Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, II.
158 NÁDOR TAMÁS gyerekek intelligenciájával. Mindent kiszed belőlük, ami bennük van. Szólamokat rendez. A történelem kérdései pattognak. Ügy rohan át a mohácsi vész, az ország három felé szakadásának korán, mintha repülőről mutatná be a történelmi tájat. S a gyerekek, mily okosak. Fogalmuk sincs ugyan arról, hogy az 1514 felett meg is lehet illetődni. De ez nem is az elemi iskola feladata. Itt csak tömör ismereteket, megvitatott és már vitathatatlan igazságokat árulnak.» Ez, ami az én személyemre vonatkozik. A többi, miután ő az Ormánságból jött és ott az egykét tanulmányozta, most idejött és látja itt ezt a rengeteg gyereket, ezen meditál ebben a hosszú cikkben. [...] 6. epizód Rácváros „[...] Engedélyt kaptunk egy ének-zeneműveket tároló működéséhez. A baranyai népművelési hivatal egy külön szobájában helyeztük el a Magyar Kórus zeneműkiadó kottáit. Az Angster gyártól használatra egy jó harmóniumot kaptunk ingyen, és minden hét csütörtökjén délután Som Károly bányatelepi karnagy kollégámmal fogadtuk a falusi karvezető tanítókat. Bemutattuk a kívánt és kiválasztott műveket. Én készítettem a kezdő énekkarok számára 2 éves, heti 2x2 órára terjedő tantervet. Ezt a katolikus kántor szaklap egri nyomdájában kinyomatták és az ország összes karvezetője, falusi tanítója ingyen megkapta. Az előadott művek árával (bőven volt) félévenként elszámoltunk a Magyar Kórus kiadóval. Bárdos Lajos és Forrai Miklós voltak támogatóink. ... 1940—48-ig a pécsi Pius Gimnázium 6 tanerős remek kis zeneiskolájának voltam tanára az államosításig. 1950. szeptember l-jével, 38 és fél évi szolgálattal, nyugdíjba helyeztek. Előtte 1948-ban a pesti Zeneakadémián megszereztem a zenetanári működéshez előírt képesítést. [...] 1952-ben újjászervezték a Pécsi Városi Zeneiskolát. Az alapfokúnak Horváth Mihály, a piusi zeneiskola volt vezetője lett az igazgatója, ö azonnal meghívott szolfézs tanárnak. 1953-ban Weininger Margittal 17 megszerveztük a Zeneoktatói Munkaközösséget. 1963-ban, már koromra való tekintettel is (70 éves voltam), befejeztem működésemet. Miután az orgona volt a szerelmem [1927—1963 között ellátta a rácvárosi templomban a kántori feladatot], a zeneoktatásból való kilépésem után a pécsi belvárosi templom orgonistája lettem, s még 14 évig boldogan, sokat 17 Weininger Margit (1901—1982) zongoraművésznő, zenetanár. gyakoroltam a hatalmas, szép Angster orgonán, 1977-ig, 84 éves koromig. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy az Angster orgonagyár fennállásának 75. éves jubileumát csekélységem szervezte meg. A cég történetét én adtam elő, s én szerkesztettem, részben magam írtam a szép kiállítású műsorfüzetet. Most itt élek Pécs-Rácváros 7. alatt. De, mert ismert vagyok, a zsámbéki tanítóképző főiskola meghívott tanfolyamára előadónak. A kaposvári főiskola egyik növendékének disszertációját segítettem megszerkeszteni (jeles lett). Életem történetét a főiskolák biztatására megírtam. Megtalálható a pécsi levéltárban, a pécsi múzeumban, a városi és megyei művelődési osztályon. Most a 96. évet taposom egyedül, rokontalanul, kicsi kis otthonomban. 1989. I. 23. Kerényi János." 5. M AD AS JÓZSEF bányamérnök, helytörténész. VELE KAPCSOLATOS ÍRÁSOK: Madas József (1905—1988). H. I. [Hársfai István] nekrológja a Dunántúli Napló 1988. márc. 2-i számában. Madas József (1905—1988). Móró Mária Anna írása a Baranya с történelmi és honismereti folyóirat I. évf. 1988/1—2. számában. 118. o. Példamutató azonosulás Péccsel. A Madas. Hársfai István írása a Dunántúli Napló 1989. ápr. 15-i számában. MADAS JÓZSEF MEGJELENT ÍRÁSAINAK JEGYZÉKE: Aknamélyítés előcementálással karsztos mészkőben. .Bányászati és Kohászati Lapok. 1943. I. 1—10. A pécsi kokszszéntermelés néhány kérdése. Bányászati Lapok, 1958. 8/9. 584—591. o. Pécs belváros 1722. évi helyszínrajza. Baranyai Helytörténetirás, 1971. 21—35. o. térképmelléklettel. A pécsi pálos rendház telkének kialakulása. Pécsi Műszaki Szemle, 1971. 2. 17—23. o. Török temető Pécsett. Janus Pannonius Múzeum évkönyve 17/18. 1972/73. (1975). 117— 122. o. térképpel. Az elpusztult pécsi mecsetek. Pécsi Műszaki Szemle, 1973. 2/3. 41—47. o. 3 térképpel. A XVII. századi horvát iskola Pécsett. Pécsi Műszaki Szemle, 1975. 1/2. 43—48. o. Az első pécsi gyógyszertár helye. Janus Pannonius Múzeum évkönyve. 22. 1977. (1978) 287—288. o.
