Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 35 (1990) (Pécs, 1991)

Művészettörténet - Kovács Orsolya: Klein Ármin, a Zsolnay gyár tervezőművésze a JPM Zsolnay gyűjteménye alapján (1876–83)

206 KOVÁCS ORSOLYA 5. ábra. 161. Tál, 1879. Ltsz. 51.2897. rint népies jelenetekkel díszítette. A mulató betyárok, a juhászok a nyájjal árnyképen jelentek meg. A dekoratív kontúrrajz ellentéteképpen a talpon rendszerint aprólékos ornamentális díszítmény található. Ez a típus az üzleti könyvekben „fata morgana" fantázianévvel szerepel. Osztatlan népszerűségnek örvendtek Klein népies munkái, amelyek a romantikus zsánerfestészetből és folklór motívumokból egyaránt nyerték ihlető forrásukat. Tervezett tiszta ornamentikát is csörgőkorsókra, csutorákra, tálakra, amelyeket a keleties burjánzással szemben a határozott szerkezet, az egyensúlyra való törekvés jellemez. (Klein-tői mindvégig idegen maradt a Zsolnay gyárban is népszerű törökperzsa motívumkincs.) 1879-ben született az a két, népies portrét ábrázoló, füles, mély tál, amelyeket Zsolnay Tenez mint kiemelkedően szép darabokat említ. A feltehetően gyári festők által készített másolatban ránkmaradt tálak egyikén parasztleány, a másikán szűrös parasztember buszt je. A suta elrajzolások ellenére is érzékelhető, különösen a lányportrén, a lány klasszikus arcélén, a kompozíció reprezentatív jellegén a klasszicizáló hajlam és a népiesség együttes érvényesülése. A folklorizáló magyar keramika jellegzetes típusa a kulacs, amely a köztudatban sajátosan magyar formaként él. Valójában az antikvitás óta általánosan elterjedt ivóedény, amely Európa tradicionális (paraszti) kultúráiban rendszeresen felbukkan fából készült változatokban. A historizmus kerámiaművészete nemcsak Magyarországon fedezte fel, különösképp a két lapos, kerek, festői díszítésre módot adó felülete miatt kedvelték Európa-szerte. Klein Ármin több kulacsot tervezett, amelyen, közül talán a szüreti jelenetet ábrázoló volt a legnépszerűbb. (Ugyanez a szüret-motívum fellelhető egy, valószínűleg szintén a gyári festők által mázolt tálon.) A szüret, a mulatozó betyárok, cigányzenészek mellett a leggyakrabban felbukkanó, az előbbiekhez hasonlóan a népies-romantikus zsánerfestészetből átvett, irodalmias téma a lakodalmas jelenet. Több festett változata található a gyűjteményben, amelyek közül a téglány formátumú dísztál aranybrokát virágornamentikával szegélyezve és a gazdag figurális háttérrel