Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)
Természettudományok - Horvatovich Sándor: A Keleti-Mecsek futóbogarai (Coleoptera, Carabidae)
A KELETI-MECSEK FUTÓBOGARAI (COLEOPTERA, CARABIDAE) HORVATOVICH Sándor Horvatovich, S.: The Carabidae (Coleoptera) of East Mecsek Mountains, South Hungary. Abstract. 101 Carabid species were collected on 24 sites of the mountains. One species proved to be new for the Hungarian fauna (Bembidion stephensi Crotch, 1866). Comments are made on the rare and characteristic species. A pontos lelőhely és biotópadatokkal együtt közölt rendszeres faunisztikai kutatások hiányában az első futóbogáradatokat csak alig több, mint tíz éve közölték a területről (Horvatovich 1978). A szerző publikálta a Janus Pannonius Múzeum teljes — akkori — futóbogáranyagát, amelyből mindössze 14 fajt gyűjtöttek a Keleti-Mecsek területén, a gyűjtő majdnem minden esetben Gebhardt Antal volt. Maga a teljes Mecsek-hegység bogárfaunisztikai szempontból már a múlt század végén sem volt elhanyagolt terület. A századunk elején pedig hatalmas gyűjtött anyag alapján öszszeállított faunalista (Kaufmann 1914) a területet a kor színvonalán legjobban kutatott területek közé emelte. Ez a lista azonban nem részletezi a hegységen belül a gyűjtőhelyeket, ezen belül pedig a biotópokat. így nem lehet tudni, hogy melyik faj került elő a Keleti-Mecsekből, melyik máshonnan. Ezért a lista — mai szemmel nézve — faunisztikai szempontból használhatatan, abból a szempontból viszont értékes, hogy megtudhatjuk az 1914-ben a Baranya megyében ismert futóbogárfajokat. A gyűjtőhelyek A Keleti-Mecsek és egyúttal az egész Mecsek-hegység természetes erdei négy erdőtársulási csoporthoz tartoznak: gyertyános tölgyesek, cseres tölgyesek, bükkösök és molyhos tölgyesek. (Horvát A. O., 1972.) A négyféle csoport közül a legnagyobb kiterjedésű, jellegzetesen mecseki a gyertyános tölgyes társuláscsoport (50%). A legtöbb gyűjtés ezen a területen folyt. Itt volt felállítva a püspökszentlászlói fénycsapda, a talajcsapdák nagy része itt működött, a legtöbb rostálást és egyedi gyűjtést is itt folytattuk. A bükkösök (15%) kutatottsága is megfelelő volt. Viszonylag kevés gyűjtés folyt viszont a másik két erdőtípusban: cserestölgyesek (15%), molyhos tölgyesek (6,5%). A gyűjtőhelyek legtöbbje a védett területhez tartozik, néhány azonban ezen kívül esik. Az itteni gyűjtéseket a jellegzetes biotópjuk indokolta, melyekből két országos ritkaság is előkerült [Dromius longiceps Dejean, 1826, Cymindis humeralis (Fourcroy), 1785]. A védett területen kívül olyan nedves gyűjtőhelyek találhatók (pl. Dombai-tó, nádas és sasos biotópok) melyek nem találhatók a védett területen. A másik típusú, a védett területen nem létező biotóp a pécsváradi homokbánya területe. Az egyes gyűjtőhelyek rövid jellemzése 1. Singödörvölgy : gyertyános-tölgyes patakvölgy. 2. Kárász, patakvölgy: a nagyon kanyargós patak mély, nedves völgyben helyezkedik el gyertyános-tölgyes erdőben. 3. Óbányai-völgy : a mély patakmeder közvetlen környékén gyertyános tölgyes található, a meredek északi lejtőn pedig bükkös. 4. Óbánya, fénycsapda: a falu keleti végén helyet foglaló „Pisztrángos-tó" partján működött. 5. Hidasi-völgy: gyertyános-tölgyessel szegélyezett patakvölgy, helyeként erősen összeszűkül. 6. Magyaregregyi-völgy : a Keleti-Mecsek leghosszabb patakrendszerének a fő ága folyik benne, északi irányú. Jelentős hosszában kétoldalt írtások húzódnak és vízmű számára duzzasztott részei is vannak. 7. Réka-völgy: meredek falú völgy Óbánya és Mecseknádasd közelében. A gyertyános-tölgyeseket helyenként füzesek és az északi oldalakon bükkösök szakítják meg. 8. Vékény: Csepegő-szikla környékének cserestölgyes erdeje, amely legelővel határos. 9. Vékény, Zsidó-pokol: gyertyános-tölgyessel és bükkösökkel határolt szurdokerdei élőhely. 10. Hármas-hegy: a Keleti-Mecsek második hatszáz métert elérő vonulata. Tetejét és északi lejtőjét gyertyános-tölgyessel szegélyezett bükkös borítja. 11. Magyaregregy, fénycsapda: a Márévárivölgy legelején lévő erdészház kertjében műA Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 35 (1990) : 5—12. Pécs, Hungária, 1991.