Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Régészet - Pásztor Adrien: A nagyharsányi avarkori temető értékelése

A NAGYHARSÁNYI AVARKORI TEMETŐ 83 töredékes állapotban a koponya két oldalán fe­küdtek. Az egyik fülkarika bronzból, a másik ezüst huzalból készült. Szerkezetük egyszerű, elkészítésük nem igényelt magasfokú ötvös­technikát. 27 A 75. nősírból került elő az a ritka fülbeva­lótípus, melynek csüngőtagját hatszögű csonka­gúla alakú préselt bronzlemezből hajlították. A palást belsejébe hasonló alakú fadarabkát he­lyeztek. A hatszög éleit granulációt utánzó pré­selt dudorsorok díszítették. A fülbevaló töre­dékes, a vékony bronzlemez az egyik fülkari­káról elporlott (II. t. 11.; JPMÉ. 1963. XIII. t. 10—11.). Legközelebbi párhuzamai a Zalakomár —Lesvár-dűlői avarkori temető késői sírjaiból származnak. 28 A nagyharsányi 75. sír lelet­együttese (fekete dinnyemag alakú üveg és hengeres ólomgyöngyökből álló nyakfűzér és sárga színű fülesbögre) a párhuzamok ismere­tében a temető egyik legkésőbbi temetkezését datálja. A 75. sír közelében feküdt a 76. női sír, ben­ne olyan bronz fülbevalóval, amely szintén ritka előfordulású a magyarországi avarkori temetők­ben. A huzalkarikán öntött bronz függő, mely­nek kettőskúp alakú testéhez öt apró gömböcs­két forrasztottak (II. t 12.; JPMÉ. 1963. XIII. t. 13—14.). A legjobb párhuzamokat a szlová­kiai és morvaországi anyagból meríthetjük. 20 Szabó J. Győző a pilismaróti 39. sír lemezes csüngője kapcsán analógiaként említette a nagyharsányi és a bilisicsi öntőminta fülbeva­lóját. A lemezes és öntött változatokat a pasz­tacsüngős fülbevalók utánzatainak tartja, meg­állapítva, hogy a bepödrött, ill. S-végű fülbe­valókkal együtt jelennek meg a késő-avarkor­ban. 30 Gyöngyök, nyakfüzérek 20 nő, 9 gyerek sír­ból kerültek elő. A temető legkorábbra keltez­hető 2. sírjában koraavarkorra jellemző 27 Pásztor A.: Adatok a közép-avarkor ékszer­viseletének kérdéséhez. AÉ. 1986. 1. (113) 113— 129. 28 Zalakomár—Lesvárdűlő 3., 90., 116., 142., 229. sí­rok. Ezeken a fülbevalókon apró granulált, ill. préselt díszek láthatók. Alakjuk hengeres vagy többszögű csonkagúla. Gyakran díszítette őket üvegcsöngő is. Anyaguk ezüst és bronz. Mellék­leteik között gyakoriak az amphora és ólom" gyöngyök, és a különböző, lefelé hegyesedő, spi­rálcsüngős végű fülkarikák, melyek a 9. század első felére való datálást erősítik meg. Szőke B. M. szóbeli közlése. Segítségét ezúton is köszö­nöm. 29 Budinsky—Kricka, Staroslovanisky mohylnik v Kralovskom Shlmci ychodnom Slow. AR. 2. 1950. 71. Obr. 52. Kabát J., Avarsko-slovenske pohrebiáte Barca u Kosié AR. 1954. 6. 619. Obr. 271. 7—8. Cilinska Z.: Frühmittelalterliches Gräberfeld in zelovce. 1973. Taf. XLVII. Grab 278. 1. gyöngytípusok voltak (többségében szemes, be­tétes pasztagyöngyök, fehéres színű ikergyön­gyök és tojásdad pasztagyöngyök). A nyakfü­zért három köralakú, préselt lemezcsüngő is díszítette (III. t. 28.; JPMÉ. 1963. II. t. 6.). Az S alakban meghajlított huzalokhoz köralakú, kettős préselt gyöngysorral szegélyezett csün­gőket fűztek. 31 Későbbre keltezhetőek azok a nyakfüzérek, amelyekben kisszámú szemesgyönggyel vegyít­ve hasábalakú, ill. lapított gömb és összetett gyöngyöket fűztek fel (D-parcella szórványle­let, 16. és 60. sírok). A szórványleletben boros­tyángyöngyökből álló füzérsor is volt. A boros­tyánviselet elterjedt volt mind a szarmatáknál, mind a gepidáknál és langobardoknál is. A kora-avarkori sírokban szintén gyakran feltűn­nek. A 37., 72. sírokban és a szórványanyagban lemezes ezüstgombokból álló gyöngysorok is voltak, amelyek más, már a legkorábban nyi­tott avar temetőkben is feltűnnek (pl. Kör­nye), 32 és továbbélnek a 8. század első felében is. A szórványlelet füzérsoraival két bullatöre­déket (III. t. 29—30.; JPMÉ. 1963. I. t. 6.) is találtak a szőlőtelepítő munkások. 33 Beszámoló­jukban az egész szórvány leletet egy sír mellék­letének tulajdonították. A közép-avarkor és a 8. század első felének ékszerviselete azonban arról tanúskodik, hogy a baj elhárítás céljából hordott egy-egy kapszuláit nyakperecre, ill. gyöngyök közé fűzték. 34 Ezt láthatjuk az igari első lelet ékszerviseletében is, ahol három asz­szony (vagy leány) sírjára utal a két bullás nyakperec és az ezüst bullatöredék. 35 A nagy­harsányi szórvány két bullája és három külön­böző jellegű és összetételű gyöngysora legalább két női sírra enged következhetni. Klanica, Z.: Predvelkomoravské pohrebiáte v Dolnich Dunajovícich. A cad. Praha, 1972. Tab. 6. 5—5.a. 30 Szabó, J. Gy., The Pilismarót cemetery. In: Avar finds ... 269—270. 31 A závodi temető értékelésekor Kiss Gábor gyűjtötte össze a kárpát-medencei lemezcsüngő­ket. Somogyi—Kiss, i. m. 32 Erdély, I.—Salamon, A., i. m. Taf. 20. Grab 124. 33 Mindkét kapszula hengeres testű töredék. Az egyikre bordázott, a másikra két díszítetlen füg­gesztőfület forrasztottak. E fülek kiképzése és kopásnyoma tartósabb használatra utal. A bor­dázott függesztőfüles darab gyöngydróttal kere­tezett zárókupakkal díszített. « Pásztor A., i. m. 130—133. 35 Fülöp, Gy.: Awarenzeitliche Fürstenfunde von Igar. Acta Arch. 40. 1988. 151—190. Fülöp Gyula, Az igari avarkori vezérleletek. Módszertani füzetek. 11—12., 24—26.; 11. 2. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom