qui vocabitur... mellékmondata és a székesegyház keletkezése sem támogat egy ilyen lehetőséget. Valószínűbb, hogy az egyházmegye területét kellett megnevezni, mivel még nem volt székhelye, és ennek érdekében konstruálták a Quinque Ecclesiae nevet. Ha azt keressük, hogy az elnevezést mi válthatta ki, akkor a legegyszerűbb megoldás kétségtelenül az, hogy területén öt templom állt (vagy épült) Szent István korában. Noha valószínű, hogy a pécsi egyházmegye öt római püspökség területét foglalja el (?Iovia, ?Sopianae, Cibalae, Mursa, Sirmium) ezekről aligha tudhattak all. században; ezért a Szent István-kori névadás a késő római püpökséggel nem állhat kapcsolatban. Az azonban nem lehetetlen, hogy a Quinque Ecclesiae elnevezés a korai esperességek számával függ össze, amelyek száma öt volt (vátyi, baranyai, aszuágyi, pozsegai, valkói). IRODALOMJEGYZÉK Brönsted 1928 M. J. Brönsted: Recherches à Salona I. Nagy 1937 Copenhague 1928. Dyggve 1951 E. Dyggve: History of Salonitan Christianity. Oslo 1951. Reuter 1963 Fülep 1984 F. Fiilep: Sopianae. The history of Pécs during the Roman Era and the problem of the continuity of the late roman populati- Schiaffini 1923 on, Arch.Hung 50, 1984. Győrffy 1977 Győrffy Gy.: Szent István és műve, Bp. 1977. Jiricek 1897 С Jiricek: Das chirstliche Element in der Simonyi 1959 topographischen Nomenclatur der Balkanländer, Sitzungsbericht, Wien Bd. 136, 1897. Szabados— Kirigin— Vágó 1948 Marin 1989 Br. Kirigin —E. Marin: Archäologischer Führer durch Mitteldalmatien, Split 1989. Kiss 1988 KissL.: Földrajzi nevek etimológiai szótá- Szentpétery 1923 га, Bp. 19884. Klebel 1928 E. Klebel: Die Ostgrenze des Karolingi- Tóth 1972 sehen Reiches, Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich 21., 1928. Koller 1969 H. Koller: König Amolfs grosses Privileg Tóth 1987 für Salzburg, Mitteilungen der Gesellschaft Salzburger Landeskunde 109,1969, 65. Kristó 1985 Kristó Gy.: A Kárpát-medencei helynévanyag kontinuitásának kérdéséhez. Név és Tóth 1989 névkutatás (szerk. Békési I. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 170, TóthM. 1988 Bp. 1985,15—22.). Leclercq 1959 H. Leclercq: Salona. Dictionnaire dArcheologie chrétienne et de liturgie 15. Pa- Vékony 1986 ris 1950, 602—*24. MGH DD Monumenta Germaniae Historica, Diplomata. Mitterauer 1963 M. Mitteauer: Karolingi sehe Markgrafen Wolfram 1979 im Südosten. Archiv für österr. Geschichte Bd. 123. Wien 1963. Nagy T.: A pannóniai kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig. DissertationesPannonicaen:12.Bp. 1937. Reuter C: Újabb adat Pécs város középkori latin nevéhez. JPMÉ 1962 (1963) 195— 197. A. Schiaffini: Intomo al nome e alla storia delle chiese non parochiali nel Medio Evo (A proposito del toponimo „basilica") Archivio storico italiano 1923, 25—64. Simonyi D.: Pécs „Quinque Ecclesiae" nevének eredetéről, Antik Tanulmányok 6, 1959, 87—103. SzabadosM. R.—Vágó L.: Savaria-Szombathely bibliográfiája, Szomathely 1948, Acta Savariensia 5. Szentpétery I.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, Bp. 1923. Tóth E.: Adatok Savaria-Szombathely és környéke történeti földrajzához, Vasi Szemle 26, 1972, 239—262. E. Tóth: Bemerkungen zur Kontinuität der römischen Provinzbevölkerung in Transdanubien, in: Die Völker Südosteuropas im 6. bis 8. Jahrhundert, SüdosteuropaBibliothekBd. 17. Berlin 1987,251—264. E. Tóth: Provincia Valeria Media, Acta Arch.Hung 41, 1989, 197—226. Tóth M.: A művészet Szent István korában in: Szent István és kora, Bp. 1988, 113— 132. Vékony G.: A Karoling Birodalom „délkeleti" határvédelme kérdéséhez. Komárom megyei múzeumok közleményei 2, 1986, 43—75. H. Wolfram: Conversio Bagoariorum et Carantanorum, Wien 1979.
