Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Természettudományok - Horvatovich Sándor: A Keleti-Mecsek futóbogarai (Coleoptera, Carabidae)

A KELETI-MECSEK FUTÓBOGARAI (COLEOPTERA, CARABIDAE) HORVATOVICH Sándor Horvatovich, S.: The Carabidae (Coleoptera) of East Mecsek Mountains, South Hungary. Abstract. 101 Carabid species were collected on 24 sites of the mountains. One species proved to be new for the Hungarian fauna (Bembidion stephensi Crotch, 1866). Comments are made on the rare and characteristic species. A pontos lelőhely és biotópadatokkal együtt közölt rendszeres faunisztikai kutatások hiá­nyában az első futóbogáradatokat csak alig több, mint tíz éve közölték a területről (Hor­vatovich 1978). A szerző publikálta a Janus Pannonius Múzeum teljes — akkori — futóbo­gáranyagát, amelyből mindössze 14 fajt gyűj­töttek a Keleti-Mecsek területén, a gyűjtő majdnem minden esetben Gebhardt Antal volt. Maga a teljes Mecsek-hegység bogárfaunisz­tikai szempontból már a múlt század végén sem volt elhanyagolt terület. A századunk ele­jén pedig hatalmas gyűjtött anyag alapján ösz­szeállított faunalista (Kaufmann 1914) a terüle­tet a kor színvonalán legjobban kutatott terü­letek közé emelte. Ez a lista azonban nem részletezi a hegységen belül a gyűjtőhelyeket, ezen belül pedig a biotópokat. így nem lehet tudni, hogy melyik faj került elő a Keleti-Me­csekből, melyik máshonnan. Ezért a lista — mai szemmel nézve — faunisztikai szempont­ból használhatatan, abból a szempontból vi­szont értékes, hogy megtudhatjuk az 1914-ben a Baranya megyében ismert futóbogárfajokat. A gyűjtőhelyek A Keleti-Mecsek és egyúttal az egész Me­csek-hegység természetes erdei négy erdőtár­sulási csoporthoz tartoznak: gyertyános tölgye­sek, cseres tölgyesek, bükkösök és molyhos töl­gyesek. (Horvát A. O., 1972.) A négyféle cso­port közül a legnagyobb kiterjedésű, jellegze­tesen mecseki a gyertyános tölgyes társulás­csoport (50%). A legtöbb gyűjtés ezen a terü­leten folyt. Itt volt felállítva a püspökszent­lászlói fénycsapda, a talajcsapdák nagy része itt működött, a legtöbb rostálást és egyedi gyűjtést is itt folytattuk. A bükkösök (15%) kutatottsága is megfelelő volt. Viszonylag ke­vés gyűjtés folyt viszont a másik két erdőtí­pusban: cserestölgyesek (15%), molyhos tölgye­sek (6,5%). A gyűjtőhelyek legtöbbje a védett területhez tartozik, néhány azonban ezen kívül esik. Az itteni gyűjtéseket a jellegzetes biotópjuk indo­kolta, melyekből két országos ritkaság is elő­került [Dromius longiceps Dejean, 1826, Cy­mindis humeralis (Fourcroy), 1785]. A védett területen kívül olyan nedves gyűjtőhelyek ta­lálhatók (pl. Dombai-tó, nádas és sasos biotó­pok) melyek nem találhatók a védett területen. A másik típusú, a védett területen nem létező biotóp a pécsváradi homokbánya területe. Az egyes gyűjtőhelyek rövid jellemzése 1. Singödörvölgy : gyertyános-tölgyes patak­völgy. 2. Kárász, patakvölgy: a nagyon kanyargós pa­tak mély, nedves völgyben helyezkedik el gyertyános-tölgyes erdőben. 3. Óbányai-völgy : a mély patakmeder közvet­len környékén gyertyános tölgyes található, a meredek északi lejtőn pedig bükkös. 4. Óbánya, fénycsapda: a falu keleti végén he­lyet foglaló „Pisztrángos-tó" partján működött. 5. Hidasi-völgy: gyertyános-tölgyessel szegélye­zett patakvölgy, helyeként erősen összeszűkül. 6. Magyaregregyi-völgy : a Keleti-Mecsek leg­hosszabb patakrendszerének a fő ága folyik benne, északi irányú. Jelentős hosszában két­oldalt írtások húzódnak és vízmű számára duz­zasztott részei is vannak. 7. Réka-völgy: meredek falú völgy Óbánya és Mecseknádasd közelében. A gyertyános-tölgye­seket helyenként füzesek és az északi oldala­kon bükkösök szakítják meg. 8. Vékény: Csepegő-szikla környékének cseres­tölgyes erdeje, amely legelővel határos. 9. Vékény, Zsidó-pokol: gyertyános-tölgyessel és bükkösökkel határolt szurdokerdei élőhely. 10. Hármas-hegy: a Keleti-Mecsek második hatszáz métert elérő vonulata. Tetejét és észa­ki lejtőjét gyertyános-tölgyessel szegélyezett bükkös borítja. 11. Magyaregregy, fénycsapda: a Márévári­völgy legelején lévő erdészház kertjében mű­A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 35 (1990) : 5—12. Pécs, Hungária, 1991.

Next

/
Oldalképek
Tartalom