Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Természettudományok - Papp Jenő: A Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae). IV. Braconinae és Exothecinae

A DÉL-DUNÁNTÚL GYILKOSFÜRKÉSZ FAUNÁJA IV Európa déli felén, a Balkán-félszigeten és Magyarországon viszonylag gyakori, máshol inkább szórványosan fordul elő, kelet felé a Szovjetunióban az Altaj hegységig hatol. 73 Bracon (Bracon) immutatorNees, 1834 - VI

2

:19: Simontornya - V. Bracon (Bracon) intercessorNQQS, 1834 - Ï,: ld": Baja. 19: Zamárdi. 19: Zamárdi, Tóközpuszta - VI,: 19: Nagyharsány, Szársomlyó. 19 : Pécs. 19 : Pécs, Hidasivölgy. 19 : Pécs, Misina déli lejtő - VI

2

:19 : Bőszénfa, Ropoly. 19: Osztopán. ld": Simontornya. 19: Somogyaszaló, Deseda. 19 : Vörs - IV-LX. Bracon (Bracon) intercessor var. erythrostictus (Marshall, 1885) - VI,: 19: Pécs, Lapis - VIII. Bracon (Bracon) intercessor vai.fallaciosus (Szépligeti, 1901) - I,: 19 : Baja, 1973. VIII. 20., ex Sibiniafemoralis Germar (Coleoptera, Curculionidae) 1974. V. 8., leg. et educ. Fekete - VI,: 2d": Komló, Zobákpuszta - VI

2

: 19: Somogyaszaló. ld": Zalavár, Diás - V. és VIII-IX. Bracon (Bracon) leptus Marshall, 1897 - VI; 19: Nagyharsány, Szársomlyó. ld": Siklós, Város-hegy VI

2

: 2cf: Mernye, Szana. ld": Somogyacsa - IV-VI. és VIII. Bracon (Glabrobracon) lividus Telenga, 1936 1,: 19 : Baja, 1969. VT. 25., ex Pontania vesicatorBremi (Hymenoptera, Tenthredinidae) (a gazda tápnövénye: Salix purpurea), leg. et educ. Fekete. Telenga Örményországból írta le a fajt 1936-ban, újabban került elő Szocsiból (Szovjetunió). A bajai előfordulás az irodalomban közölt 3. lelőhelye. Magyarország faunájára nézve új faj. Bracon (Orthobracon) longicollis Wesmael, 1838 - I,: le?: Baja, Livoda. 2 9+2d": Balatonszéplak, Tóközpuszta - VI,; 19 : Komló, Sikonda. 19 : Komló, Zobákpuszta. Komló, Hidasi-völgy. 19 : Pécs, Kozári erdő VI

2

: 19: Iregszemcse. ld": Vörs. 2d": Zalavár, Diás VI-VIII. és X. Bracon (Glabrobracon) longulus Thomson, 1892 VI

2

: ld": Fonyód. ld": Mernye, Matricaria inodora-ról hálózva - VII. Szórványosan ismerjük Európából (Ausztria, Finnország, Jugoszlávia, Olaszország, Svédország). Első hazai lelőhelyét (Kiskunsági Nemzeti Park: Gsévharaszt) a közelmúltban fedezték fel (Papp 1987). A fonyódi és a mernyei előfordulás a 2. hazai két jegyzett lelőhelye. Bracon (Glabrobracon) macrurus Thomson, 1892 1,: lcP: Baja. 2 9: Siófok - VI

2

: lcf: Fonyód, 19: Látrány, Öreghegy - VII-VIII. Bracon (Glabrobracon) marshalli SzépligQÜ, 1904 1,: 19 : Baja - VI,: lo

71

: Komló, Zobákpuszta. 1 d": Pécs, Misina déli lejtője - VI

2

: ld": Darány, védett erdő. ld

4

: Iregszemcse. 19: Zalavár, Diás - V. és VTÍ-LX. A marshalli nevet még 1966-ban magam szinonimizáltam a Nees-féle (1812-es) B. obscurator névvel; ezt annak idején pusztán a határozókulcsban adott rövid jellemzés alapján tettem {Szépligeti 1901, Papp 1966). Ugyanis azóta előkerültek a Szépligeti-féle eredeti példányok, aminek vizsgálata nyomán meg kellett változtatnom véleményemet, azaz fel kell oldanom a szinonimizálást és így a B. marshalli név érvényes fajt képvisel. Az elmondott taxonómiai eset valójában ennél bonyolultabb, amit egy jövőbeni revíziós tanulmányomban fogok részletesebben kifejteni. - Nyilván az én közlésem alapján Tobias is (1986:133) szinonimnak jelezte a nevet, így csak magyarországi előfordulásáról tudunk, de meggyőződésem, hogy a faj legalább európai elterjedésü. Az tény, hogy a B. obscurator-tól nehezen különíthető el. Bracon (Glabrobracon) minutator (Fabricius, 1798) VI,: ld

4

: Máriagyűd. 4d": Pécs, Kozári erdő - VI. Bracon (Orthobracon) novus Szépligeti, 1901 - VI,: 19 : „Mecsek hgs. Viadukt". 19 : Nagypeterd - V. és VIII. Tobias (1986:137) a novus nevet a B. epitriptus Marshall, 1885 fiatalabb szinonimjának (jun. syn.) tartja. A B. «ovwsholotípusát a budapesti Természettudományi Múzeum őrzi, míg a B. epitriptus-пак a leíró, T. A. Marshall által határozott, azaz hiteles példányai álltak rendelkezésemre (ugyancsak a nevezett múzeumban). A két taxon közti különbség ugyan valóban csekély, de szerintem megüti a faji kritériumot: B. novus Szépl. l.A 2. hátlemez L2-szer hoszszabb a 3. hátlemeznél. 2. Az 1. hátlemez L2(-L3> szor hosszabb a hátulsó szélességénél, a pajzsocska hátsó része ráncolt. 3. Oldalnézetben a tor kevésbé nyújtott, 1,4-1,5ször hosszabb a magasságánál. 4. A test viszonylag erős. 5. A tor fekete, többnyire sárgás piros mintázattal. B. epitriptus Mshl. l.A 2. hátlemez ugyanolyan hosszú (vagy alig érzékelhetően hoszszabb) a 3. hátlemeznél. 2. Az L hátlemez L5-L7szer hosszabb a hátulsó szélességénél, a pajzsocska vagy sima vagy hátsó része érdes, gyengén ráncolt 3. Oldalnézetben a tor nyújtott, 1,6-1,7-szer hosszabb a magasságánál. 4. A test viszonylag kecses. 5. A tor fekete és legfeljebb kivételesen visel világos színű mintázatot Hazánkból (Budapestről) írták le, kimutatták Ausztriából és Lengyelországból. Magyarországi lelőhelyeinek a száma 6. Bracon (Glabrobracon) obscuratorNezs, 1812 - I,: ld": Zamárdi. 4d": Zamárdi, Balaton-part - VI,: 2 9: Bi-