Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: Épületekhez kapcsolódó díszítő üvegmunkák Pécsett

DÍSZÍTŐ ÜVEGMUNKÁK PÉCSETT 223 7—8. ábra. Szelle Stefán Henrik—Johan Hugo: Szt. István és Szt. Benedek. Üvegfestmények a Szt. Mór kollégiumból, 1938? Ma a Szt. István templomban (Bártfa u. 1.). sai közé sorolja, sajnos, évszám nélkül.

12 A készülés fenti időpontját valószínűsíti az ornamens art-decos jellege, matt fehér alapon a zöldek-lilák dominanciájára épülő díszítmény motívumai és stilizáltsága. A lenyűgöző méreteket a motívumok ismétlésével kitöltő szolid síkdekoráció függönyszerűan lehatárol, megkönnyíti az összpontosítást a belső tér történéseire. Értékelésére Róth Miksa munkásságának elemzőjét, Geller Katalint idézem: Róth Miksának ,,.. . Az első világháború utáni munkái többsége állami és egyházi megrendelésre készült reprezentációs feladat, melyet egy már végképp megmerevedett ízlés diktálta historizáló manirral jellemezhetünk. Üvegablak és díszítőfestészeti megbízásait azonban továbbra is kiemeli az átlagból a magas technikai színvonal és az épület stílusához alkalmazkodó szín- és formavilág."

13 A pécsi egyetem Szent Mór kollégiuma 1928—1929-ben épült Pilch Andor és Fábián Gáspár tervei szerint, neoromán stílusban. Kápolnájába Stefán Henrik (1896—1971) tervei alapján Johan Hugó budapesti műhelyében készült Árpád-házi .magyar szentek képmásait ábrázoló üvegablakok kerültek. Ezekről eddig a korabeli sajtóban ismertetést nem találtam, az 1936-ban kiadott Szent Mór emlékkönyv sem hozza a hazai emlékanyag felsorolásában, s a kollégiumról kiadott ismertetőben a kápolna fotóján még nem ezek az ablakok (csak kevés12 Róth Miksa 1865—1944. üvegfestő iparművész emlékkiállítása. Kecskeméti Galéria, 1985. 5. 25—9. 15. Katalógus. írta és szerk. Simon Magdolna. 19. 1. Róth Miksa: Egy üvegfestőművész emlékei. Bp. Hungária, 1943., Kormányfőtanácsosság iparművészeti érdemekért — Róth Miksának. = Magyar Iparművészet, 1926. 84. 1. Ez a közlés csak a debreceni és az Orsz. Levéltárba készült díszítő munkáit említi, ezért ez a mi üvegablakunk későbbi készülte melllett szól. 13

Geller Katalin: Róth Miksa (1865—1944). A magyar üvegablak fénykora. = Művészettörténeti Értesítő, 1980.2:148—153. Itt Róth Miksa 1884-ben vette át apjától a műhelyét. Varga Vera szerint Róth műhelye 1885-től állt fenn. Lásd: Szeceszsziós üvegek. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének kiállítása, Bp. 1980. 14. 1. \