Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett

DÍSZÍTŐ ÜVEGMUNKÁK PÉCSETT 227 15. ábra. Szelle Stefán Henrik—Johan Hugo: Lázár feltámasztása. Üvegfestmény, 1935. (Köztemető, Szt. Mihály templom altemploma.) dern kápolnát.

22 Belső díszítésére, freskói és üvegablakai elkészítésére pályázatot hirdettek, amelynek Nagy Sándor lett a győztese. Takarékossági okokból végül az a lokálpatrióta szempont érvényesült, mely szerint „ . -. ennél az egész munkánál minden számottevő munkástényező a legfelső fórumtól kezdve végig pécsi." A Szt. Mihály kápolna és altemplom freskóit, üvegablakait Szelle Stefán Henrik tervez22 A kápolna tervezéséről, építéséről. — Dunántúl, 1931. 12. 20: 3., 1932. 3. 20: 4., 1932. 7. 16: 2. Aba Nóvák Vilmost, Leszkovszky Györgyöt, Nagy Sándorit és Takács Istvánt újabb pályázatra hívják fel a kápolna kifestésére és üvegablak tervezésére. — Dunámtól, 1933. 6. 9: 2. A kápolna felszentelése. = Dunántúl, 1933. 6. 21: 4, 1933. 7. 11: 3, 1933. 7. 9: 7. Nagy Sándornak — a gödöllői műhely jeles festőjének a pécsi temetőkápolna festői díszítésére vonatkozó pályázatgyőztes terveit részletesen ismerteti Décsi Géza: Három magyar egyházfestő. = Magyar Művészet, 1934. 2.: 33— te, az üvegfestmények kivitelezője Johan Hugó volt. 1935-ben készültek a hajó nagy méretű, keskeny ablakainak üvegképei: A „Fájdalmas Szűz" és a „Feltámadt Krisztus" stilizálása az egyházművészetben is felbukkanó naiv expreszszionizmust követi. A karzati nagy ablak figurális képének témája az Irgalmasság testi cselekedetei.

23 Egyszerű rajzú szimbólumok katedrái-üveg kompozíciói kerültek a lépcsőház-torony és a karzat kis ablakaiba. A kupola húsz üvegablaka harmonikus hatású, szürke-sárgabarna színvilágát egy-egy jelképhez kapcsolt piros, zöld, szín tartalmi-érzelmi hangsúlya élénkíti. Szerencsés tagoló és kompozíciós elemmé váltak itt a betűk, feliratok. Kevésbé sikerült az apszis freskója és félköríves ablakaiban a más léptékű, harsány színű üvegképek együttese, Stefán Henrik, aki az 1920-as években a Bauhausban is megfordult, — kőrajzai szerepeltek a weimari Bauhaus által kiadott mappában is — itthon főként egyházi megbízásai következtében visszatért a tárgyias festéshez, s ez a tevékenység elterelte ifjúságának avantgárdé kezdeteitől.

24 Az Ágoston téri r. kat. templom karzatán a templom névadóját ábrázoló üvegablakot és a szentély két üvegablakát is Stefán Henrik — Johan Hugó munkáinak véljük, jóllehet erről adatokat nem találtunk. Petrovich Ede: A Szent Ágostonról elnevezett pécs—budai külvárosi plébánia története (kézirat, Pécs, 1952) című munkájában csupán azt említi, hogy 1936ban Szelle Stefán Henrik kifestette a templomot, 1938-ban pedig az ablakok védőhálót kaptak. A szentély déli ablakában Szt. István megkövezését ábrázoló, szürke-zöld-barna színvilágú kép áll leginkább közel a temetői templom kupola-ablak üvegképeihez. (Ezen a donátort megörökítő szöveg mellett 1935. évszám szerepel.) A szentély keleti ablakában a Szűzanya előtt térdeplő Szt. Imrét ábrázoló üvegfestményt is nem kvalitásai miatt, csak a teljesség kedvéért említjük.

25 A belvárosi templom 1938—1940 között történt kibővítésével nyugatra néző sekrestyéje reprezentatív üvegfestészeti díszítést kapott.

26 Terveinek elkészítésére e műfajnak akkor már nemzetközi hírű művészét, Árkayné Sztéhlo Li47. 1. 23 Dunántúl, 1934. 4. 4: 3, 1934. 9. 15: 4. Színes üvegablakok a pécsi temetőkápolnában. = Dunántúl, 1935. 10. 13: 10. 24 Stefán Henrik. = Művésze/ti Lexikon. Szerk. : Éber László, Bp. 1935. 2. köt., és Krónika, 1921. 6: 93—95. 1. 25 Későbbi keltezésük nem zárható ki, esetleg máshonnan kerülitek ide. Petrovich Eide kéziratának kölcsönzését dr. Boros Lászlónak köszönöm. 26 Dunántúl, 1938. 9. 8: 3, 1939. 9. 5: 3, 1940. 5. 16: 5, 1940. 9. 10: 3.